| « Az egyensúly romlása stb. | KEZDŐLAP | 1301–1526 » |
[Zárójelbe] foglalva a hosszabb ideig tartó folyamatok.
| Köztörténet | Anyagi műveltség | Szellemi műveltség |
| Kr. e. kb. 3000-től
urali ősnép a Közép-Volgánál – altáji ősnép (török-mongol életközösség) az Altáj vidékén. Kr. e. kb. 2000-től finn-män¶i (finnugor) ősnép a Közép-Volgánál – török ősnép az Altáj vidékén. Kr. e. kb. 1500-tól män¶i ősnép a Közép-Volgától keletre – ogur-török ősnép Nyugat-Szibériában. Kr. e. kb. 1000-től män¶i keleti ága (= előmagyarok) a Tobol, Irtis, Isim vidékén. Kr. e. kb. 500-tól ogurok nyugati ága (= prémkereskedő onogurok) az Ob vidékén. Kr. e. 200–Kr. u. 100 män¶i-eri (magyeri)-onogur keveredés: a magyar nép kialakulása – hún uralom. 100–453 onogurok (magyarok) az Ob-vidékén az Európába telepedett húnok uralma alatt. – 453 Attila halála. 465 onogurok a Kaukázus–Kubán–Don vidékére költöznek. – Attila fia, Dengizik uralma. 465–545 Attila fia Irnik és utódainak (Dsula- vagy Gyulaház) uralma a bolgár népek (onogurok, tukurgurok, saragurok) felett. 528 (U’gorda és Mogyeri (?Hunor és Magyar) testvérharca. 545–558 onogur-szabir keveredés: uturgur törzsszövetség, Szandil fejedelem. 558–568 avar uralom alatt: Baján avar kagán. 568–615 türk uralom alatt: Istemi(Dizabul), Topo, Tardu türk kagánok.
615–679 Dsula-házbeli Kurt onogur-bolgár birodalma. 679 Asparuch bolgár, Batbaján onogur fejedelem – bolgárok a Balkánra költöznek át. 680–890 kazár uralom alatt – az onogurok besgur (= baskir) ágazata a Jajk vidékére húzódik – a többi törzsek a Kubán–Don–Dnyeper közén. 839 aldunai hadjárat. 862 első nyugati portyázóhadjárat a Frankbirodalom keleti végein. 880 körül Előd kende (fővezér) és Álmos gyula (dsula).
890 körül besenyő támadás – a hétmagyar törzsszövetség a hozzácsatlakozott kabarokkal Etelközre költözik – Álmos-fia Árpád fejedelemmé választása. 892 Árpád és Arnulf keleti frank király szövetsége. Morvaországi hadjárat. 894 pannóniai hadjárat – Árpád és Bölcs Leó császár szövetsége. 895 bolgár háború és besenyő támadás – Etelköz feldúlása. 895 honfoglalás: a Tiszavidék megszállása. 898 a morvák visszaszorítása a Morva-folyóig. 899 Brenta melletti csata, lombardiai hadjárat – Arnulf halála. 900 hazatérés Lombardiából – Pannónia megvétele – bajor hadjárat. 901 karinthiai hadjárat, Laibachi ütközet ápr. 11. 902–906 morva hadjáratok, Morvaország bukása. 903–904 bajorországi hadjáratok – Kusaly vezér halála. 904 állandó szövetség Berengár itáliai királlyal. 906 szászországi hadjárat. 907 júl. 5. ennsburgi győzelem, Luitpold őrgróf eleste és Ostmark bukása – Árpád halála – Solt fejedelem kb. 945-ig. 908 Thüringiában és Szászországban – Burkhard őrgróf és Rudolf würzburgi püspök halála. 909 frank és alemann földön. 910 jún. 10. első augsburgi csata, kalandozás a Rajnáig. 912 kalandozás frank földön és Thüringiában. 913 Arnulf bajor herceg győzelme az Inn-folyó mellett. Határ az Enns. 915 a fuldai kolostor fölégetése, portyázás Brémáig, cseh segédcsapatok a magyarok mellett, – Arnulf Magyarországra menekül, szövetsége a magyarokkal. 917 jan. 21. Bázel kifosztása. Béke és szövetség Hugó itáliai királlyal. 918 Bréma fölgyujtása. 919 Henrik király szász tartományainak dúlása. 921 Berengár megsegítése alattvalói ellen Bogát és Dursák vezetése alatt, portyázás Dél-Itáliáig. 924 márc. 24. Pávia földúlása – ápr. Berengár halála – az Alpokon át az Atlanti-óceánig – portyázás német földön – 9 éves béke Madarász Henrikkel. 926 szangalleni kaland, hadjárat sváb földön át Belgiumig, Lombardián át Rómáig. 927 kalandozás Bulgáriában. 929 Arnulf bajor herceg az új békében mentesíti országát az átvonulás terhe alól. Béke és szövetség Hugó itáliai királlyal. 933 márc. 15. Madarász Henrik győzelme Riade melletti (merseburgi) csatában. 934 kalandozás Bizáncig. 937 sváb és frank hadjárat, a Rajnán át Rheimsig, Aquitániáig, hazatérés Itálián át, kaland dél-Itáliában. 938 wolfenbütteli, dortmundi és bilsteini vereségek, kaland Bulgáriában. 942 vereség Róma környékén. 943 tráciai kaland, ötéves béke Bizánccal –vereség a Traun-folyó mellett – kaland a spanyolországi arabok ellen. 945 Fájsz fejedelem (kb. 950-ig). 947 Taksony itáliai hadjárata. – Béke II. Berengárral, portyázás Otrantóig. 948 görögországi kaland, Árpádházi Tormás és Bulcsu horka bizánci látogatása: béke- és vendégbarátság Bíborbanszületett Konstantinosz császárral. 950 Henrik bajor herceg a Rábáig hatol. – Gyula bizánci látogatása. – Taksony fejedelem (kb. 970-ig). 951 Északolaszországi hadjárat II. Berengár támogatására. Bulcsu az Alpokon át a Rhône és a Loire vidékéig hatol. 954 Bulcsu hadjárata bajor, sváb és lotharingiai szövetségben – Burgundia és Belgium pusztítása. 955 aug. 10. Nagy Ottó döntő győzelme az augsburgi csatában. 959–69 balkáni portyázások (Botond kalandjai). [Moravia, Ostmark, karintiai végek elvesztése. Nagy Ottó megalapítja az osztrák őrgrófságot.] 969 Bajk (Szent István) születése. 970 arkadiopoliszi vereség. 970–997 Géza fejedelem – békepolitika. 973 Géza követei Ottó császárnál Quedlinburgban; Brunó verdeni püspök Gézánál, – magyar-német béke. 974 II. Henrik bajor herceg lázadása. 984 Mölk várának elvesztése. 985 k. Boleszláv lengyel herceg és Judith magyar hercegnő házassága – II. Henrik visszakapja hercegségét, szövetsége Gézával.
996 István trónörökös és bajor Gizella házassága. 997–1000 István fejedelem. 998 Koppány lázadása. 1000 őszén Ascherik II. Szilveszter pápánál, a Szentkorona hozatala. 1000 dec. 25. Szent István megkoronázása. – István király 1038 aug. 15-ig.
1002–1003 Ajtony–Gyula leveretése. 1003–1004 hadjárat Sámuel bolgár „kán” ellen. 1003–1018 Boleszláv lengyel király uralma a Morva- és Vágvölgyön.
1018 A Morva- és Vágvölgy visszaszerzése. Bizánc elfoglalja Bolgáriát s az Aldunánál Magyarország szomszédja lesz.
1026-tól Orseolo Péter István udvarában. 1030 júl. II. Konrád hadjárata: Esztergomig nyomul, István döntő győzelme, Bécs elfoglalása. 1031 Henrik bajor herceg Esztergomban, béke: Magyarország határa a Fischa és a Thaya, – Szent Imre halála. 1031 után Vászoly merénylete és megvakíttatása. 1038 aug. 15. Szent István halála. 1038–1041 Péter király. 1039–1040 cseh szövetségben harcok III. Henrik ellen – András és Levente Oroszországban. 1041–1044 Aba Sámuel király. 1042 betörés Styriába, Morva-folyó melletti vereség, III. Henrik a Garamig nyomul, Béla az északnyugati felföldön. 1043 aug. Henrik második támadása, békekötés: határ a Lajta és a Morva, – Béla lengyel földön. 1044 júl. 5. ménfői csata, – Győr eleste, – Aba Sámuel halála. 1044–46 Péter másodszor király. 1045 máj. 26. Péter hódolása Henrik előtt Székesfehérvárott. 1046 országos felkelés az Árpád-házi hercegek mellett. Péter bukása, majd halála. 1047–1060 I. András. 1048 Béla hercegsége az ország északi és északkeleti részében. 1050 Gebhardt regensburgi püspök támadása, Hainburg lerombolása, szept. – okt. újabb harcok Hainburg körül. 1051 III. Henrik negyedik hadjárata, visszavonulás a Vértesen át. 1052 aug.–szept. Pozsony ostroma, Zotmund búvár hőstette. 1054–55 magyar betörés Karinthiába, Ausztriába és Bajorországba. 1055 német felkelők menekülése a magyar udvarba. 1056 Salamon és Judith eljegyzése. 1057 Salamon koronázása, – várkonyi jelenet. 1058 Salamon és Judith ünnepélyes jegyváltása – görög béke. 1060 Tisza melletti és mosoni csata. I. András halála. 1060 dec. 6. I. Béla király koronázása, uralkodik 1063-ig. 1061 Vata fia János felkelése. 1063 német betörés. 1063–1074 Salamon király. 1064 jan. 20. Győri béke, Géza hercegséget kap. 1067 Zvoinimir horvát király megsegítése a karantánok ellen. Cseh betörés Trencsénig, Bátor Opos betörése Csehországba. 1068 Úzok betörése a meszesi kapun át, kerlési csata. 1071 Besenyők betörése a Szerémségbe. – Nándorfehérvár elfoglalása és visszafoglalása. 1072 Salamon görög hadjárata, Nis megsarcolása. 1074 febr. 26. Géza veresége a kemeji átkelésnél, – márc. 14. magyoródi csata, – Salamon bukása, – aug.-szept. III. Henrik előnyomulása Vácig. 1074–1077 I. Géza király – Salamon Pozsonyban uralkodik három vármegyén. 1077 királyavató országos zsinat: I. Szent László király: 1095-ig. 1077 Szent László és Rheinfeldi Rudolf német ellenkirály szövetsége. 1077–1090 Szent László VII. Gergely és II. Orbán pápákat támogatja. 1081 kibékülés Salamonnal. 1083 Salamon lázadása és száműzetése. 1085 Salamon és Kutesk kún vezér betörése Szabolcs vidékére. 1088 előtt Salamon halála. 1088 Zvoinimir horvát király halála. 1089 Szlavónia birtokbavétele. 1091 Horvátország megszerzése, kormányzója Álmos herceg. – Kapolcs kún vezér betörése a Meszesen át a Tiszáig. – Orsovai csata: Ákos vezér halála. – László és IV. Henrik szövetsége. 1092 hadjárat az orosz Rosztiszlavicsok ellen. 1094 lengyel hadjárat, Krakó ostroma – Kálmán herceg Lengyelországba menekül. 1095 László kibékül a szentszékkel és Kálmánt visszahívja. 1095–1116 febr. 3. Kálmán király. 1096 keresztes hadak átvonulása Magyarországon – Kálmán szövetsége II. Orbán pápával. 1097 Tengerfehérvár megszállása, Kálmán nőül veszi sziciliai Buzillát. 1098 béke Velencével. 1099 orosz háború, przemysli vereség.
1102 Péter horvát király leverése és Horvátország birtokbavétele – Kálmán Horvátország királya. 1104 János görög trónörökös nőül veszi Szent László Piroska leányát.
1105 Kálmán hódoltatja a dalmát városokat és szigeteket. 1106 a lázadó Álmos herceg Németországban, majd III. Boleszló lengyel hercegnél. 1107 béke Velencével. 1107 Kálmán nőül veszi Vladimir Monomachos leányát, Eufémiát.
1108 apuliai hadjárat Velence szövetségében. Álmos újabb felkelése. Szeptember–okt. V. Henrik Pozsonyt ostromolja, magyar betörés morva földre. 1109 Szvatopluk Álmos támogatása céljából Nyitráig pusztít, Álmos és Béla megvakíttatása. 1115–1116 háború Velencével – Kálmán király halála. 1116–1131 márc. 1. II. István király. 1116 máj. 13. Olsava melletti vereség. 1118 a dalmát városok Velence birtokába jutnak. 1124 júl.–1125 jún. háború Velencével, Dalmácia elvesztése. 1123 orosz hadjárat: Ladomér ostroma, a magyar főurak megtagadják az engedelmességet. 1125 Álmos görög földre menekül, 1127 szept. meghal. 1127–1130 görög háború, 1127 nyarán István Szófiáig hatol. 1128 vereség a Krassó mellett, Haramvár és Zimony eleste. 1129 a Szerémség visszahódítása. 1131–1141 febr. 13. II. Vak Béla király, – aradi országgyűlés. 1132 júl. 22. III. Boleszló és a trónkövetelő Boris veresége a Sajónál. 1136 Spalató és a dalmát part meghódítása, Bosznia és Ráma meghódítása, László királyfi boszniai herceg. 1141–1162 márc. 31. II. Géza király. 1142-től Belos Horvát- és Dalmátország bánja, 1145-től nádor is. 1146 ápr. Boris elfoglalja Pozsony várát, Géza visszanyeri, – szept. 11. Jasomirgott Henrik győztese a Lajta mellett. 1147 jún. III. Konrád és VII. Lajos kereszteshadának átvonulása – magyar-francia szövetség. 1148–1152 háború Izjaszláv kievi nagyfejedelem megsegítésére György susdali fejedelem ellen. – 1151 júl. szaponyigai vereség. – 1152 Géza győzelme Vladimir halicsi fejedelem fölött Przemyslnél, – 1153 Vladimir, 1154 Izjaszláv halála. 1150 Mánuel bizánci császár (1143–1180) világuralmi terve és magyarellenes európai ligája, – Uros szerb zsupán Mánuelnek hódol. 1152 Mánuel elfoglalja Zimonyt, Boris a Temesvidéken dúl. 1154 görög hadjárat, az elhurcolt magyarok kiváltása, Boris halála, – István herceg Mánuelhez menekül. 1155 Barancsot Géza ostromolja. 1156 ötévi béke Mánuellel. 1158 magyar csapatok II. Frigyest segítik Milánónál, – László herceg és Belos bán Mánuel udvarában. 1162–1172 márc. 4. III. István király. 1162–1163 januárig II. László ellenkirály. 1163 IV. István ellenkirály, – jún. 19. székesfehérvári csata, IV. István elfogatása, Béla herceg Mánuel udvarába megy és eljegyzi Mánuel leányát. 1164 Mánuel Bácsig nyomul, Horvát és Dalmátország átengedése, IV. István a Szerémségben. 1165 ápr. elején IV. István halála, – ápr. 10. Zimony magyar kézben, júl. Mánuel Zimonyt elfoglalja, aug. békekötés. A görög birodalom nagyjai hűséget esküsznek Bélának és jegyesének. 1166 Dénes ispán győz Batajnicánál, görög-kún-oláh betörés a törcsvári és borgói szoroson, – Apod nádor meghódítja Dalmáciát. 1167 jún. 18. zimonyi vereség, a Szerémség magyar kézen marad.
1170 Mánuel elfoglalja Spalatót, Traut. 1172–1196 ápr. 23. III. Béla király, felesége antiochiai Chatillon Anna. 1173 Bélát a kalocsai érsek koronázza meg. 1174 Géza herceg lázadása. 1176 háború Henrik osztrák herceg ellen, Géza herceg fogsága. 1177 magyar segélyhad a törökök ellen Mánuel mellett. 1180 Zimony visszavétele. 1180 Dalmácia a Narentáig Bélának hódol, – Dénes bán tengermelléki kormányzó. 1182 Imre trónörökös megkoronázása – Nándorfehérvár és Barancs visszavétele. 1183 Nis és Szófia pusztítása.
1185 görög-magyar unió terve meghiusul – Angelosz Izsák nőül veszi Béla Margit leányát, Nándorfehérvár és Barancs átadása – magyar-görög szövetség. 1186 III. Béla nőül veszi Capet Margitot. 1188 Halics elfoglalása, András királyfi halicsi herceg 1190-ig. 1189 máj.–jún. Barbarossza Frigyes átvonulása, – Géza herceg a keresztes haddal megy. [Kettős kereszt használata, mint a bizánci császárral való egyenjogúság szimboluma.] 1191 Velencei háború.
1194 Imre, mint koronázott király a horvát-dalmát kormányzat élén. 1196 ápr. 23. III. Béla halála. – Imre király 1204 szept.-ig. 1197 András herceg lázadása és győzelme Macseknél. 1198 András birtokba veszi Szlavóniát, Horvát-Dalmátországot, Hulmot és Rámát. 1199 András betör az országba, veresége Rádnál, osztrák háború. 1200 béke a testvérek közt: András horvát-dalmát herceg. 1201–1202 Imre győzelmes szerb hadjárata, „Szerbia királya”. – Harcok a bolgár Kalojánnal. 1202 nov. – 1204 ápr. a IV. keresztes-had Zárát Velencének elfoglalja. 1203 Imre sereggel segíti Braunschweigi Ottót, László királyfi születése. Kulin bosnyák bán hódolása – András újabb lázadása s a drávaparti jelenet. – Dzsingiszkán megalapítja a keletázsiai tatárhatalmat. 1204 aug. 26. László királyfi koronázása, – Imre halála. 1204–1205 III. László király. – András elűzi, László halála. 1205–1235 szept. 21. II. András király. 1205 András első halicsi hadjárata Dániel érdekében. 1206-tól Gertrud királyné és Bertold érsek kormányzati befolyása. 1206 András hadai megsegítik Dánielt. 1208 Korlátfia Benedek halicsi kormányzó, 1209-ben elűzik. 1210 bolgár háború.
1211 Pot nádor és Bánk bán újra trónrasegítik Dánielt. – A német lovagrend behívása a Barcaságra és Kúnországba. 1212 András második hadjárata Dániel érdekében. 1213 szept. András harmadik hadjáratra indul, Bertold kormányzó, Bánk bán összeesküvése: Gertrud megöletése. 1214 Béla trónörökös megkoronázása: ifjabb király. Magyar sereg Halics trónjára ülteti Kálmán herceget. 1215 András nőül veszi Courtenay Jolánt – császári törekvései. 1216 Kálmán herceg halicsi hadjárata. 1217 Kálmánt Halics királyává koronázzák, házassága krakkói Salomével. 1217 András keresztes hadjárata: aug. 23. Spalatóban, – okt. Akko, – nov. 10. átkelés a Jordánon, visszatérés Akkóba, – dec. a Taborhegy ostroma. 1218 jan. András király hazaindul – András herceg és az örmény királylány eljegyzése, – súlyos kormányzati visszaélések, izmaeliták és zsidók üzérkedései, hatalmaskodások a király távollétében. 1219 aug. 14. Kötöny kunjai orosz szövetségben a magyarok ellen, halicsi vereség, Kálmán fogságba esik. 1220 András herceg Halicsban, – magyar főpapok és főurak keresztes hadjárata, – Béla ifjabb király és Laszkárisz Mária niceai császárlány házassága. 1221 Asen János bolgár cár és Mária magyar királylány házassága. 1222 András herceg orosz házassága, – a kisnemesség és serviensek forradalma, – kettős kormányváltozás, – Dzsingiszkán hódító seregével Európa határáig nyomul.
1223 András és Béla viszálya, Béla Ausztriába menekül – az Európába hatoló tatárok a Kalka mellett tönkreverik az egyesült orosz és kún hadakat. 1224 a tatárok visszavonulása. 1225 a függetlenségre törekvő német lovagrend kiverése, – a jajkvidéki magyarok tatárszövetségben. 1226 András király veresége Zvenigrodnál. 1227–29 András herceg Halicsban, Dániel 1229-ben elüzi.
1228 Béla hódoltatja a havaselvi kúnokat – felkelése András kormánya ellen, Béla az ország kormányzója 1230-ig. 1229 Béla sikertelen halicsi hadjárata öccse érdekében – Ogotáj tatár nagykán 1241-ig. 1230 Béla bolgár hadjárata, Bodon ostroma, a szörényi bánság alapítása, Apod fia Dénes újra kormányra jut. 1231 Halics elfoglalása, András herceg újra Halics ura, 1234-ig. 1231–33 elégedetlenek mozgalma a főpapság vezetésével. Jakab bíboros pápai követ missziója. 1233 beregi egyezség. 1234 András király nőül veszi Estei Beatrixot. 1234–37 Kálmán király hadjárata: Bosznia és Hulm hódoltatása.
1235 háború Babenbergi Frigyessel – Dániel Halics királya 1266-ig – Tomaj Dénes kormánya – Jolán királylány házassága Jakab aragon királlyal. II. András halála. – Batu kán és Szubutáj nyugati hódító hadjáratra indul. 1235–1270 május 3. IV. Béla király. – Béla „Kúnország királya”. 1235 Apod fia Dénes megvakíttatása, Estei Beatrix fogsága 1236-ig. 1237 Batu Európába ér, a baskir-magyarok és volgai bolgárok leverése. 1239 Kötöny kún király veresége, bebocsáttatása Magyarországba. 1240 dec. 6. Kiev fölégetése, a tatárok a magyar határon.
1241 jan. febr. a gyepük kiigazítása. – febr. 10. tatár követek Bélánál. Batu hadjárata: márc. 12. vereckei ütközet. 15. Mongol előcsapatok Pest alatt, 17. Vác feldúlása, Ugrin kalandja – Kötöny meggyilkolása, a kúnok kivonulása az országból. – Benedek püspök és Bot ispán veresége, márc. 23. a király elindul Pestről, ápr. 11–12. mohi csata. Bogutáj: Törcsvári szoros. ápr. 5. Küküllővár. 11. Nagyszeben, –Gyulafehérvár, Arad pusztulása, Kádán: ápr. 1. Radna, 3. Beszterce. – Kolozsvár, ápr. 15. Nagyvárad, – Tamáshida – Kádán és Bogutáj: Csanád, Pereg, Egres, Pejdár: márc. 22–24. Krakó, ápr. 9. Liegnitz, Trencsén, Nyitra, Pozsony és Komárom megvédése. Máj. 18. Béla Zágrábban. – Sejbán kán felveszi Magyarország királyának címét, tatáruralom a Dunától keletre. 1241 dec. 11. Ogotáj nagykán halála. 1241–42 a Duna vonalát Geregye Pál védi seregével. 1242 febr. 1. Batu kán átkel a Dunán és Esztergom alá száll. Buda, Győr, Moson pusztulása, Esztergom, Pannonhalma és Székesfehérvár megvédése, – Frigyes osztrák herceg Győrig pusztít, jan. Béla újra Zágrábban, Kádán gyors téli hadjárata, Béla futása a tengerpartra, majd Trauba, – a tatárok visszavonulása. 1242 Frigyes osztrák herceg ostromolja Pozsonyt, – Kőszeg, Sopron és a három vármegye visszavétele. 1243 velencei háború. Jún. Zára eleste, – Trau ostroma. 1244 júl. Dénes bán elfoglalja Spalatót, – béke Velencével. 1245 István ifjabb király koronázása. 1246 jún. 15. osztrák háború, Lajta melletti csata, II. Frigyes herceg elesik, a Babenbergek kihalta. 1247 Szörény és Kúnország védelmét Béla a johannitákra bízza. 1249 aug. 17. jaroszlávi csata.
1250 jún. hadjárat Ausztria ellen – Béla a tatárfutás után elsőízben jár a tiszai részeken.
1252 jún. Béla király Román orosz herceget emeli Ausztria hercegi székébe. 1253 Béla morva hadjárata: Olmütz ostroma. 1254 máj. 1. pozsonyi béke II. Otokárral: Ausztria a cseh, Styria a magyar királyé lett, Styria kormányzója Gutkeled István. István ifjabb király és Kún Erzsébet házassága. 1255 Ratiszláv mácsói és boszniai herceg hódoltatja Észak-Bolgáriát. Béla „Bolgária királya”. 1258 halicsi Dániel „orosz király” Béla támogatásával a tatárok ellen indul, veresége Kiev alatt – lázadás Styriában, új kormányzó István herceg. 1259 Dániel és Boleszláv menekülése magyar földre, Berke kán fenyegető levele. 1260 február Kubláj nagykánná választása – a Tatárbirodalom részeire bomlik. 1260 a stájer felkelők meghódolnak Otokárnak – júl. 12. morvamezei (kroissenbrunni) csata. Otokár győzelme; Styria elvész. 1261 márc. 31. bécsi béke, Otokár és macsói Kunigunda házassága. – István ifjabb király Erdélyben, Béla herceg Szlavóniában. 1262 Ratiszláv fia Béla, Macsó és Bosznia hercege. – István első felkelése, királyi hatalmat kap a keleti országrészben.
1263 István bolgár hadjárata. 1264 István fegyveres támadása apja ellen. 1265 márc. isaszegi csata, István győzelme, békekötés. – István leveri a lázadó kúnokat. 1266 István bolgár hadjárata. 1268 I. Uros szerb fejedelem hódolása. 1269 szövetség Anjou Károly nápolyi királlyal: Sánta Károly Máriával, László Anjou Izabellával jegyeztetik el. – Béla szlavón herceg halála. 1270 május 3. IV. Béla halála. 1270–72 aug. 6. V. István király. Kőszegi Henrik árulása. 1270 Hadjárat Ausztriában és Styriában. 1271 Otokár elfoglalja Pozsonyt, Nyitrát, máj. 16. Mosont, máj. 22. veresége Mosonnál, júl. 2. pozsonyi béke. – Erzsébet királyné és Joákim bán árulása, István halála. 1272–1290 júl. 10. IV. László király. 1272–77 tizenkét kormányválság, belső harcok, pártküzdelmek. 1272 Macsói Béla legyilkolása. 1273 magyar betörés Otokár országaiba, Otokár elfoglalja Győrt, Nyitrát jún. Pozsony és Győr visszavétele, aug. 25. győzelem Laánál, szept. Otokár elfoglalja Pozsony vm.-t, Mosont, Győrt, Sopront. 1274 szept. Kőszegiek András herceget trónkövetelőnek léptetik fel, polgárdi csata, Henrik bán halála. 1276 nov. Bécs körülzárása, Otokár színleges hódolása. 1277 nov. 11. hainburgi találkozó. 1278 szövetség habsburgi Rudolffal II. Otokár ellen, augusztus 26. morvamezei csata, Otokár elesik – Ausztria Habsburg kézen. – Velencei András Szlavónia hercege a Kőszegiek által. 1278 és 1287 Velencei András a Kőszegieknél. 1279–81 Fermói Fülöp pápai követ missziója. 1280 aug. László a hódmezei csatában leveri a kúnokat. 1281 Kőszegi Iván nádor. 1282–84 László a Kőszegiek ellen. 1284 febr. Borostyánkő ostroma, a Henrikfiak Pécset ostromolják. Béke a király és a Henrikfiak között. 1285 febr. tatár betörés Heves vm-ig és Erdély északi részében – Albert osztrák herceg szövetsége a Henrikfiakkal. 1286 Kőszeg IV. László kezében. Pozsony eleste és visszavétele, a Henrikfiak győzelme a Zsitva mellett. – László harca az Egyházzal, pogány kún és tatár sereggel Budára megy. 1287 Albert osztrák herceg Pozsonyban, – béke a Henrikfiakkal. – László szövetséget ajánl Nogál tatár kánnak. 1288 Baksa György Podolinnál győz a tatárok fölött. 1289 Albert harcai a Henrikfiak ellen, Magyaróvár, Kőszeg elfoglalása. – Velencei András Bécsben. 1290 Lászlót kún merénylők megölik – Velencei András megkoronázása. 1290–1301 III. András király. 1290 aug. 31. Rudolf császár Magyarországot fiának adományozza, IV. Miklós pápa szerint „Magyarország az apostoli székhez tartozik.” – Okt. az Ál-András felkelése és halála. Ladomér esztergomi és János kalocsai érsek politikai túlsulya. 1291 márc. Magyaróvár visszavétele, júl.–aug. hadjárat Ausztriában, aug. 26 hainburgi béke. – 1291-től Anjou-párti mozgalom. 1292 jan. 6. Mária nápolyi királyné Martell Károlyra ruházza magyar trónigényét, aug–okt. III. András a Kőszegiek fogságában. 1292 a Kőszegiek, Subichok, Frangepánok Martell Károlynak hódolnak. 1293-ban Subich Pál III. Andrástól, 1295-ben Károlytól, örökös hűbérül kapja a horvát-dalmát bánságot. 1295 Fennena királyné halála. – Morosini Tomasina anyakirályné a Dunántúl, Szlavónia, Horvát- és Dalmátországok kormányzója. – Martell Károly halála, Károly Róbert trónkövetelő. – András nőül veszi Habsburg Ágnest. 1296 okt. Kőszeg III. András kezén. 1297-től Anjou-párt akciója VIII. Bonifác pápa irányításával. 1298 jan. Bicskei Gergely az Anjou-párt feje választott esztergomi érsek lesz. János kalocsai érsek a főpapsággal Andrást támogatja. – Trencséni Csák Máté független tartományúri hatalomra tör. 1298 júl. 2. András a göllheimi csatában segíti diadalra Habsburg Albertet Adolf ellenkirállyal szemben.
1300 aug. Károly Róbert partraszállása Spalatóban – Tomasina anyakirályné halála. 1301 jan. 14. III. András halála, az Árpádház fiága kihalt. |
[első indóiráni kultúrhatás.]
[második indóiráni kultúrhatás.]
[Gyüjtő és zsákmányoló gazdálkodás. Kő- és csontkorszak, réz, arany, ezüst ismeretével. – Nemzetségi szervezet.]
[Állattenyésztés. Földmívelés kezdetei. Prémkereskedés. Réz- és vaskorszak. Törzsszervezet.] [Hún kultúrhatás. Fejlett hadiszervezet.]
Kr. u. 465-től [Perzsa és alán kultúrhatás. Szőlőmívelés. Kereskedés, vám.] [a népnép változásai.]
880 k. [Két fejedelmi méltóság (kende és gyula), 20.000 lovasharcos, félnomád állattenyésztő és földműves gazdálkodás, kazár, bizánci, arab kereskedelmi kapcsolatok, halászat.] 890 k. Örökös törzsszövetségi fejedelemség. Vérszerződés. Főbírák: gyula és horka. Hadnagyok tanácsa. [nemez sátor, vászon, nemez és bőr ruha, szablya, a köznépnél íj, nyíl, parittya, kengyel, rövid kard, fokos, kopja, bőrpaizs, szekértábor.] [avar, székely, bolgár-szláv, szlovén, tót, fehérhorvát népek beillesztése a törzsszövetségbe.] [Katonai tervszerűség a megtelepülésben, gyepürendszer, – politikai tudatosság a kalandozásokban, ajándék és adófizetés fejében kötött békék.]
915–917 Arnulf bajor herceg állítólagos magyar házassága. [család, nemzetség vérségi köteléke, törzs (had), – engesztelési rendszer, vérdíj.]
921 Strada Ungarorum említése. [fizetési eszköz a prém, állatbőr és tinó.]
[a szolganép elszaporodása, kalandokban vagyonszerzés, földmívelő életforma terjedése, társadalmi rétegződés.]
[A hadnagyok előtérbe nyomulása, a fejedelmi hatalom elhanyatlása, bírói méltóság: a gyula és a horka, a hadnagyok tanácsa – német és olasz kultúrhatás, a frank-német kormányzati és közigazgatási rendszer megismerése.]
960 k. [Magyarországi zsidók a prágai vásáron, – besenyő és mohamedán bolgár bevándorlás kezdődik.] [törzsszervezet bomlása.]
[Géza Esztergomba teszi székhelyét, német telepítések, földbirtokon alapuló fejedelmi haderő, uralma az egész országra kiterjed. Nyugati orientáció, – nyugati fegyverek terjedése.]
[Az udvari szervezet alapja a király magángazdasága – vármegyék, határispánságok szervezése, – adományok a gyepüelvi, gazdátlan, elkobzott és háramlott birtokokból, – nádor, „főemberek”, szenátus, ispán, milites, ministri, udvarnokok, határőrök, – ezüstpénzverés, vásár, vám, rév, – nemzetségi birtokközösség, egyéni birtok. – Kancellária. – Egyházi büntetések a szolga sérelmére elkövetett bűnökért, házassági, vallásellenes és zsidó ügyekben, – szolgák szabadítása, – vendég- és jövevénynépek fölkarolása.] [egyházi és világi közigazgatás együttműködése, – ötös (keleti) számrendszer a vérdíjban, – frank-bajor terminológia a törvénykönyvben, – Szt. István pénzverője, – Regnum és patrimonium.]
1031 a koronázópalást feliratának dátuma. [nyilt csata kerülése nyugati ellenséggel szemben (Szt. István, Béla herceg).] [sarkantyú és más nyugati hadfölszerelés használatának elterjedése.] [indigéna nemzetségek beolvadása a magyar társadalomba.]
[30 vármegye András király, 15 vármegye Béla herceg tartományában, I. András pénzrontása.] [az ország fölosztása a királyi család tagjai közt.] [vallon bevándorlók Eger vidékén.] [„ministri regis” osztály szaporodása.]
1061 I. Béla országgyűlése, pénzreformja, vásárok szabályozása, szombatra helyezése.
1064 [Zoltán vezér alatt besenyők települnek a Fertő és Vág vidékén.]
[besenyők, úzok, böszörmények vagy izmaeliták, zsidók bevándorlása, a csehek Magyarországon adják el morva hadifoglyaikat.] [birtokösszeírások lényeges tartalma a szolgálónépek száma.] [a hercegi hatalom korlátozása.]
1077 Lampért hercegi jövedelmet kap hatalom nélkül. 1078 Pannonhalmi törvényhozó zsinat: szigorú büntetőtörvények. (Szent László II. decrétuma.)
1085 Újabb büntetőtörvények (Szent László III. decrétuma). [vérbosszujog helyreállítása, tüzesvas próba, csonkítások. A bűnös családfővel együtt bűnhödik családja.] [A vármegyei és határvidéki szervezet teljes kiépítése, szlavón bánság, erdélyi vajdaság, egyházigazgatási szervezés befejezése.]
1092 máj. 20. Szabolcsi törvényhozó zsinat: egyházi és vallási törvények, zsidó- és izmaelitakérdés rendezése (Szent László I. decrétuma), az egyház jogainak és vagyonának fokozott védelme.
1099 tarcali törvényhozó zsinat (Kálmán király I. decrétuma): enyhébb büntetőjogi felfogás, törvénykezési reform, zsinati bíróságok; királyi javak restaurációja, királyi népek összeírása; öröklési jog; hadiszolgáltatások és pénzügyi kötelezettségek szabályozása; izmaeliták és zsidók jogviszonyai.
1105 a Csák-nembeli Ugrin horvát bán. [Szlovénia beolvasztása Horvátországba, – a vármegyei és határvidéki szervezet kiépítése, – 72 vármegye.] [királyi népek összeírása szám, jogviszony és kötelezettség szerint.]
1116 mosonvidéki székelyek említése.
[Comes curiae regis a nádor helyettese, állandó zsoldosseregtartás kezdete, nyugati fegyverzet.] [horvát nemesség a királyi seregben.]
[Évenként kényszerpénzbeváltás (lucrum camerae), az ezüstpénz nemes érctartalma a Kálmánkorinak 1/12-ére sülyed, – veretlen ezüst valuta.] [vám- és vásárregále intenzívebb kihasználása.]
[Világi birtokos részére első királyi adománylevelek.] [rajnai és flandriai szászok, moseli frankok, flamandok és vallonok bevándorlása Erdélybe és a Szepességre; a lovagtorna meghonosodása.] [nádviskó, kevés fa-, ritka kőház, nyáron sátor.] [urbáriumszerű összeírások zárt birtoktestek formálása céljából.] [a társadalom vezetőeleme a serviens-osztály, határvidéken várjobbágyok, várjobbágyfiúk, szepesi tízláncsások.]
[Kinnamosz János a trónöröklés „magyar törvényéről”.] 1163 Lukács érsek átok alá veti II. Lászlót: a főpapi rend politikai hatalom lett. [a keleti fegyvertípusok, velük a keleti harcmód eltünése.]
1166 oláhok első említése. [Zimonynál 2000 magyar páncélt sisakot, sok kardot szednek össze a görögök.] [német, vallon, olasz és szláv hospesek.] [faluközösség bomlása, – a birtokon territoriális elv érvényesül a perszonális helyett.]
1180 k. az írásbeliség elrendelése – királyi címerjelvényben egyesből kettős kereszt, családi címer felvétele: kilencszer vágott pajzs a csíkokban oroszlánokkal – új udvari tisztségek: tárnokmester, lovászmester stb.
1185 állandó kancellária, – III. Béla jövedelmeinek kimutatása: 14 3/4 millió aranykorona. [regálejövedelmek emelkedése, pénz hitelének helyreállítása, 1/80-ad határvám.] [a királyi haderő 40–50.000 főnyi, zöme páncélos, – könnyű lovas a székely, besenyő és más keleti népelem.]
[a királyi hatalom emelkedése, fényes udvartartás.]
[A királyi hatalmat korlátozó rendiség kialakulásának előföltételei: várjobbágyság emelkedése, adománybirtokosok szaporodása a gyepűelvén, – olasz, német, zsidó és izmaelita városlakók, – főpapság és nagybirtokosság hatalmi gyarapodása, jure perpetuo adományozások, – várjobbágyok, hospesek stb. önhatalmú jogi emelkedése.] [német befolyás az udvarban.] [királyi temetkezés kőkoporsóban, aranykoronával.]
1208–35 Váradi regestrum. [székelyek és oláhok okleveles említése Erdélyben.] [egyházi nagybirtok végleges kialakulása.] [tárnokmesteri méltóság.]
[Apodfia Dénes pénzügyi reformjai: regálegazdaság, pénzrontás, rendkívüli adók, kamarabérletrendszer, mentességek és visszaélések, tárnokmesteri hatáskör átalakulása, – új hadrendszer – örökadományok.] [birtokososztályok politikai szervezkedése, a rendi felfogás első csíráinak jelentkezése, nemesi vármegye kialakulásának kezdetei, választott serviensbírák (szolgabírák), nemesi birtokjog.]
1221 jogtalanul elvett várföldek visszakövetelése. 1222 Aranybulla: serviensek nemesi jogainak elismerése, a királyi hatalom alkotmányos korlátozása, nádori jogkör és ellenállási jog. 1223 tűzvész Esztergomban és Budán – az Aranybullát hatályonkívül helyezik. 1224 erdélyi szászok kiváltságának biztosítása.
1226 Béla Szlavóniából Erdélybe kerül, Kálmán Szlavónia kormányzója.
1228 Béla ifjabb király visszaveszi az örökadományokat, káros újítások megszüntetése.
1230-tól Apodfia Dénes visszaállítja az újítások hatályát. 1231 Az Aranybulla megújítása, egyházi szankciók.
1233 beregi egyességben az egyház sérelmeinek orvoslása.
1235 a kettőskeresztes országcímer felújítása, fölösleges adománybirtokok visszavétele: kiváltságok és szolgálatok számbavétele.
1239 pápai engedély a kamarai jövedelmek hitetleneknek való bérbeadására. [ispotályos kórházak és fürdők: Esztergom, Győr, budai felhévíz.] [a kúnok fölelevenítik a sátor használatát s a nomád életformát.]
1242 IV. Béla segösdi udvartartása – állandó kormány alakítása. [hiteles helyi jelleget csak kiváltság adhat.]
[az ország helyreállítása: várépítések, Pestújvár (Buda) főváros, Visegrád. – Városalapítások, új városi kiváltságlevelek, a hospesek cívisekké lesznek. – Zólyomtól keletre tót, lengyel és orosz bevándorlás. – Tisza partjain kúnok, jászok, Erdélyben oláhok, kún-besenyők, – dunamenti városokban zsidók.]
1249 Béla az esztergomi királyi palotát átadja Báncza István érseknek. [vagyoni eltolódás, vérségi kötelék bomlása.] 1251 Zsidók kiváltságlevele. [kucsói, macsói, sói és ozorai bánság szervezése.] [bányásztelepek rangemelése.]
1256 várföldek visszaszerzése, várnépek számbavétele.
[a vármegyerendszer a határokig terjed.]
[középkori területmérő egységünk bizonytalan (ekealja, kb. = 120 hold).] [lovagi harcmód dicsőítése királyi oklevelekben.]
1267 köznemesség és serviensek kiváltságlevele.
1270–71 oligarchikus tartományúri törekvések első jelentkezése.
[Nagy nyomor és szegénység: „László király szekere”, Subichok és Kőszegiek elszakadási törekvései – a halicsi és szerb fejedelem függetlensége – főúri csoportok oligarchikus tartományuraságokat alapítanak, köznemesség elnyomatása, folytonos pártküzdelmek és vérbosszúharcok, a királyi tekintély teljes elhanyatlása, rendi felfogás kialakulása: a nemesi kommunitás, mint a közhatalom jogforrása. Íjász kúnok és páncélos lovagok a magyar seregben.]
1279 tétényi országgyűlés: kúntörvény, a kúnok megtarthatják ősi viseletüket. [A király seregében pogány kúnok, tatárok, izmaeliták.]
1290 óbudai országgyűlésen alkotmányjogi biztosítékok törvénybeiktatása: évente országgyűlés tartandó, tisztviselők felelőssége, főméltóságok kinevezése a rendek hozzájárulásával, nemesi jogok biztosítása, hatalmaskodások és visszaélések megrendszabályozása.
[a rabszolgaság elenyészése.]
1298 rákosmezei országgyűlés: alkotmányjogi fejlődés, hatalmaskodók ellen. 1299 újabb törvények a hatalmaskodók és Gergely érsek ellen. |
[Kezdetleges lélekhiedelem. Varázslat. Ég és föld. Vallásos dalok, mesék, alliteráció és parallelizmus.]
[Istenhit: főisten és természeti istenek. Őstisztelet. Samánizmus. Strófás dalszerkezet.] [A magyar nyelv kialakulása: finnugor alapréteg ogur-török kölcsönszavakkal.]
[Alán és újabb ogur-török kölcsönszavak.]
528-tól első keresztény térítő kísérlet.
568 után türk rovásírás meghonosodása. Türk elemek a magyar zenei kincsben. 615–679 Keresztény térítés.
860 Szent Cirill a Krim vidékén portyázó magyaroknál. 880 Szent Metód a magyaroknál.
[Magyar és türk nyelv párhuzamos használata, – Turul monda, eredet-monda.] [a türk abc bővülése glagolita betűkkel.]
[latin keresztény műveltségű bolgár-szláv, avar és germán szolganépek, szláv és német rabok magyar földön.] [kabarok beolvadása.] [lélekhiedelem, ősök tisztelete, nemzetségi ősbálványok, – nővásárlás, – haláltánc, halotti tor, – totemisztikus világszemlélet, Isten-hit, gonosz szellemekbe vetett hit, – hősmondák.]
926 Prumwart püspök térítése a Szangallenben táborozó magyarok közt. – Heribald szerzetes kalandja a mulatozó magyarokkal. [nyugati kultúrkör fogalmainak átvétele pannóniai szlovén és más szláv közvetítéssel, görög nyomok az átvett szavakban.]
948 Tormás és Bulcsú Bizáncban, Bulcsú és Gyula megkereszteltetése.
954 Wikbert térítése Bulcsú seregében. [Gyula térítőkísérlete a Marosvidéken.]
[a honfoglalás és kalandozások mondakörének kialakulása; keresztény hit és műveltség lassú terjedése; szláv, német és olasz kölcsönszavak állami, társadalmi és egyházi fogalmak jelölésére. 972 Szt. Wolfgang Magyarországon.
974–975 Piligrim papjai magyar földön sok keresztény rabot találnak. A fejedelmi család megkeresztelkedése.
995 Szt. Adalbert Magyarországon. 996 Radla Magyarországon. 997 Ascherik Magyarországon. Pannonhalma építésének kezdete. Az idoncitás győzelme a levirátus fölött.
1001 Esztergomi érsekség alapítása. – Ascherik pécsváradi, Anasztáz pannonhalmi apát. 1002 veszprémvölgyi apácakolostor. 1004 Querfurti Brúnó Magyarországon.
1006–1009 Anasztáz esztergomi érsek, – veszprémi, pécsi, győri, váci, egri püspökségek alapítása, Ascherik kalocsai érsek. – Iskolák, – Bencés püspökök. [Clunyi hatás a térítésben és egyházszervezésben; Szt. István és Odilo, Bonipert pécsi püspöki és Chartresi Fulbert levelezése.] [nemzetségi egyházak, monostorok, – dalmát-lombard templomépítőmesterek bazilikái, – magyar szállóházak Ravennában, Rómában, Jeruzsálemben.] 1018 után [marosvári, bihari, erdélyi püspökségek, bakonybéli, zalavári apátságok alapítása. – Szt. Gellért az első író Magyarországon, – Székesfehérvári iskola, – Valter énektanítása.] 1019-től Pannonhalmi Évkönyvek. 1026 Vilmos angoulêmei gróf zarándoklata Magyarországon át. [Intelmek: király udvarában első az egyház és főpapság, 2 érsekség és 8 püspökség szervezése, – építészetben a latin formanyelv mellett fölismerhető a magyar ízlés vésőnyoma.]
1038–41 a pécsi bazilikát német mesterek építik.
1044 ápr. 22. (húsvét) Gellért Marosvárott megfeddi Abát. [pogányság Békés és Bihar vármegyékben.]
1046 Vata lázadása a kereszténység és az idegenek ellen, Szt. Gellért vértanúsága, papok üldözése. [püspökségek helyreállítása.] Új olasz, német és francia papok behívása. [feldebrői falfestmények, Regensburgvidéki iskola?]
1055 a tihanyi apátság alapítása, alapítólevelében magyar szavak. [született magyarokból álló papi nemzedék.]
1061 a pogányság utolsó föllázadása.
1070 körül Szt. Mór az első magyar író: Remete Szt. András és Vértanú Szt. Benedek legendája.
[királyi főkegyuraság elmélete.] [Kolostoralapítások, a váci székesegyház építése.] [Szent István nagyobb legendája – a Gellért-legenda alapszövege. A királyi családot Szt. Istvánról nevezik.]
1083 aug. 15. István király, Imre herceg és Gellért püspök szentté avatása.
[zágrábi püspökség alapítása, – a pannonhalmi apátnak 80 könyve van.] 1091 somogyvári kolostor alapítása francia szerzetesekkel. 1091–92 Gesta Ungarorum; a „kegyes király” eszménye, dinasztikus hőstörténet francia vagy itáliai műveltségű magyar szerzőtől, – [váradi és gyulafehérvári székesegyház építése.] 1095–1103 Szerafin esztergomi érsek. [Szent István kisebb legendája.]
1098 máj. 30. Szent István jobbja a szentjobbi egyház oltárán.
1099 Alberik: Kálmán decretumának bevezetése. Strigák üldözésének megszünése.
Divinorum Officiorum ordo keletkezése.
1104–16. Lőrinc esztergomi érsek. 1104 körül első esztergomi zsinat. 1106 Kálmán lemond az investitúráról: kánoni választásrendszer. 1106–1110 nyitrai püspökség szervezése. [12 püspökség.]
1108 Álmos szentföldi zarándoklata. [Hartvik-legenda: apostoli királyság elmélete.]
1112 körül második esztergomi zsinat: papi nőtlenség, házasság felbonthatatlansága, pogány módra áldozás büntetése, vezeklés.
[a Gesta Ungarorum folytatása 1127-ig.]
1135 Petronella nemesasszony zarándokháza Jeruzsálemben.
1142 az első Heiligenkreuzból jött ciszterciek Cikádoron. [János lovagrend (Magyarországon első) kolostora Esztergomban.] 1147 Odo de Deogilo és Freisingi Ottó Magyarországon (a magyar élet első nyugati jellemzése). Johanniták betelepítése Esztergomba és Székesfehérvárra. [a Gesta Ungarorum Álmos ivadékaira vonatkozó folytatása 1152-ig.] [Géza Jeruzsálemben templomot és zarándokházat építtet.] [Géza főtanácsadója a párizsi egyetemen járt Lukács érsek.] [vértesszentkereszti bencéstemplom: francia alaprajz.]
1159 Géza III. Sándor törvényes pápa oldalán. [francia kultúrhatás – magyar tanulók Párizsban.] [a püspökök különválnak a káptalantól.]
[III-ik István Vránába templomos lovagokat telepít, – a Gesta Ungarorum 1152–1167-i folytatása.] 1169 III-ik István újra lemond a főpapok kinevezéséről. [pécsi és somogyvári templomok dombormű- és szobordíszítése, pécsi székesegyház falfestményei.]
1178 körül francia premontreiek első telepei Garábon, Szentkereszten, majd Türjén, Váradelőfokon. 1179 francia ciszterciek Egresen, 1182 Pilisen, 1184 Szentgotthárdon és Zircen. [Több székesegyház újjáépítése.] [francia szerzetesek a király udvari papjai, francia műveltség térfoglalása.] 1185 Spalatói zsinat: a horvát-dalmát egyház újjászervezése. 1185-től francia és magyar mesterek építik Esztergomban a királyi palotát és a székesegyházat, – vadászkastélyok Óbudán, (civitas Attilae regis), Csepelen, Biharban. XII. sz. végén bélpoklosokat ápoló Szt. Lázár-rend Magyarországon.
1192 Szt. László kanonizációja. 1194 osztrák ciszterciták Borsmonostorán. [kalocsai és gyulafehérvári székesegyházépítés kezdete.]
1200 körül: magyar Halotti beszéd bencés misekönyvben (Pray-kódex.) – Pozsonyi évkönyvek, – P. mester Gesta Hungarorum-a, francia irodalmi hatás, epikus énekek a honfoglalókról.] [balkáni térítő akció a bosnyák, szerb, bolgár bogomilek és a kúnok közt.] [magyar mohamedán papok tanulnak az aleppói és jeruzsálemi főiskolákon.] [Lébényi templom építése.]
1206 Bertold kalocsai érsek. [ágostonrendi és szentsír kanonokok megtelepülése, – templomosok gyarapodása.]
[Lovagi eszmények térhódítása – udvari élet – papság elvilágiasodása. – Szt. Ferenc minorita- és Szt. Domokos prédikátor-rendjének betelepítése.]
[magyar tanulók a párizsi, bolognai és padovai főiskolákon.] [lombard stílusjegyek több hazai templomon, Jób érsek esztergomi bazilikáján, u. ezen többszínű porta speciosa.] 1211 a gótika megjelenése (topuszkói apátsági templom).
1221 Boldog Pál domonkosrendi kolostorokat alapít (Veszprém, Győr). [pápai befolyás a püspöki székek betöltésében (Róbert esztergomi érsek).] [a kanonokok külön költözése.]
1225 ágostonrendű szerzetesek patacsihegyi kolostora. [Ugrin érsek térítési akciója Boszniában. – Szerémi püspökség alapítása.] 1227 Róbert érsek és a dominikánusok térítése a kúnok körében, Barc kún vezér megtérítése. 1228 Teodor, az első „kún püspök”.
1232 febr. 9. Róbert érsek interdictuma. – A magyarországi ferencesek önálló rendtartománya. 1232–35 Ottó és szerzetestársainak nagymagyarországi útja. 1234 Erzsébet szenttéavatása. 1234–37 bogomilek térítése. 1235–36 Julián útja Nagy-Magyarországba.
1237 Julián második útja, Batu levele Bélához. [kún-térítés gondolata, – diakovári püspökség újjászervezése.] 1241 előtt: Liber Ruber [Oklevélmásolat-gyüjtemény Pannonhalmán]. 1241 két érsek, 3 püspök, templomos, ispotályos, németlovag és sok más egyházi főember halála Mohinál. [udvari indítású, olasz és francia előképet követő alkotások mellett városi megrendelésre, német példák után járó művészet térhódítása, – gótika.] [karthauzi rendház a Menedékkőn.]
1242 után Rogerius: Carmen miserabile.
1244–51 Villard de Honnecourt Magyarországon (budai vár, palota és templom, gótika első jelentkezése), templomjavítások és továbbépítések csúcsíves stílusban. IV. Béla a Szt. Ferenc-rend terciáriusa, a kir. család több tagja apáca, – Boldog Margit 1242–71.]
[Báncza István az első magyar bíboros.]
1250 Szt. Pál remetéinek pilisszentkereszti kolostora. [Jáki templom, premontrei, lombard eredetű helyi és francia stílus alig észrevehető német elemekkel, – jáki és zarkaszentkirályi szobrok, domborművek, falképek.] [az első ismert magyar hangszerjátékos „Sipos” László.]
1262 a szolgaszármazású Timót zágrábi püspök. Flagellánsok Magyarországon. 1263 Pál veszprémi püspök írja a pálos-rend szabályait.
[Tamás spalatói főesperes Historia Salonitana-ja.]
[Kún hatás alatt a pogányság újra éled – László király és környezete pogány szokásoknak hódolnak, – erkölcsök elvadulása, – izmaeliták, szakadárok és zsidók üzérkedései.]
1275 Veszprémi kápt. főiskola fölégetése. [Kézai Simon mester Hún-története és Gesta Hungaroruma. Attila, mint nemzeti hérosz.]
1279 Budai zsinat: a vallásos élt szabályozása, a papság lehanyatlott fegyelmének helyreállítása. A kúnok megkeresztelése.
1286 László fegyveresen tör a nyúlszigeti zárdára.
1287 László kiközösítése, pogány udvara.
1288 László színleges megtérése és új kiközösítése.
[Soproni Szt. Mihály, eperjesi Szt. Miklós, lőcsei Szt. Jakab-templom építésének, a gótika uralmának kezdete.]
[a két budai plébánia viszálya.]
[püspöki fölebbezés Gergely érsek ellen.]
1300 körül: Mária siralom. |