III. Béla: A magyar birodalom.

A XII. századi belső fejlődés képét az egykorú oklevelekből (v. ö. Fejérpataky id. műveit és Szentpétery regestáit), a Képes Krónika XII. századi részleteiből, a keresztes hadjáratok alkalmával Magyarországon járt Freisingeni Ottó, Ansbertus és Lübecki Arnold műveiből s a XII. és XIII. század fordulóján bekövetkezett eseményekből tudjuk rekonstruálni. Itt felhasznált korábbi dolgozataimat s a részletkérdések irodalmának legfontosabb termékeit lásd a 10. és 12. fejezethez adott jegyzetekben. A ciszterciekről Békefi: A zirci, pilisi és pásztói apátságok története. I–V. Pécs, 1891–1902; A cikádori apátság története. Pécs, 1894; a ciszterciek középkori iskolázása Párizsban, Bpest, 1896. Az új rendekről v. ö. Balanyi: A szerzetesség története, 1923. Az iskolákról Békefi: Árpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése. Bpest, 1896; A káptalani iskolák törétnete. 1910. A kancelláriáról Fejérpataky: A királyi kancellária, 1885. Hajnal: Írástörténet, 1922. A történetírásról s főleg Anonymusról írt részletet majdnem szószerint vettem át A magyar történetírás első korszaka (Minerva, 1923) c. értekezésemből; v. ö. Jakubovich: P. Mester. Adalékok az Anonymus-kérdéshez. Bpest, 1925. A főpapi rend kialakulásáról Ember: Az egyházi rendnek állami renddé fejlődése, 1907. A „királyi serviensek” kérdését Szekfünek és Erdélyi Lászlónak a kérdés lényegére tapintó úttörő tanulmányai után Váczi Péter: A királyi serviensek és a patrimoniális királyság, Bpest, 1928. c. értekezése hozta közel a teljes megoldáshoz.

A perifériák betelepítésére fontos megállapításokat tartalmaz Mályusz Elemér: Turóc megye kialakulása, 1922. c. tanulmánya. A nyugati latin telepesek francia-vallon nemzetiségéről Auner: Latinus. (Századok 1916). Az oláh településről legkimerítőbben Karácsonyi: Százezer baj, millió jaj! egy tévedés miatt. 1911; Történelmi jogunk hazánk területi épségéhez, 1921. III. Béla bizánci éveinek és uralmának jellemzéséhez a 13. fejezethez id. műveken kívül Forster Gyula: III. Béla emlékezete, 1900. című díszműben találtam igen sok becses adatot. Különösen Thallóczy tanulmánya volt nagy hasznomra. A III. keresztes hadjáratra v. ö. a 13. fejezethez id. forrásokat.