Mélyen fáj az a jó szülének, |
Ha menni kell kisgyermekének; |
Hogyha látja ajtaja előtt |
Gyászkoporsóba bezárva őt, |
Zokog, könnyeit hullatja. |
|
Akként van itt e bús alkalom, |
E gyermeket várja sírhalom. |
Fagy száll viruló tavaszára, |
Azért vérzik hű szivetek. |
|
A sírban több kis társa várja. |
Tartsátok meg emlékezetét, |
Szép beszédét és szeretetét! |
Bízzatok, még föllelitek!141 |
|
|