4. PÉLDAKÉP A „HATALMAS, SZABAD ÉS VENDÉGSZERETŐ ALBION”

A német vonatkozású hírek, cikkek többsége a politikához kapcsolódott, olykor az ipari eredményekről számolt be. Már a német szépirodalomra is alig figyelt a lap. A francia élet és kultúra állandóan rokonszenves formában jelent meg, de főként csak rövid hírekben, kisebb részben a portrékban és a szépirodalmi publikációkban. A Vasárnapi Újság érdeklődését, szellemiségét legerőteljesebben a technikától az útleírásokig minden területen uralkodó angol tájékozódás szabta meg. A fejlődés útja és eszközei, a modern kor haladása és civilizációja s általában a világnézet, az ideológia területén az angolszász világ jelentette a vezért a lap számára. A technikai kuriózumvilágban inkább az Egyesült Államok az elméleti kérdésekben, a tudományokban és életformában inkább Anglia. Nem jelent meg szám angol könyv- és cikkismertetés, fordítás, útibeszámoló és az angliai tudományos eseményekkel vagy tudósokkal foglalkozó kisebb-nagyobb cikk, portré nélkül. Liptay Pál útirajzaival s az angliai és amerikai magyar vonatkozásokról szóló remek sorozataival (1871, 1873), Baráth Ferenc, a pesti református főgimnázium tanára, majd György Endre nemzetgazdasági író hosszabb angliai tartózkodásuk alatti levelezésükkel, azt követően pedig számos írásukkal kimondottan az angol referensek szerepét is játszották.

Az élénk angolbarátságon túl az angol életforma, az angliai szellemi, társadalmi és politikai események sokszínű bemutatására a magyar református {II-2-222.} egyház és a skót protestáns egyház közötti igen szoros kapcsolatok révén nyílt mód. Az említett Baráthon és Györgyön kívül a Vasárnapi Újság belmunkatársai és állandó cikkírói közül még Dömötör János, Dapsy László és Komáromy Lajos tanult az 1860-as években egy-két évet Edinburgh-ban és részben Londonban. Friss élményeik és fenntartott kapcsolataik alapján tudták ekkor – Magyarországon sem előbb, sem utóbb nem látott mennyiségben és mélységig – ismertetni Angliát és szellemi életét. Az angol példa a megvalósítandó technikai, civilizációs, műveltségi és politikai célt (de Anglia részben a csodák hazáját is) jelentette számukra – és világosan megnevezve a társadalmi problémák megoldásának útját, modelljét is. Baráth Ferenc Disraeliről szólva írta, hogy azért fontos egész Európának Anglia példáját figyelnie, mert ott képzelhető el „a munkás kérdésnek … transactio útján történő, békés megoldása”, amire „…legnagyobb gondolkodói évek óta készítik elő az angol közvéleményt, mindenik társadalmi osztályban”. (1874. 12. 178.)