5. A DARWINIZMUS ÉS A MATERIALIZMUS JEGYÉBEN

A Vasárnapi Újság a kiegyezést követő években jelentős szerepet töltött be a liberalizmus, a pozitivizmus és a materializmus hazai megismertetésében és megszólaltatásában. A Pesten is előadó Karl Vogtot (1869) és Ludwig Büchnert (1872) terjedelmes portrékban mutatta be, értékelte, sőt előadásaikat is ismertette. Ők azonban csak mellékszereplők voltak Darwinhoz, Quételethez, a rendszeresen visszatérő John Stuart Millhez, a nagyon terjedelmesen bemutatott John Brighthoz vagy David Strausshoz képest.

A közvetlen angol kapcsolatok részben éppen a természettudományokkal és társadalomtudományokkal foglalkozó munkatársaknál (Dapsy, Baráth, György) döntően hozzájárultak ahhoz, hogy Darwin működése a jelentőségét megillető visszhangot váltsa ki a Vasárnapi Újságban. A természet- és társadalomtudományi jellegű cikkek a darwinizmust tartották a legfontosabb tudományos és szellemi jelenségnek, s őszinte érdeklődéssel, fenntartások nélkül foglalkoztak vele. A darwini tan minden fő aspektusát bemutatták, s foglalkoztak általános, ideológiai és társadalomelméleti kihatásaival is. 1871 – 73-ban négy terjedelmes cikkben ismertette Darwin életművét, hatását egyik első magyar fordítója, a református főiskolai tanár Dapsy László és Kvassay Jenő (aki később, mérnökként, a hazai vízügy megszervezésével írta be nevét művelődéstörténetünkbe). Ezeken felül a lap részleteket közölt az Egy természettudós utazása, Az ember származása és A fajok eredete című műveiből, összesen öt folytatásban. Sőt állandóan hivatkoztak rá a legkülönbözőbb tárgykörű írások; a kornak minden fontos ideológiai, szellemi, tudományos eseményét és újítását a darwinizmusra vezették vissza. A darwinizmus – legkifejezettebben Dapsy László cikkeiben – szinte a vallások helyét foglalta el: „az emberiség haladása egy nagy végcél felé” {II-2-223.} megdönthetetlen, mert tudományosan alátámasztott, bizonyított hitét. Az ember és társadalma éppúgy megállíthatatlanul fejlődik, mint a természet. A fejlődés motorja pedig a művelődés – foglalta össze e világnézetet Dapsy. (1871. 39. 486 – 87.) Ez egyúttal a Vasárnapi Újság programja is lehetett volna: a műveltség emelése a cél, a fejlődés motorjának üzemben tartása. Ha ez sikeres, az eredmény biztosítva és megnyugtató, mert az „örök igazságú” természeti törvények érvényesülnek a történelemben és a társadalomban is. E tanoknak külön, három részből álló tanulmányt szentelt Személy Kálmán nagyváradi jogakadémiai tanár A természet befolyása az emberi társadalomra címmel, Comte, Buckle és Ricardo elméletei alapján.(1873. 2–4. sz.)

Nagyra tartották Quételet életművét, és szenvedélyesen foglalkoztak a statisztikával is: hiszen meggyőződésük szerint ez a tudományág bizonyítja a törvények létét az emberi társadalomban, s ezáltal bizonyítéka annak, hogy a társadalom megismerhető. A civilizációs és kulturális haladásnak ez a felfogása az átlagtól eltérő és az evolúciónak ellentmondó magatartást, törekvéseket érthetetlenné tette számukra. Dr. Osváth Albert például ezért értelmezhette az öngyilkosságot megmagyarázhatatlan, egyéni betegségnek. Az „örök törvények” létezésének tana itt is – akár Európa-szerte és Amerikában – a liberalizmuson belül a konzervatív nézeteknek is érvanyagot szolgáltatott. Nálunk az organikus társadalomszemléletet erősítette, mely a dzsentri réteg önértékelésének egyik ideológiai támpontja lett.