KÍSÉRLET EGY DRAMATURGIAI FOLYÓIRAT LÉTREHOZÁSÁRA

A gazdasági jellegű szaklapok mellett e korszakban megkíséreltek német nyelvű dramaturgiai folyóiratot is létrehozni. 1791-ben egy előfizetési tudósítás tanúsága szerint Budán egy színházi szakfolyóiratot szándékoztak kiadni Dramaturgische Monatschrift über die Provinzialschaubühne in Ofen címmel. A röviden ismertetett program szerint a kezdeményezők a hazai színházak és színházkritika első színvonalasnak ígérkező orgánumát kívánták megvalósítani. Volt ugyan 1778-ban Nagyszebenben egy Theatralisches Wochenblatt című rövidéletű színházi lap, és 1798-ban Pozsonyban is kiadtak egy Allgemeine Deutsche Theater Zeitung című színházi újságot, de egyik sem volt olyan igényes, mint amilyennek a tervezett budai folyóirat ígérkezett.

A kiadók az új folyóirattal a pest-budai színjátszást – elsősorban a német nyelvű színjátszást, de a szervezés alatt álló nemzeti játékszínt is – támogatni kívánták: részben azáltal, hogy a színjátszókat is megismertetik a színházi folyóiratot olvasó hazai és külföldi közvéleménnyel, részben pedig a rendszeres színikritika megvalósításával. A folyóirat kritikai tevékenysége elméletileg rendkívül megalapozottnak és sokoldalúnak ígérkezett, és ki szándékozott terjedni a színdarabok esztétikai elemzésére, a színészi játékra, valamint a díszletekre és a jelmezekre is. Ugyanakkor felismerhetők szándékukon a korra jellemző, divatos morális-didaktikus szempontok is. Az igyekvő színész buzdítását, a hanyag rendreutasítását, az igaznak és a hamisnak a megkülönböztetését, valamint az elfogulatlan bírálatot alapvető feladatuknak tűzték ki.

{I-206.} Lapjuk tónusával kapcsolatban azt ígérték, hogy kerülni fognak mindenféle gúnyolódást és sértő kifejezést, de a jóindulatú bírálatoktól nem zárkóznak el. E bírálatot saját folyóiratukkal szemben is szívesen látják.

Havonta egy-egy füzet kiadását tervezték, és félévenként a kötet elején egy-egy színész rézmetszetét szándékoztak olvasóiknak megküldeni. Bizományosaik, akiknél elő lehetett fizetni a lapra, nemcsak hazai, hanem cseh, osztrák és német városokból is megbízást nyertek. A hazaiak között szerepelt Kassán Batsányi János is.

A folyóirat mögött álló személyek önmagukat nem nevezték meg; feltételezhetően korszerű dramaturgiai és esztétikai műveltséggel rendelkező, a pest-budai színjátszás ügyét felkarolni szándékozó vállalkozók lehettek, talán annak a Schediusnak a köréhez tartoztak, aki éppen ekkoriban pályázott a pesti egyetem esztétikai tanszékére és aki a következő évben az újjászerveződő magyar játékszín dramaturgja is lett.

Azzal, hogy e színházi folyóiratunk nem jöhetett létre, bizonyára nemcsak időszaki sajtónk, hanem színházi kultúránk is sokat vesztett, hiszen hasonló jellegű folyóirat megindulására még nagyon sokáig nem került sor. Egyelőre nem tudjuk, hogy min akadt el a vállalkozás megvalósításának ügye.