Nyugati és balkáni hadjáratok.

A forrásokat lásd Hóman: A magyar nép neve és a magyar király címe a középkori latinságban 1917. 4–18, 27–29. lapjain a jegyzetekben felsorolva. Az irodalmi feldolgozások közül a bevezetésben említett összefoglaló műveken kívül Meiller: Über das Breve Chronicon Austriae. (Denkschriften d. Wiener Akad. XVIII.)1868; Dussieux: Essay Historique sur les invasions des Hongrois en Europe. Paris, 1839; Lüttich: Ungarnzüge in Europa im X. Jahrh. Berlin, 1910; Fehér: Bulgarisch-ungarische Beziehungen, 1921; Fest: I primi rapporti della nazione Ungerese coll’Italia. 1922, Gombos: A honfoglaló magyarok itáliai kalandozása (Hadtört. Közl. 1927.) c. műveket használtam fel, és Deér József tanítványomnak az Árpádok külpolitikájáról írt sajtóra kész doktori értekezését. A bajor-magyar viszonyt illetően v. ö. Hóman: X. és XI. századi történeti elemek a Nibelung-énekben. (Egyetemes Philológiai Közlöny XLVII. 1923. 51–53. l.) Árpád családjának genealogiájára s a X. századi belső viszonyokra főforrásaink Konstantinosz „De administrando imperio” c. műve s a magyar krónikák.