A társadalom.

A külföldi népesedés adatai Kulischer többször id. Allg. Wirtschaftsgesch.-ből; a hazaiak a következő statisztikák összehasonlításából nyerhetők: Martin v. Schwartner. Statistik des Kgrs Ungarn, 2. kiad., Ofen 1809, 2 kötet (v. ö. Lukcsics Pál, Schwartner Márton élete és tudom. jelentősége, Veszprém, 1914), Magda Pál, Magyarországnak és a határőrző katonaság vidékeinek legújabb stat. és geogr. leírása. Pest, 1819, Fényes Elek, Magyarország statisztikája, Pest, 1842, 3 kötet, Tagányi Károly, Az 1787. évi első népszámlálás eredményei, Magyar Gazdaságtört. Szemle, 1896, u. az, az 1828. évi országos összeírás végleges eredményei, u. ott, 1906; ezeken kívül használhatók Lad. v. Bielik, Ethn.-geogr. Statistik des Kgrs. U., Wien, 1837, Joh. Springer, Stat. des öst. Kaiserstaates, 2 kötet, Wien, 1840. József nádor, 1801. megfigyelései Domanovszky 1. 396. l. Az 1825. országgyűlési vita a jobbágytelken levő nemesekről az 1926 május 29. leirat (Irom. 661) alapján folyt le, Napló 2, 651 és 3, 250. l., ezek szerint Fejér, Veszprém, Győr, Vas, Moson, Sopron, Pozsony, Nyitra, Trencsén, Liptó, Bars, Gömör, Árva, Túróc megyében résztvettek az adózásban. Az 1809. vagyoni állapotokra R. Kiss István id. m. 1, 35 stb. ll. Az 1806-iki Ratióra és iskoláztatásra kitűnő előadás Kornis id. m. 1, 273. stb., 287. stb., 113, 320, 329 ll. Az akkori protestáns iskolai viszonyokra kitűnő Tóth Endre, Mándi Márton István élete; Trócsányi Dezső, M. Márton I. tudományos munkássága, Pápa, 1931. A „táblabírókor” elnevezésére és általában művészeti formáira, a városkép akkori alakulására alapvető Lyka Károlynak eléggé meg nem becsülhető műve, A táblabíró-világ művészete, 1800–1850, 4 köt., Budapest, 1922. A vármegyeházák építkezésére az egyes megyei monográfiák. A vidéki kastélyokra Lyka id. m. és Rados Jenő, Magyar kastélyok, 1931, tanulságos bevezetés és jegyzetek. A városokra: Kovács Gyula, Makó város építészete a XVIII. század közepétől a XIX. század közepéig (Csanád vm. Könyvtár, 17. sz.). Biró József, Nagyvárad barokk- és neoklasszikus művészeti emlékei, 1932; Szentpéteri Kun Ágota, A debreceni ref. nagytemplom 1805–27, Debrecen, 1930; Szatmár kifejlődésére az adatokat l. Lyka id. m. 3, 44 l. Általános művészeti tájékozás e korról Péter András, A magyar művészet története, 2. köt., u. itt a templomépítések, Pollack és mások működése. Pest szépítésére József nádor 1805. felterjesztése Domanovszky, 2, 63 l., igen értékes előadás Schoen Arnold, Pest-budai művészeti almanach, 1919, főként 74 stb. l. Pest és Buda részletes leírása a Lübeck-féle Ung. Miszellen III.-ban; A. Schreiber, Die Donau-Reise, Heidelberg, 1839 is.

A gabonakonjunktúra és összefüggései ismeretét Iványi-Grünwald Béla szép bevezetésének köszönhetjük a Klebelsberg-féle Fontes Széchenyi Hitele kiadásában, Bpest, 1930. V. ö. a II. József korabeli terméskimutatást Grellmann, Statistische Tabellen, 3., 1802, Göttingen, 578. l., Belitzky János, A magyar gabonakivitel története 1860-ig, 1932 (Domanovszky-féle Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez, 2. sz.), sok idevágó adattal, az odesszai búzára 120. l. Lilien báróra Károly János, Fejér vm. tört., 1., 520. stb. ll. Hunyady-birtokra báró Mednyánszky Alajos, Die Neutraer Gespanschaft (Hesperus, 1817–19, újra ed. Csaplovics, Topogr.-statist. Archiv des Kgrs. U., 1821, 2., 1. l.). Birtokok leírására fontos Joh. v. Csaplovics, Gemälde v. Ungarn, 2 köt., Pesth. 1829, a szerző ügyvéd, a Schönborn-uradalom jószágigazgatója, nagy ismeretekkel rendelkezett, de a magyarságot egyrészt szláv, másrészt felvilágosodott kispolgári szempontból lenézte. Sok kiaknázatlan gazdasági adat: Adolf Schmidl, Reisehandbuch durch das Kgr. U., Wien, 1835, Puky Károly, A magyar haza, Pest, 1833, benne puszták és csárdák jegyzéke, továbbá a különböző útleírások, melyeket tudományunk eddig nem vett tekintetbe, pl. Townson már említett nagy útleírása, gróf Hofmannsegg (magyarul Berkeszi István-tól, Olcsó Kvtár, 581–2. sz.), Egy külföldön utazó magyarnak jó barátjához küldött levelei, Győr, 1793, William Hunter Esq. Reisen durch Frankreich, die Türkei u. U. bis Wien, Leipzig (1796), Jul. Wilh. Fischer, Reisen durch Öst., U., Steyermark, Venedig, Wien, 1803, Ernst Moriz Arndt, Reisen durch einen Theil Deutschlands, Ungarns, stb. Leipzig, 1804 (ism. Hajnal István, Magyar Szemle, 1927, I., stb.), Joachim Gr. Sternberg, Reise nach den ung. Bergstädten, stb., Wien, 1808, Franz Sartori, Länder- u. Völker-Merkwürdigkeiten des öst. Kaisertums, Wien, 1809, (pl. 3., 232., a pesti egyetem leírása, 4., 63., az Orczy-kert), Domenico Sestini, Viaggio curioso… per la Valachia, Transsilvania e Ungheria, Firenze, 1815, Freih. L. v. Stürmer, Skizzen einer Reise nach Konstantinopel, Pesth. 1817, gróf Batthyány Vincé-nek utazása Magyarországnak, Erdélynek… egy részén által 1805-ben, magyar fordítás, Pest, 1818, Ernst Friedr. Germar, Reise nach Dalmatien, stb., Leipzig, 1817, Die Burgvesten u. Ritterschlösser der öst. Monarchie, Brünn, 1819, stb. (pl. 1., 67., Kismarton, 2., 52., Gödöllő, stb.), Adalbert Jos. Krickel, Fussreise durch den grössten Teil der öst. Staaten, Wien, 1830, 2 kötet, J. G. Kohl, Reise in U., Dresden u. Leipzig, 1842, 2 kötet (bár a 30-as évektől kezdődik a liberális felfogású útleírás, ez még nem annak típusa). Sok használható rövid útleírás folyóiratokban: Joh. Carl Lübeck, Ungarische Miscellen, Pest, 1805 (pl. 4., 35., Üb. den Nationalungar, seinen Charakter und seine Lebensart), Hormayr-féle Archiv für Geogr., stb. (pl. 1817, Guillaume Erdélyről, 1823, G. Schweizer útja Pestre, Briefe aus U., a Dunántúl, Balaton, stb. részletes leírása); ez irodalom kis részéről szól Bredetzky, Beyträge z. Topogr. des Kgrs. U., 3., 1. l.

Mezőhegyesre Csaplovics, Archiv, 1., Alcsúthra Török János, Magyarország legjobb gazdasági és iparvállalatainak ismertetése, I., Alcsúth gazdasági tekintetben, Buda, 1841, az emissziós kölcsönökre Iványi-Grünwald id. m., 58. l. és u. az, Széchenyi magánhitelügyi koncepciójának előzményei, stb., Pécs, 1927, 67. l., a Rotschild-kölcsönökre E. C. Conte Corti, Der Aufstieg des Hauses Rothschild, Das Haus Rothschild in der Zeit seiner Blüte, Leipzig, 1927–1928; a juhtenyésztési konjunktúrára szintén Iványi-Grünwald id. Hitel-kiadása, továbbá Balásházy János, Gyüjtemény a juhtenyésztésről, 2 kötet, 1827, Bartosságh József, Gyakorlati javaslatok a birkatenyésztés köréből, Pest, 1840, a gyapjúfajták leírása Stef. v. Kees, Darstellung des Fabriks- u. Gewerbswesens im öst. Kaiserstaate, össz. 4 kötet, Wien, 1823 (más hazai terményekre is fontos). A göbölyhízlalásra, pusztai bérletekre, az alföldi birtokokra igen jó (az útleírások mellett) Erdélyi János (a Károlyi grófok jószágigazgatója), Nemzeti iparunk, Pest, 1843, ahol a huszas évekről van szó; hagyatékából kiadta Fényes Elek; őtőle a tótkomlósi huszárok története, 117. l., a nagyvárosok „alábbvaló” pusztáiról, 116. l.; a lángi Zichy-birtokról Károly János id. m. – A társadalmi állapotokra nagy anyagot jól ad elő Takács Mária, Társadalmi állapotok és törekvések, 1830–1847, 1909.

Fáy András és Kisfaludy Károly novelláinak társadalmi hátteréről Szinnyei Ferenc kitűnő műve, Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig, 1., 40., 46. l., az infláció hatása a kisnemesekre, Zempléni id. m., a dinnyeevésre, Hofmannsegg id. m., Magda Pál id. részlete, id. m., 77. l., a Podmaniczky-birtokról, báró Podmaniczky Frigyes, Naplótöredékek, 1., 8. l. A balatoni parasztokról Asbóth János ír, Bredetzky id. Beiträge, 1., továbbá báró Vay Miklós, Emléklapok (1823-ból); Szepességre gróf Batthyáni Vince id. m., 20., 32., stb. l., az oldalkeresetről már Hadfalusi Spilenberg Pál, Szabad elmélkedések a földeknek kimérés szerint felállítandó adózás systemájának tökéletlenségéről, Kassa, 1790. A kiskúnsági orvos dr. Balogh József, A magyarországi szikes vidékek természettudományi tekintetben, 1840, hasonló adatok az alföldi életmódra, Topperczer Tamás, A magyarországi pokolvar, Buda, 1837. A köznép oktatója Falusi Mihály, Okos gyermeknevelés példája a köznép hasznára, Pozsony, 1805 (jegyzetek és bev. eredeti), 246. l. Takáts Éva, Barátságos beszélgetés a földművelő nép állapotjáról, Tudom. Gyüjt. 1824, VI., 2., Győrffy István, Magyar népi hímzések, I. A cifraszűr, 1930, 34., 79. stb. ll., a magyar virágmotívumok nyugati kapcsolataira, kolostorkertre, stb.-re l. Rapaics Raymund, A magyarság virágai, a virágkultusz története, 1932. A vései parasztokról Bredetzky, Beyträge, I., XI., 1803-ból. A vendekre Csaplovics Croaten u. Wenden in Ungarn, Pozsony, 1828; tótságra Spilenberg id. m., Csaplovics, Gemälde, 2., 90., stb. ll., az összes házalók leírása. A borsodi házipénztárról kimutatás Debreczenyi Bárány Péter, Borsodvármegye némely statisticai tekintetben, Tudom. Gyüjt., 1817, IX., 49. l., a fertői gulyásbúcsúzás, Kohl id. m., u. itt a cenki parasztok kedves leírása, az összehasonlítás osztrák, észt, stb.-vel, 1., 19., 21., 51., 65. ll., a Dessewffy-idézet a Taglalatból, Iványi-Grünwald, Hitel-kiadása függelékében, 577. l., a fürdőző szolgabíróról, ifj. Dombováry Géza, Fenyítő eljárás és büntetési rendszer Pest megyében a XIX. század első felében, Budapest, 1906, 77., 78., 366. l. (a botbüntetésről), 58., stb. ll. (fogház, stb.); a fenyítő igazságot D. Bárány Péter követeli id. h.

Az ausztriai ipar e korbeli történetére kitűnő Joh. Slokar. Gesch. d. öst. Industrie u. ihrer Förderung unter K. Franz I., Wien, 1914, ebben a nagy osztrák irodalom idézve; nálunk semmi modern feldolgozás. A felhozott adatok Slokar. 178., 101., 161., 163., stb. ll. Székesfejérvár leírása Kohl. id. m., 2., 409. l. A polgárok száma Tagányi id. 1828. összeírásból; különben Schwartner, Fényes, Kulischer id. m.; a céhekre von. adatok Szádeczky Lajos, Iparfejlődés és a céhek tört., 1., 1913 (Orsz. Iparegyesület báró Kornfeld Zsigmond könyvtára, VI.), 168., stb. ll.; a műmalomra Magyar Gazda (az Omge folyóirata), 1843, III., 55., 869. l. és Fényes id. m., 3., 215. l., a kisüstre u. ez, 210. l., a dohányra Jos. M. Deyák panaszirata, Geschichtl. Darstellung der ung. Tabak-Cultur, stb. 1822; selyemtenyésztésre Magyar Gazda, III., 59., 927. l. és Fényes, cukorra Fényes, 3., 212. l. és Horváth Mihály, Az ipar és kereskedés története Magyarországban a három utolsó század alatt, 1840, akkor kiváló mű, ma is sajnos egyetlen (új kiadás Horváth Kisebb tört. munkái, 1868, 3. kötet), 298. l. Posztó, stb. Csaplovics, Gemälde, 2., 71. l. Horváth, 291. l. Fényes, 3., 218. l., Bredetzky, Reisebemerkungen, 1., 307. l., 1809-ből, Horváth, 295. l. A pesti vásárok több leírása Csaplovicsnál, az útleírásokban, stb. A gyáripar fejlődése pontosan meg volna állapítható a 20–30-as évek viszonyainak a korábbi leírásokkal való összehasonlítása alapján, ily korábbiak: Jac. Ferd. Miller, Schedium de praesenti statu fabricarum et manufacturarum in Hungaria, Nagyvárad, 1793, és K. Karlovszky Endre. Magyar gyár- és kézműipar 1771–74-ben, M. Gazdaságtört. Szemle, 1906. – A bányákra Horváth, Fényes, Sternberg id. m., 1797–1806. jövedelem; a vasbánya- és gyáriparra Herm. Ign. Bidermann, Das Eisenhütten-Gewerbe in U., Pest, 1857, I. A brennbergi szénre Fényes, 3., 204. l., utak 287., 294. l. A Ferenc-csatornára Csaplovics, Top.-stat. Archiv, 1., 109. l., Lujza-útra 123. l., a Sárvíz, Sió, Kapos munkálataira Zichy Ferenc gr., jelentései 1825-ből, A hazai közmunka és közlekedési ügyek története, kiadja a ministerium, Bpest, 1885, 75. l. Balla Antal szolnoki csatornaterve, Csaplovics 115. 1., Muraszabályozás, 107. l., Beszédes József, A Duna-tiszai hajózható csatornáról, Pest (1723-tól kérdés története). Vedres István, A Tiszát a Dunával összekapcsoló újj hajókázható tsatorna, Szeged, 1805.

A Sándor-idézet Sokféle, IX., 1808, 120. l. Kazinczy birkaüzletére, Levelei, 17., 540. l. A zsidóság térfoglalásáról a mezőgazdaságban Fényes, 1., 82. l. és tőlem, Három nemzedék, 2. kiadás, 1822, 232. stb. ll. Dessewffy, Taglalat, id. kiadás, 611. l., a zsidóknak adott uradalmi bérletekről Csondor János, Gazdaságbéli számadó és számvevő tiszti utasítások, Keszthely, 1819, 71., 83. l., földrajzi elhelyezkedésükre Három nemzedék, 235. l., iskolázásukra Kornis id. m., 1., 77. l. – Az egységes nemzetiségről és a pesszimizmusról Farkas Gyula id. m., 195. stb. ll. Vedres István terve Egy nemzeti jószág, stb., Szeged, 1807, továbbá u. az. A sívány homokság használhatása, Szeged, 1825. A „kolompos” kitűnő leírása Dessewffy, Taglalat, id. h., 611. l. Balásházy János-t, mint Széchenyi előtt járót méltatta már Iványi-Grünwald, Hitel, 243. stb. ll.; művei e vonatkozásban, Tanátsolatok…, Sárospatak, 1829, Az adó és még valami, Pest, 1830, A háztartás és mezei gazdaság tudománya, Debrecen, 1838, 2 kötet, ebben a nálunk divatozó földmívelés részletes leírása (pl. 2., 276. stb. ll., a háromnyomás, váltógazdaság, stb. elterjedése). Végső idézet Az adó és még valami 75. lapról.