Küzdelem a pogány reakcióval és a német világhatalommal.

A korszak főforrásai a Szent László-kori Gesta Ungarorumnak a Bécsi Képes Krónikában megőrzött elbeszélése az 1031–1091. évek történetéről, a Szent Gellért-legenda, Szent István életiratai, a Pozsonyi Évkönyveknek a XI. századi Pannonhalmi Évkönyvekből származó adatai. Kritikájukat illetően v. ö. Hóman: A Szent László-kori Gesta Ungarorum. A külföldiek közül Reichenaui Hermann (1054-ig) és Bertold (1054–1080) krónikái, az Annales Altachenses Maiores (1063-ig), továbbá Wipo: Vita Chuonradi, a Fundatio S. Albani Namucensis, Hersfeldi Lambert (1040–1077). Bernold (1058–1077) és a cseh Cosmas krónikái szolgáltatnak becses adatokat. VII. Gergely leveleit Jaffé adta ki (Bibliotheca rerum Germanicarum. II. 1865). A háborús eseményekről a bevezetésben idézett német művek és Pauler nyomán szólok, itt-ott a források alapján módosítva eredményeiket. A külpolitikai kapcsolatok megítélése tekintetében nagy hasznomra volt Angyal Dávid: Az Árpádok a világpolitikában. (Árpád és az Árpádok. Szerk. Csánki. 1908.) A trónöröklés kérdésére v. ö. Bartoniek id. műveit. A XI. századi Árpádok nemzedékrendjéről Hóman: A Szent László-kori Gesta Ungarorum. Szent István halála napját az Altaichi Évkönyveknek I. Endre udvarából nyert, minden tekintetben hiteles értesítése és Hartvik tanusága alapján teszem Nagyboldogasszony napjára (v. ö. Szent István koronázásának időpontja. Magyar Nyelv, 1927) s ezért nem vettem figyelembe Varjú Elemér idevágó skeptikus megjegyzését (Szent István király legendái. 1928.) Péter királyról Gombos ír helyesen: Történetünk első századaiból. (Századok, 1911.); v. ö. még Fest: Pietro Orseolo. Budapest, 1923, Szent Gellértről Karácsonyi: Szent Gellért élete. Budapest, 1925. A bajor urak XI. századi magyar kapcsolatairól Hóman: X. és XI. századi történeti elemek a Nibelung-énekben. (Egyet. Philol. Közlöny, 1923.) Az úzokról és kúnokról Kossányi: Az úzok és kománok törétnetéhez a XI–XII. században (Századok, 1924) és Marquart: Über das Volkstum der Komanen. Berlin, 1911.