Károly Róbert esztergomi koronáztatása Bicskei Gergely által, – aug. Kőszegi Iván elfoglalja Esztergomot, – aug. Cseh László (Vencel, 1301–1305) koronáztatása Székesfehérvárott János kalocsai érsek által, – Boccasino Miklós bíboros magyarországi nuncius.

1302 szept.

Károly serege Buda előtt, – Kőszegi Iván fölmenti a várat, – VIII. Bonifác maga elé idézi a két királyt, – szept. a budaiak Lajos pap vezetése alatt kiátkozzák az Anjou-pártot, sőt VIII. Bonifác pápát is.

1303 május 31.

VIII. Bonifác a magyar koronát Károlynak ítéli, – a Csákok, Borsák, Abák az Anjou-párthoz állnak, – szept. Bicskei Gergely halála Anagniban.

1303–4

Boccasino Miklós XI. Benedek néven pápa, – a magyar püspöki kar Károly pártjára áll.

1304 jún.–júl.

II. Vencel Magyarország kormányát Kőszegi Ivánra bízza, fiát titkon Csehországba viszi, a koronázási jelvényekkel együtt, – aug. Károly és Rudolf osztrák herceg szövetsége Vencel ellen, – a magyar-kún sereg Morvaországba, Amadé nádor Lokietek Ulászló lengyeleivel Galiciába tör.

1305 jún. 21.

II. Vencel halála, – okt. László (III. Vencel) lemond Magyarországról, de jogait Ottó bajor hercegre ruházza, neki adva a koronát, – dec. Ottó (1305–1307 † 1312) a Kőszegiek támogatásával Székesfehérvárra vonul, koronáztatása Benedek veszprémi és Antal csanádi püspök által, – V. Kelemen pápa (1305–14) Tamás érsek jelentésére Rómába idézi a csanádi püspököt Ottó megkoronázása miatt.

1306

Károly sürgeti Boldog Margit szenttéavatását, – Esztergom Károly kezébe kerül, – V. Kelemen eltiltja Ottót a királyi cím viselésétől.

1307 jún. 1.

Werner fia László elfoglalja és Károlynak adja át Budát, – nyarán Kán László vajda fogságba veti Ottó királyt, – Ottó szabadulása – okt. 10. a rákosi országgyűlés Károlyt (1307–42) ismeri el királyul.

1307–8

Károly ligája a Kőszegiek ellen.

1308 nov. 27–dec. 3.

a pesti vegyes zsinat Károlyt királynak ismeri el, – Gentile bíbornok, legátus tanácskozásai a Kőszegiekkel, Csák Mátéval.

1309 jún. 16.

I. Károly megkoronázása, – dec. 25. Gentile László vajdát átokkal kényszeríti a korona visszaadására, – Kőszegi Henrik halála, – Babonics István szlavón bán.

1310 aug. 20.

I. Károly koronázása a szt. koronával Székesfehérvárott.

1310–46

Luxemburg János cseh király.

1311

Gentile kiközösíti Csák Mátét a királyi és egyházi javak lefoglalása miatt, – Zára föllázad Velence ellen, grófjává Subich Mladent választja, – Károly ligája Csák Máté ellen.

1312

Aba Amadé nádor halála, – márc. az Abák kifosztják Sárospatakot, zsákmányukat elveszi Szécsi Péter, földúlják Gálszécset, – ápr.–máj. a királyi sereg ostromolja Sárost, Csák Máté fölmenti, – Csák és az Abák ostromolják Kassát, – jún. 15. rozgonyi csata, – az északi és északkeleti felföld, Lubló, Hollókő, Regéc, Sáros várakkal a király kezébe kerül.

1313

Zára újra Velencének hódol. – Fülöp tarantói és achájai herceg nőül veszi Valois Katalin „konstantinápolyi császárnőt”.

1314–47

Bajor Lajos német király és római császár.

1315

Szép Frigyes osztrák herceg szövetségében Csák Máté júniusig dúlja Morvaországot, – Károly elfoglalja Visegrádot Mátétól.

1317

Borsa Kopasz felkelése és szövetsége András halicsi fejedelemmel és Uros István szerb királlyal, – Debreceni Dózsa Debrecennél legyőzi Borsa Kopasz seregét, – júl. a királyi had elfoglalja Sólyomkőt, Kopaszt kivégzik, – Druget Fülöp visszaveri András halicsi fejedelmet, leveri az Abák lázadását.

1318

a főpapok Kalocsán szövetkeznek a királyi főtisztviselők és a rendkívüli adók ellen, – nov. 3. Károly elfoglalja Komáromot Csák Mátétól, – Károly második felesége Beatrix cseh hercegnő, – Tarantói Fülöp császár tervei Szerbia ellen.

1319

II. Uros István elfoglalja, Károly visszafoglalja Macsót és Nándorfehérvárat, – Köcski Sándor Zalafőnél győz az osztrákoktól támogatott Kőszegi András fölött.

1320

Károly harmadik felesége Lokietek Erzsébet, – Kotromanics István bosnyák bán 1320–1353.

1321 márc. 18.

Csák Máté halála, – Miklós soproni ispán megszállja Mátyusföld várait.

1322–31

III. Uros István szerb király; az Anjoukhoz közeledik.

1322

Trau és Sebenico lázadása Subich Mladen ellen. Mladen felkelése. Babonics János bán Bliscánál legyőzi Mladent. Mladen meghódol, Zriny várát kapja régi birtokai helyett, – szept. 23. Köcski Sándor magyar csapata a mühldorfi csatában, – Lipót osztrák herceg visszaadja Pozsonyt.

1322–1327

Druget Fülöp nádor.

1323

Babonics János horvát-szlavón bán elmozdítása, Felsőlendvai Miklós tengermelléki és szlavón bán.

1324

Basarába havaselvi vajda megtámadja a szörényi bánságot, – sói és ozorai bánságot a bosnyák bánsághoz csatolják.

1325–42

Ákos-nembeli Micsk horvát-szlavón bán.

1326

Micsk bán harca a Nelipics–Babonics–Kőszegi lázadással, – Zára, Trau és Sebenico Velencéhez pártol, – Szent György lovagrend alapítása a király főúri hívei számára.

1327

Spalato és Nona Velencéhez pártol, – a Kőszegiek várai Károly kezébe kerülnek, – János cseh király és Károly nagyszombati találkozója, – a jogtalanul elidegenített királyi birtokok visszavétele.

1328

Lackfi István hadjárata Frigyes osztrák herceg ellen, – szept. 21. brucki béke: Pozsony újra magyar kézen, – Károly nápolyi trónörökös (Johanna és Mária atyja) halála.

1328–1333

Druget János nádor.

1330 jan. 13.

Szép Frigyes osztrák herceg halála, – ápr. 17. Záh-nembeli Felicián merénylete, – szept. Szörény elfoglalása, – nov. argyesi győzelem, – nov. 9–12. a királyi sereg pusztulása, Hédervári Dezső önfeláldozása.

1331–1355 dec. 20.

Dusán István szerb király (1346-tól cár).

1331 szept.

Károly szövetkezik Ottó osztrák herceggel a csehek ellen.

1332

örökösödési szerződés I. Károly és Róbert nápolyi király közt, – lengyel-cseh viszály, – júl. 13. béke János cseh királlyal, Holics és Berencs visszacsatolása, – az első török portyázó csapatok Európában.

1333

I. Károly Nápolyban, – szept. Endre herceg eljegyzése Johannával, – Lokietek Ulászló lengyel király halála.

1333–70

Nagy Kázmér lengyel király.

1334

Károly király hazatérése.

1335

János durazzói herceg halála, – cseh-lengyel fegyverszünet, – okt. visegrádi királytalálkozó, magyar-cseh-lengyel szövetség Bécs ellen, Lajos trónörökös első hivatalos szereplése.

1336

az osztrák hercegek magyar lázadókkal (Babonics és Kőszegi) Károly ellen támadnak, – márc.–okt. Károly serege Szécsényi Tamás alatt cseh és lengyel szövetségben dúlja Ausztriát, elfoglalja Lékát, – Lajos trónörökös jelen van az osztrákok elleni hadjáratban.

1337

a lázadók meghódolnak, határváraikat kárpótlás (Szekcső, Tamási, Kéménd és Blagaj) ellenében a király veszi át, – szept. 11. békekötés az osztrák hercegekkel, Muraköz visszaszerzése.

1338

Lajos trónörökös és Luxemburgi Margit eljegyzése, – magyar főpapok memoranduma XII. Benedek pápához Károly „zsarnokoskodása” ellen, – Lajos trónörökös útja menyasszonyáért Luxemburg Károly udvarába.

1339

Károly és Kázmér szerződése a lengyel trónöröklésről.

1340

Olgard és Kestut litván fejedelmek megtörik a tatárok hatalmát.

1341–91

Palaiologosz János bizánci császár.

1342 márc. 6.

vegyes bizottság ül össze a magyar-osztrák határ kijelölésére, – Endre és Johanna házasságkötése, – júl. 16. I. Károly halála.

1342–1382

I. Nagy Lajos. – 1342 júl. 21. koronázása.

1343. jan.

Róbert nápolyi király halála, – a pápa a török veszélyre figyelmezteti Nagy Lajost.

1344

Erzsébet anyakirálynő útja Nápolyba.

1344

nyugtalanság az erdélyi szászok közt a kamaranyereség miatt, – jún. 15. Basarába fia Sándor személyesen hódol Lajos előtt Brassóban, – Alsólendvai Miklós szlavón bán ostromolja Knin várát.

1344. dec.–1345

magyar keresztes sereg vesz részt Vilna ostromában.

1345

Szécsi Miklós fölmenti Krakót a cseh ostromzár alól, – Lajosnak harc nélkül hódol Bihács és több dalmát város, – Lackfi András győzelme Atlamos tatár kán ellen, – aug. Dandolo András doge Zárát ostromolja, – szept. 19. Endre herceg meggyilkoltatása Aversában, – dec. utószülött Martell Károly.

1346–1370

IV. Károly cseh és német király, római császár.

1346 febr.

pápai bulla Endre gyilkosai ellen, – Durazzói Károly támadása Johanna ellen és kibékülése Johannával és a tarantói hercegekkel, – jún.–júl. Lajos megkísérli Zára fölmentését, – dec. 21. Zára meghódol Velencének, – Dusán szerb király a szerbek és görögök cárjává kiáltatja ki magát, – a nápolyi hadjárat diplomáciai előkészítése.

1347 jún.

magyar győzelem Aquilánál Durazzói Károly fölött, – nov. 11. Lajos elindul Visegrádról, dec. 24. Aquilába érkezik, – a „fekete halál” elterjedése Olaszországban, – Johanna és Lajos tarantói herceg házassága.

1348 jan. 11.

Lajos győzelme Capuánál, – jan. 15. Johanna Marseillebe menekül, – jan. 17. Lajos Aversában, Durazzói Károlyt kivégezteti, a tarantói és durazzói hercegeket Visegrádra küldi, – jan. 24. Lajos bevonulása Nápolyba, – máj. visszatér Magyarországra, – 8 évi fegyverszünet Velencével, – Endre fiának, Martell Károlynak halála, – szept. Johanna férjével Nápolyba érkezik, – dec. 24. Treutel Miklós átadja Acerrát Tarantói Lajosnak.

1349

Tarantói Lajos eredménytelenül ostromolja Lucerát, – jan. 11. Castel Nuovo kiürítése, – jan. 23. Lackfi István győz Ascoli közelében, – Cornetónál Werner fogságba esik és újra magyar szolgálatba áll, – ápr. 22. Capua megvétele, – jún. 6. aversai győzelem, – fegyverszünet, – szept. német zsoldosok lázadása, – Lackfi hazatérése, – jún. egyezmény a pápa és Nagy Lajos közt: István herceg nőül veszi Durazzói Károly özvegyét és örökli Nápoly–Sziliciát, – Vásári Miklós nyitrai püspök és Bebek György Avignonban sürgetik Johanna elítélését.

1350 ápr. 18.

Lajos elindulása Zenggből, máj. 4. érkezése Manfredoniába, – Bari, Barletta, Canosa, Ascoli, Contarzo, Salerno elfoglalása, – júl. 26. Lajos házasságterve Máriával meghiúsul, sebesülése Aversánál, – aug. 3. Avers átadása, – Nápoly elfoglalása, – szept. 14. Lajos hazaindul, – nem fogadja el „a római nép urának” címét.

1351

pápai ítélet Nápoly ügyében, a 300.000 arany hadikárpótlás helyett Lajos négy évig szedi a pápai tizedet Magyarországon, a fogoly hercegeket szabadonbocsátja, Lackfi Andrást hazarendeli, – dec. 11. a nemesség hű szolgálataiért jutalmul megerősíti a nemesi szabadságjogokat és kiváltságokat, – jún.–aug. litván hadjárat, – aug. 15. szerződés Kestuttal, aki a keresztelés elől megszökik.

1352

a török első állandó birtoka Európában a Gallipoli-félszigeten, – márc. 29. litván háború. Belc vár ostroma, Lajos súlyos sebesülése, – Lajos és Kázmér egyezménye Galíciáról és Lengyelország örökléséről, – Lajos szövetkezik Genovával Velence ellen, – okt. béke Johannával, a magyar hadak kivonulnak a sziciliai királyságból.

1353

Lajos nőül veszi bosnyák Erzsébetet, – IV. Károly császár Piaszt Anna sveidnici hercegnőt.

1354

májustól litván hadjárat, – Hulm visszafoglalása, – Dusán cár a pápa közbenjárását kéri a magyarokkal szemben.

1355

újabb hadjárat Szerbia ellen, – Alsólendvai Miklós elfoglalja Klisszát, – Velence szövetsége a szerbekkel, – Scardonát Velence megvásárolja.

1355–65

IV. Uros István, „a szerbek és görögök császára,” – a Szerbbirodalom felbomlása.

1356

Carrara Ferenc szövetsége Lajossal, – júniustól hadjárat Velence ellen, – Conegliano elfoglalása, – Treviso ostroma, – nov. 11. fegyverszünet.

1357

Kont Miklós elfoglalja Mestrét, – júl. Spalato és Trau, – szept. 17. Zára magyar uralom alá kerül, – a dalmát városok és szigetek hódolása, – Lackfi István a pápa részére elfoglalja Cesenát.

1358

Nona, Brazza és Lesina hódolása, – febr. zárai szerződés: Velence lemond Dalmáciáról, – Raguza hűbérurának ismeri el Lajost, – Lázár szerb kenéz hűbéri hódolata.

1359 júl. 4.

Lackfi István a pápa részére elfoglalja Forlit. – Lajos szerb hadjárata Vukaszin régens ellen Lázár támogatására a Rigómezőig, – Kont Miklós megadásra kényszeríti Zvornikot.

1359–89.

I. Murád szultán.

1360 szept.

Mórocz Simon elűzi Visconti Bernabost Bologna alól, – a „Nagy Magyar Társaság” Athinai Miklós vezetése alatt és Toldi Miklós részvételével tarantói Lajos zsoldjában.

1361

I. Murad elfoglalja Drinápolyt, – Lajos szövetsége nápolyi rokonaival, – Károly császár szövetsége Rudolf osztrák herceggel.

1362

Lajos és Rudolf kibékül és szövetségre lép a császár ellen.

1363

I. Murad körülzárja Bizáncot, – jún. hadjárat Tvartkó István bosnyák bán ellen.

1364

Bogolán vajda uralma Moldvában. – Durazzói Kis Károly Szlavónia hercege, – brünni béke a császár s a magyar-lengyel-osztrák szövetség közt.

1364–1396

Stracimir János északbolgár cár.

1365–1371

Vukaszin szerb király.

1365

Sándor, a tirnovói bolgár cár török adófizetővé lesz, – Vukaszin–Stracimir–Lajk oláh vajda szövetkeznek és függetlenítik magukat, – bolgár hadjárat, – jún. Bodon elfoglalása, – Himfi Benedek Bolgárország bánja, – Lajk havaselvi vajda háborús fenyegetésre hódol, – Bogdán vajda megalapítja a moldovai oláh fejedelemséget.

1366–1368

Lackfi Imre és Szeglaki László bolgár bánok.

1367

Lajk havaselvi vajda, szörényi bán és fogarasi herceg harca a törökök és bolgárok ellen, – Károly császár és Rudolf újabb szövetsége, – magyar-lengyel-bajor szövetség és megtorló háború terve a Habsburgok ellen.

1368

Lajk és Sismán (1367–1393) tirnovói bolgár cár felkelése, – magyar hadjárat Havaselvén.

1369 szept.

osztrák béke: Lajos szövetsége Nápollyal és a bajorokkal IV. Károly császár ellen, – dec. 7. a Bulgáriában járt had oszlása, – Garai Miklós macsói bán a Dunán, Lackfi Miklós a Jalomica völgyén Havaselvére tör, – Szörény elfoglalása.

1370

Stracimir János magyar fennhatóság alatt, – nov. Kázmér halála, – nov. 17. Lajost lengyel királlyá koronázzák, a kormányt édesanyjára, Erzsébetre bízza, – Katalin hercegnő születése.

1371

török győzelem a Maricánál: Vukaszin szerb király halála, – Dél-Szerbia török hűbéres, – Mária hercegnő születése.

1372

végleges békekötés IV. Károly császárral, – Mária és Zsigmond eljegyzése, – Doria Simon magyar-dalmát admirális, – Velence megtámadja Carrara Ferencet, Padua urát, – Lackó moldvai vajda hódolása, – Lajk és Radul elfoglalják Nikápolyt, – litván háború, – Halics és Ladomér visszacsatolása: Oppelni László „Oroszország vajdája.”

1373

Fülöp császár halála, – Durazzói Károly trónörökös Nápolyban, – máj. győzelem a velencések fölött Pieve di Saccónál, – jún. 30. Trevisónál az ágyúkkal is fölszerelt velencések török segédcsapattal győznek, – szept. 21. Carrara kibékül Velencével, – IX. Gergely Lajos birodalmában kereszteshadat hirdet a török ellen, – Hedvig hercegnő születése.

1374

Katalint eljegyzi Lajos orleansi herceg, Hedviget Habsburg Vilmos herceg, – kassai lengyel országgyűlés, – Murád fegyveres fellépése a déli magyar hűbéresfejedelmek ellen.

1375

a délkeleti tartományok kétfelé hódoló ütközőállamokká lesznek Magyar- és Törökország közt, – a „balkáni politika” kezdete, – Durazzói Károly szlavóniai herceg.

1376

Lajos Velence ellen szövetkezik a császárral, az aquilejai patriarchával, az osztrák hercegekkel és Carrara Ferenccel, – Johanna Ottó braunschweigi herceghez megy nőül, – bosnyák-szerb-bolgár-oláh szövetség Tvartkó kezdeményezésére, – Radul helyett szörényi bán Treutel János, Losonczi László erdélyi vajda, Horváti János macsói bán.

1377 tavaszán

Lajos nagy győzelme Murád szultán és Sismán bolgár cár fölött, – jún. hainburgi találkozó az oszrák hercegekkel, – Hedvig ünnepies eljegyzése Vilmossal, – Lajos Lengyelországban, – litván hadjárat.

1377–79

Oppelni László lengyelország kormányzója, – Kaplai János halicsi „orosz vajda.”

1378

Genova, Pádua, Verona, az aquilejai patriarcha és az osztrák hercegek szövetkeznek Lajossal Velence ellen, – máj. a velencei hajóhad sikerei a dalmát partokon, – júl. Pádua magyar segédcsapatokkal elfoglalja Mestrét, – Visconti Bernabos Brescia eleste után fegyverszünetet köt, – júl. 30. Pisani Viktor a Tevere-torkolatnál győz a genovai hajóhad fölött, – aug. 14. Cattarót, – okt. 24. Sebenicót elfoglalja, – Traunál Doria Lucián és Szécsi Miklós visszaveri. – Katalin magyar trónörökösnő halála.

1379

Durazzói Károly Cremonánál győz Visconti Bernabos fölött, Trevisót ostromolja, – Doria Lucián és Simon Polánál nagy győzelmet arat a velencei hajóraj fölött, – a dalmát szigetek visszavétele, – aug. 16. Doria Péter elfoglalja Chioggiát, – aug. 23. Velence hajlandó Lajost elismerni hűbérurának.

1379–80

Erzsébet újra Lengyelország kormányzója.

1380

Erzsébet anyakirálynő halála, – ifjabb Erzsébet királyné befolyáshoz jut, – Zavisza krakói püspök Lengyelország kormányzója, – jún. 24. Contarini András doge, a börtönből kibocsátott Pisani és Zeno hajóraja megsemmisíti a genovai hajóhadat (chioggiai csata), – kölcsönös pusztítások, –Trieszt, Pola és Zengg elfoglalása a genovai hajóhad által, – VI. Orbán, az Avignonból hazatért „római” pápa Johannát megfosztja a tróntól, – júl. 16. Durazzói Kis Károly és Horváti János magyar sereggel elfoglalja Nápolyt.

1381 aug. 24.

torinói béke, – Treviso és Trieszt az osztrák hercegeké, – Velence 7000 arany évi kárpótlást vállal, – aug. 25. Johanna Durazzói Károly fogságába kerül.

1381–1386

III. Kis Károly nápolyi király.

1382

Mária és Zsigmond trónörökösök, – május Johanna megfojtása, – júl. lengyel országgyűlés Zólyomban: Mária és Zsigmond lengyel örökösödési jogának elismerése, – szept. 10. Nagy Lajos halála Nagyszombatban, – szept. 17. Mária királynő koronázása, – Tvartkó István lázadása, – kassai egyezmény: Lengyelország Hedviget ismeri el trónörökösnek.

1382–1395

Mária királynő (1387-től Zsigmonddal).

1383

Ziemovit mazóvi herceg lengyel trónkövetelő leverése, – a horvát lázadást Lackfi Isván megfékezi, – Erzsébet és lányai haddal vonulnak Horvátországba, Vrána kapitulál, – Horváti János vezetése alatt magyar sereg segíti III. Károlyt Anjou Lajos ellen Nápolyban.

1384 márc. 7.

Garai Miklós nádor és Oppelni László egyessége, – Lackfi István horvát bán Mária és Anjou Lajos francia herceg házassági terve miatt elégületlenné válik, – okt. Horváti Pál zágrábi püspök Durazzói Károlyt hívja a trónra, – okt. 15. Hedvig lengyel királyi koronázása.

1385 ápr.

per procura házasság Mária és Lajos közt, – aug. Erzsébet hűtlennek nyilvánítja Lackfi Istvánt és társait, – Zsigmond haddal nyomul Budára, nőül veszi Máriát, – Csehországba tér, – szept. 12. Károly nápolyi király Zenggbe érkezik, – dec. 31. Székesfehérvárott megkoronáztatja magát, – Timurtas ruméliai beglerbég megsemmisíti a zétai szerb fejedelemséget.

1386–1434

II. Ulászló lengyel király.

1386 febr. 7.

merénylet Durazzói Károly ellen, – 24. Károly sebeibe belehal, – Horváti és Palisznai lázadása Horvátországban, – ápr. Zsigmond Magyarországra jön, győri egyesség, – júl. 25. a királynők Gara és Gyakovár közt fogságba esnek, – Garai Miklós, Forgács Balázs halála, – Zsigmondot az ország főkapitányául ismeri el az országos tanács.

1387 jan.

Erzsébet királynét a felkelők megfojtják Novigrádban, – márc. 31. Zsigmondot Székesfehérvárott királlyá koronázza Benedek veszprémi püspök, – Nápolyi László magyar királynak nyilvánítja magát, helytartóvá Horváti Jánost nevezi ki, – máj. velencei hajóhad Novigrád alatt, – ifj. Garai Miklós macsói bán győz Temesvárnál, – Frangepán János legyőzi Horváti Jánost, a fölkelés elfogott vezérei megszöknek, – bosnyák segítséggel ostromolják a dalmát városokat, – Lázár szerb és Tvartkó bosnyák fejedelem győzelme egy török csapat fölött Plocsniknál, – Mária királynő jún. 4. kiszabadul.

1387–1437 dec. 9.

Zsigmond király.

1388 jan.

Garai Miklós a Szerémségben győz a szerb-bosnyák-török szövetségben harcoló Horváti János fölött, – Korpádi János, Hédervári Kont István foglyul esnek és kivégeztetnek, – a török elfoglalja Tirnovót, Szilisztrát, hódoltatja Viddint, – Simontornyai Lackfi István és Zámbó Miklós összeesküvését Mária királynő leplezi le.

1389 jún. 15.

rigómezei csata; a török Magyarország szomszédságában, – Kobilovics Milos megöli I. Murádot, – Lazarevics István szerb kenéz (1389–1427) török hűbéres, – az első török betörés magyar földre, – Frangepán János harcai Tvartkó ellen a dalmát városokért.

1390

Perényi Miklós szörényi bán egy török csapatot legyőz Bodonynál, – máj. a pápa elismeri Lászlót Nápoly királyául, – jún. Zára kivételével Dalmácia Tvartkó István kezébe kerül, – a Garai-párt bukása.

1391

László nápolyi király trónkövetelő, Horváti János magyarországi helytartója, – Nápolyi László nőül kéri Bajazid szultán leányát, – Tvratkó István bosnyák király halála, utóda Dabisa István (1391–95), – Losonczi István és Maróti János macsói bánok Nagyolaszinál győznek egy török csapat fölött.

1392

török portyázók visszaverése Kevénél és Nagyzengnél, – a Garai-párt uralomrajutása.

1393

Hervoja bán és Dabisa király Gyakováron Zsigmondnak hódolnak, – Bajazid szultán bekebelezi Bolgáriát.

1394

Garai Miklós bán Dalmáciát hódolásra kényszeríti, – Horváti János bukása és kivégeztetése, – Bajazid elfoglalja Kis-Nikápolyt, – Kanizsai Miklós tárnokmester segélykérő útja Nyugaton.

1395 márc. 7.

Mircse havaselvi és István moldovai vajda Zsigmondnak hódol, – máj. 17. Mária királynő halála, – Kis-Nikápoly visszavétele, – júl. Vlád török hűbéres oláh ellenvajda támadása Zsigmond ellen a Törcsvári szorosban.

1396

Zsigmond római szentbirodalmi helytartó, – keresztesháború a török ellen, – aug. Orsova, 28. Bodon, szept. 7. Rahova elfoglalása, – szept. 12. Zsigmond és Garai Miklós serege egyesül, Nikápoly ostroma, – szept. 28. nikápolyi csata, – török portyázók a Szerémségben, Stiriáig, Havasalföldön, – Zsigmond hajón Konstantinápolyba menekül, dec. 21. Raguzába megy.

1396–97

Lackfi István fölkelése Nápolyi László érdekében, – Ulászló lengyel király trónkövetelése, – Prokop morva őrgróf a Vág-vidéket követeli.

1397 febr.

körösudvarhelyi országgyűlés, – Cillei Herman és Garai Miklós a két Lackfi Istvánt meggyilkolja, – temesvári országgyűlés.

1398

Ostoja István bosnyák bán (1398–1404), – Zsigmond hadjárata a török ellen.

1399

Hedvig lengyel királyné halála, – újabb hadjárat a török ellen.

1399–1400

Zsigmond Csehországban.

1400–1410

Pfalzi Ruprecht német-római király.

1401 ápr. 28.–aug.

Zsigmond fogsága Visegrádon és Siklóson, – Ulászló lengyel király és Vilmos osztrák herceg trónjelöltsége, – Zsigmond és Cillei Borbála eljegyzése, Garai Miklós és Cillei Anna, C. Frigyes és Frangepán Erzsébet házassága. Zsigmond ligája a Garai–Cillei-rokonsággal.

1402 júl. 20.

Timur-Lenk Angoránál foglyul ejti Bajazid szultánt, – aug. Nápolyi László tengernagya, Aldemarisco Dalmáciában, – szept. 3. Zára eleste, – Bebek Imre csatlakozása, – Zsigmond cseh helytartó, – Vencel az osztrák hercegek fogságában, – szept. örökösödési szerződés Zsigmond és az osztrák hercegek közt, – dec. 25. nagyváradi összeesküvés, – a Garai-párt uralma.

1403

Albert herceg Zsigmond helytartója Magyarországon, – I. Mohamed török szultán (1403–21), – fölkelés Zsigmond ellen, –Acciajuoli bíboros apostoli követ, – jún. Nápolyi László magyar földön, – aug. 5. Kanizsai János esztergomi érsek Zágrábban megkoronázza, – aug. Zsigmond felmondja az engedelmességet IX. Bonifácnak, – a Dunántúl Lászlónak hódol, – Zsigmond Csehországban fegyverszünetet köt, serege Pápócnál győz, visszaveszi Pest és Esztergom várát, teljes győzelme, – okt. Ostoja hódolása, – okt. 8. általános kegyelemlevél, – nov. Nápolyi László Apuliába tér, Dalmáciát 300.000 arany fejében Velencének engedi át.

1404

Vencel Bécsből megszökve újra elfoglalja trónját, – Ostoja elűzése, – II. Tvartkó István bosnyák király 1404–8.

1405

a meggyilkolt Lackfi István birtokait Zsigmond hívei közt osztja föl, – dec. 6. Borbála királyné koronázása.

1406

osztrák háború, – Cillei Hermann horvát-szlavón-dalmát bán.

1408

Zsigmond Dobornál győz Tvartkó István fölött, híveit kivégezteti, Tvartkót foglyul Budára viteti, – Lazarevics István hódolása, – dec. 13. a Sárkányos-társaság alapítása, – Zsigmond békebíró a Habsburgok viszályában, – a török betörések újra kezdődnek, – Zsigmond az országtól többnyire távol tartózkodik, – a nagybirtok politikai túlsúlyának kora kezdődik.

1409

Dalmácia és Dél-Horvátország urainak hódolása, – szept. Zsigmond örökösödési szerződése a Habsburgokkal, – Albert herceg és Erzsébet eljegyzése, – Zsigmond szövetkezik a német lovagrend mesterével és Vitold litván nagyfejedelemmel.

1410 május

Ruprecht király halála. – szept. 20. Zsigmond német-római királlyá választatik, – Ostoja új támadásának leverése, – az Anjou-kori magyar külpolitikai koncepció bukása, a német orientáció kezdete.

1411

Velence megtagadván az évi adó fizetését, Dalmácia városait hódoltatja, – nov. Ozorai Pipo győzelme a velencések fölött Coneglianónál.

1412 márc.

Zsigmond Lublón békét köt Ulászló lengyel királlyal, – Pipo győz Mottánál és Bellunónál, – eredménytelen béketárgyalás után velencei győzelem Mottánál, – okt. Sebenico eleste, – a 13 szepesi város elzálogosítása Lengyelországnak 80.000 frtért, – sikertelen harcok Velencével.

1413 febr.

fegyverszünet Velencével öt évre, – I. Mohamed megszerzi a főhatalmat Törökországban, – Zsigmond és XXIII. János pápa egyezménye Lodiban zsinat összehívására.

1413–19. jan.

Zsigmond hatesztendei távolléte: Konstanzi zsinat.

1414

Zsigmondot Aachenben német-római királlyá koronázzák, – a római szentbirodalom kancellárja Kanizsai János.

1415

Hervoja bosnyák-török haddal győz Dobornál, – Urboszna (Szerajevo) és Klucs török kézre kerül, Hervoja és Sandálj török hűbéressé lesz.

1416

Frangepán Miklós Regedénél, Péterffy Miklós Temesvár környékén török portyázókat ver szét.

1418

a Temesközben török portyázás, – Velence új háborút kezd.

1419 jan.

Zsigmond Magyarországon, – Velence török zsoldosokkal végleg elfoglalja Dalmáciát (Raguza és Veglia kivételével), – 5 évi fegyverszünet a törökökkel, – Vencel császár és cseh király halála, – Zsigmond cseh király, – huszita háborúk kezdete.

1420

a törökök Hátszegnél legyőzik Csáky Miklós vajdát, elpusztítják Szászvárost, – máj.–júl. keresztes hadjárat a csehek ellen, – Prága eredménytelen ostroma, – Zsigmondot cseh királlyá koronázzák, – magyar őrség a Hradsinban és Visehradban.

1421–51

II. Murád török szultán.

1421

a törökök fölégetik Brassót, – a német kereszteshad Csehországban megfutamodik, – dec. 24. cseh győzelem Kuttenbergnél.

1422

Zsigmond békülni kíván a csehekkel, vejét V. Albert osztrák herceget morva őrgróffá és cseh trónörökössé teszi.

1424

II. Mánuel, később VII. János görög császár Budán, – Zsigmond elfogadja II. Murád ajánlatát a fegyverszünet 2 évi meghosszabbítására, – Bulgária és Bosznia nagyobb része török tartomány, – II. Tvartkó István ellen a törökök Ostoja fiát, Radivojt, Havasalföldön Dánt pártolják.

1425

a törökök Rádult ültetik Havasalföld vajdai székébe, – Dán Zsigmondhoz menekül.

1426

Zsigmond Erdélyben, – Lazarevics István szerződése Zsigmonddal Tatán, – Brankovics György nagy birtokokat kap a magyaroknak átadott várakért.

1427

Maróti János Havasalföldön Dánt juttatja uralomhoz, – Ozorai Pipó visszafoglalja Szörényt, – jún. 19. Lazarevics István halála, – a tatai szerződés végrehajtása, – Galambócot parancsnoka a töröknek adja el, – Lászlóvár építtetése.

1428 ápr.

Galambóc ostroma, – II. Murád hódolásra kényszeríti Dánt és Brankovicsot, – huszita betörések Felsőmagyarországra.

1429

Zsigmond pozsonyi tárgyalása Holy Prokop cseh huszita vezérrel, – birodalmi gyűlés Pozsonyban.

1430

Stibor vajda vereséget szenved Nagyszombatnál a huszitáktól.

1431

Zsigmond lombard királyi koronázása Milánóban, vele Hunyadi János, ki két évig Olaszországban marad, – szept. a husziták elfoglalják Litava várát, – nov. 9. Rozgonyi Miklós győzelme a husziták fölött Illavánál, – Vlád Drákul török segéllyel legyőzi és kivégezteti Dánt, meghódol Zsigmondnak, magyar segélyhaddal győzi le a töröktől támogatott Rádult, s őt kivégezteti, – újra a töröknek hódol.

1432

Ali bég és Vlád Drákul elfoglalja Szörényt, ostromolja Nagyszebent és Brassót, – Izsák bég elfoglalja Krusevácot, – jún. a husziták elfoglalják Nagyszombatot, Lednicet és Privigyét, – huszita vereség a Vág mellett, – Brankovics György szerb fejedelem a szultán háremébe ígéri egyik lányát, fölépíti Szendrő várát, másik lányát Cillei Ulrik – Zsigmond sógora – veszi nőül.

1433

öt évi béke Velencével, – Zsigmondot császárrá koronázza IV. Eugen pápa, – huszita betörés Lengyelország felől, – a Szepesség és Körmöcbánya kifosztása.

1434

Hunyadi János Zsigmonddal Bázelben, – máj. 30. lipaui csata, Holy Prokop halála, a taboriták megsemmisülése.

1436

az iglaui cseh országgyűlés megerősíti a compactákat, – Zsigmond bevonulása Prágába.

1437

Pórlázadás Erdélyben, bábolnai csata, kápolnai unio, kolozsvári, szatmári és nagyenyedi csata, – jún. Szendrő ostroma és fölmentése Giskra és Hunyadi János részvételével, – a Cilleiek III. Ulászló lengyel királynak kínálják föl a cseh koronát, – dec. 9. Zsigmond halála Znaimban, – Zsigmond temetése Nagyváradon, első felesége mellé.

1437–1439

Albert király.

1438 máj. 6.

Albert cseh királlyá választatása, – a husziták Kázmér lengyel herceg pártján, – jún. 29. Albert koronázása Prágában, – harcok a huszitákkal és lengyelekkel, – Ali bég Erdélyt pusztítja Vlád Drakul vajdával.

1439

Hunyadi János szörényi bán, – aug. 27. Szendrő török kézbe esik, – a magyar sereg Szalánkeménnél szétszalad, – a szultán hódolatra kényszeríti II. Tvartkó bosnyák királyt, – okt. 27. Albert halála.

1440–1444

I. Ulászló király, – Utószülött V. László ellenkirály.

1440–1493

III. Frigyes német király.

1440 körül

Hunyadi Mátyás születése.

1440 febr. 22.

V. László születése, – márc. 8. I. Ulászló királlyá választása, – máj. 15. V. László koronázása, – júl. 17. I. Ulászló koronázása, – Erzsébet özvegy királyné III. Frigyesnek elzálogosítja Sopront, – Cillei Ulrik és Garai László fogsága, – a cseh Giskra hada megszállja Kassát, Szepes, Sáros megyét és a bányavárosokat, – Hunyadi Szekszárdnál győz Garai László fölött, – Hunyadi János és Ujlaki Miklós erdélyi vajdák, – Esztergom és Szécsi Tamás érsek Ulászló előtt hódolni kényszerül, – Thallóczi János vránai perjel megvédi Nádorfehérvárt, – Hunyadi János az alvidék főkapitánya lesz, – a Garai–Cillei-rokonság ligája a királyné pártján, – a magyar eredetű főurak (a keleti országrészek) a lengyel-magyar koncepció mellett.

1441

Vitovec János Horvát-Szlavónországot pusztítja, – márc. 1. győz Zombornál, Budáig kalandozik, – aug. 19. a Cilleiek meghódolnak, – Ulászló szabadon bocsátja Cillei Ulrikot, – Giskra elfoglalja Késmárkot, fölmenti Kassát, – Erzsébet eredménytelenül ostromoltatja Pozsonyt, – Hunyadi János erdélyi vajda győz Izsák pasa fölött Nándorfehérvárnál.

1442 ápr.

Talafusz egri kalandja és fogságba esése, – Rozgonyi püspök Selmecbányát, Giskra Ricsnót foglalja el, – Mezid bég Erdélyben, – márc. 18. Hunyadi veresége Szentimrénél, – márc. 25. győzelme Nagyszebennél, – júl. a Felső-Jalomicánál, – a moldvai és havasalföldi vajda hódolása, – dec. 13. Cesarini Julián kibékíti Erzsébetet és Ulászlót, – Erzsébet királyné halála, – szept. 1-től egy évi fegyverszünet Giskrával.

1443 júl. 22.

Ulászló hada elindul Budáról, – Cesarini Julián és Brankovics György kísérik, – szept. Krusevác lerombolása, – okt. Nis fölégetése, – Nis-környéki hármas csata, – nov. Pirót, Szófia fölégetése, – dec. a Szlatica-hágó eredménytelen ostroma, – dec. 24. csata a Kunavica-hegynél, – Brankovics szerb fejedelemségének helyreállítása.

1444 máj. 21.

két évi fegyverszünet III. Frigyessel, – Vlád és Brankovics a török háború ellen, Hunyadi és Cesarini Julián a háború mellett, – jún. Hunyadi barátsági szerződése Tamás István bosnyák királlyal, – Ulászló (ápr.) török háborúra, júl. (szegedi béke) 10 évi török békére, aug. 4. újból török háborúra tesz esküt, – szept. 20–21. a magyar sereg Orsovánál átkel a Dunán, – 26. Bodon, okt. 16. Nikápoly külvárosának pusztítása, – Vlád Drakul csatlakozása, – Jenibazár és okt. 25. Sumla bevétele, – tirnovai vereség, – nov. 4. Provadia, 5. Petrec, 9. Várna elfoglalása, – nov. 10. várnai csata, – I. Ulászló és Cesarini Julián halála, – Hunyadi fogsága Vlád Drakulnál.

1445 ápr.

az országgyűlés Frigyes császártól V. László kiadását kéri, – 7 főkapitányt választ, – zsarnói győzelem, – Nikápoly sikertelen ostroma, – Vlád a törökhöz pártol, – eredménytelen követjárás III. Frigyesnél, – öttagú szűkebb királyi tanács.

1446

Hunyadi Vlád Drákul helyett IV. Dánt teszi vajdává, – Drákul török segéllyel visszatér, Dán leveri, foglyul ejti és kivégezteti, – Giskra, mint „V. László kapitánya” veret pénzt, – a Cilleiek elfoglalják Szentgyörgy és Pakrác várát, – Hunyadi hadjárata ellenük, – jún. Hunyadi János kormányzó, – nov.–dec. Hunyadi hadjárata Stiriában, Karinthiában és Alsó-Ausztriában, – fegyverszünet.

1447

Hunyadi havasalföldi vajdává Ulászló Dánt teszi, ez kivégezteti Vlád Drákult, – Giskra megtartja főkapitányságát és Körmöcbányán V. László nevében pénzt veret, – márc. országgyűlés megszünteti a főkapitányságokat, – jún. 1. Radegund Frigyes császárral két évi fegyverszünet Carvajal János bíboros közvetítésével.

1447–1448

Tárgyalások V. Alfonz aragóniai királyal a magyar trón ügyében.

1448

II. Murád eredménytelenül ostromolja Castriotát Krója várában, – okt. 18–19. rigómezei csata, – Szilágyi Mihály és Dán vajda fogsága, – Hunyadit Brankovics Szendrőn elfogatja, – helyette Hunyadi László megy túszként Szendrőbe, – dec. Brankovics Hunyadi szabadonbocsátása fejében visszakapja magyarországi várait és birtokait, – Hunyadi László eljegyzi Cillei Erzsébetet.

1449 szept. 5.

Giskra győz Somosnál Székely Tamás fölött, – Hunyadi elfoglalja Szepsi várát, – fegyverszünet Giskrával, – nov. dobori szerződés Tamás István bosnyák királlyal.

1450 febr. 11. és júl. 5.

Bogdán moldvai vajda hűségfogadalma, – márc. 28. mezőkövesdi béke, – jún. 17. Hunyadi, Garai és Ujlaki ligája, – H. László G. Anna jegyese, – okt. 22. megegyezés III. Frigyessel.

1451 aug.

a Garai-Cillei-Brankovics-Ujlaki-Hunyadi-liga egyesíti (Giskra kivételével) a döntő hatalmú urakat, – Hunyadi szabadkirályválasztó politikájának elvi veresége, – Giskra győzelme Losoncnál Hunyadi fölött, – Hunyadi fölmenti Egert az ostrom alól, elfoglalja Rozsnyót, Derencsént, Gálszécset, ostromolja Zólyom várát, – mezőkövesdi béke, – aug. 7. egyesség Brankoviccsal, – Cillei Erzsébet Hunyadi Mátyás jegyese, – okt. 22. egyezmény III. Frigyessel, – nov. (és 1452 ápr.) 3 évi fegyverszünet II. Mohamed szultánnal, – dec. III. Frigyes Rómába magával viszi V. Lászlót.

1452 febr.

országgyűlés Pozsonyban és Bécsben, – Hunyadi egyessége Giskrával, – márc. 16. az utolsó császárkoronázás Rómában: V. Miklós megkoronázza III. Frigyest, – szept. 1. III. Frigyes Cilleinek kiadja V. Lászlót.

1452 nov.–1453 jan.

országgyűlés Bécsben és Pozsonyban, – Hunyadi lemond a kormányzóságról, orsz. főkapitány és Beszterce örökös grófja lesz, – febr. 6. V. László (új koronázás nélkül) leteszi a koronázási esküt, –

1453 ápr. 16.

Podjebrád szövetsége Cilleivel, – máj. 29. Konstantinápoly eleste, – Giskra alvezéreinek garázdálkodása, – szept. 13. Cillei, Garai és Ujlaki ligája, – szept. 30. V. Miklós keresztesháborút hirdet, – okt. 28. V. László prágai koronázása.

1454 jan.

Brankovics követei Prágában, – jan. 25. törvény a magyar haderő mozgósításának szervezéséről: 100 jobbágy után 4 lovas, 2 gyalogos, – febr. 14. Hunyadi és Podjebrád György ligája, – aug.–szept. a szultán pusztítja Szerbiát, ostromolja Szendrőt, – szept. 29. Hunyadi fölmenti, – okt. 2. győz Krusevácnál és Pirotnál, – Hunyadi Nándorfehérvárott kibékül Cilleivel, – a frankfurti birodalmi gyűlés 10.000 lovast és 32.000 gyalogost ígér a török ellen, – Hunyadi a magyar urakkal Péterváradon gyűlést tart.

1455 jan.

a budai országgyűlés a kereszteshad mellett, – Jó Fülöp fogadkozásai, – febr.–ápr. német birodalmi gyűlés Bécsújhelyen a török elleni keresztesháború ügyében, – jún. főurak és főpapok gyűlése Győrött, – Kapisztrán János Magyarországon, – II. Mohamed elfoglalja Novobrdót és Krusevácot, – aug. Hunyadi és Cillei új kibékülése, – Mátyás nőül veszi Cillei Erzsébetet, – Cillei Erzsébet halála, – okt. III. Frigyes fölveszi a keresztet, – dec. Brankovics és Szilágyi Mihály fegyveres összetűzései, – Kapisztrán János a bécsújhelyi gyűlésen.

1456 febr. 6.

V. László, Carvajal bíboros pápai nuncius és Kapisztrán János Budán, – ápr. török támadókészülődés híre, – V. László elrendeli a nemesi fölkelést, – máj. Bécsbe távozik, – júl. 4-től Nándorfehérvár ostroma, – 14. a török hajóraj megsemmisítése, – 21. Dugonics Titusz önfeláldozása, – 22. az ostromsereg megfutamítása, – aug. 11. Hunyadi halála, – szept. 3. Cillei és Podjebrád ligája, melyhez Hunyadi László is csatlakozik, – futaki gyűlés, – főkapitány Cillei Ulrik, – okt. 23. Kapisztrán, nov. 9. Cillei Ulrik, dec. 27. Brankovics halála, – főkapitány Hunyadi László, – temesvári eskü.

1457

az európai hatalmak Magyarország segélyezése ellen, – márc. 21. vádlevél a Hunyadiak ellen, – máj. 14. Hunyadi László lefejeztetése, – nov. 23. V. László halála.

1458

Mátyás eljegyzi Podjebrád Cunkát, – jan. szegedi egyezmény a Garaiakkal Mátyás megválasztása és eljegyzése ügyében, – jan. 24. Mátyás királlyá kiáltatása, uralkodása 1490 ápr. 6-ig, – Szilágyi Mihály 5 évre kormányzó, – ápr.–aug. Giskra várai közül Vadna, Mizslye, Gálszécs, Sárospatak, Jászó, Berzevice a király kezébe kerül, – a török elfoglalja Szerbia nagy részét, Galambóccal együtt, – aug. Szilágyi Mihály lemond a kormányzóságról, – Brankovics Lázárban fiágon kihal a szerb fejedelmi család, a rác despotaságot Tamás István kapja, – Radivoj török kézre adja Szendrő várát.

1459 febr. 17.

Garai és Ujlaki társaikkal Frigyest kiáltják ki magyar királynak, – márc. 4. Németújvárott megkoronázzák, – ápr. 7. Nagy Simon veresége Körmendnél, – ápr. 12. Nagy Simon győzelme, – III. Frigyes és Podjebrád titkos szerződése, – Mátyás elfoglalja Patát és a husziták gömöri várait, – egyesség a huszitákkal, – Galambóc török kézre kerül, – Szilágyi Mihály fogsága.

1460

Tamás István bosnyák király halála, utóda Tomasevics István (1460–63), – Szilágyi Mihály török fogságba esik, – Zápolyai István veresége Ricsnó mellett, – Mátyás kibékül Podjebráddal és újból megígéri, hogy elveszi Katalint.

1461

Sáros és Újvár meghódol Zápolyai Istvánnak, – Szepes, Ricsnó és Késmárk eleste után Giskra meghódol, Lippát és Solymost kapja 25.000 arannyal átadott váraiért.

1462

Giskra hódolása, – Ali bég Vlád Drákult elűzi, Radult ülteti a havasalföldi vajdaságba, – Mátyás Radult megerősíti, Drákult fogságba veti.

1463 máj.

soproni béke III. Frigyessel, – Pongrác János Temesvárnál legyőzi Ali béget, – Bobovác, Jajca (jún.), Kljucs vára török kézbe kerül, – Tomasevics István bosnyák király lefejeztetik, – Mátyás Ali béget legyőzi, Szendrőig üldözi, – okt.–dec. Jajca ostroma, – dec. 25. átadása, az őrség Mátyás szolgálatába áll, – Zápolyai Imre Bosznia gubernátora.

1464

bécsújhelyi béke Carvajal közvetítésével Mátyás és III. Frigyes közt, – márc. 29. Szécsi Dénes Székesfehérvárott megkoronázza Mátyást, – a török Jajcát, Mátyás Zvornikot ostromolja eredménytelenül, – a pápa által tervezett keresztes hadjárat elfulladása.

1465

Svehla elfoglalja Kosztolányt, vereséget szenved Nagyszombatnál Podmaniczky Balázstól, – Kosztolány visszavétele, Svehla kivégeztetése, a husziták magyarországi pusztításainak vége.

1466

II. Pál pápa, III. Frigyes császár és a cseh urak Mátyást Podjebrád elleni háborúra kérik.

1467

Mátyás Kolozsvárt, megfékezi az erdélyi lázadókat, – okt.–dec. Mátyás Moldvában, – dec. 15. moldvabányai éjjeli csata, Mátyás megsebesülése, – István vajda meghódol.

1468 márc.

egri országgyűlés a pápai, császári és a kath. cseh rendek követeinek jelenlétében, – II. Mohamed szultán békeajánlata, – áprilistól cseh háború, – Giskra a Mátyás seregében, –laai táborozás, – Znaim és Trebics elfoglalása, – okt. Olmütz és Morvaország nagy része Mátyás kezében, – Mátyás tárgyalásai Kázmér lengyel királlyal, majd Podjebráddal.

1469 febr. 12.

Spielberg elfoglalása, – márc. Mátyás seregének szorult helyzete Chrudinnál és Szemtisnél, – ápr. fegyverszünet egy évre, – máj. 13. Mátyás Brünnben cseh királlyá koronáztatik, – jún. 27. Victorin Hradistye várból kiszökve fogságba esik, – nov. 2. Mátyás veresége Magyar-Bródnál, – Hradistye új ostroma, – Podjebrád a cseh koronát Ulászló lengyel hercegnek ígéri.

1469 és 1471

Rohr Bernát salzburgi érsek Mátyás védelme alá helyezi magát.

1470

Mátyás fölmenti Iglaut, – látogatása Bécsben, – Frigyes a lengyel királlyal szövetkezik, – a szultán elfoglalja Negropontét.

1471. márc. 22.

Podjebrád halála, – május: Ulászló cseh király, – török betörés Horvátországba, – Vitéz János összeesküvése és hűségre térése, – nov. 8. Kázmér Hatvannál.

1472

lengyel zsebrákok a Felvidéken, – a török megépíti Szabácsot, – III. Frigyes titkos szerződésben elismeri Mátyás cseh király címét.

1473

Mohamed döntő győzelme Uzun Haszán turkomán szultán fölött, – Izsák bég betörése Horvátországba.

1474

III. Frigyes Ulászlót ismeri el cseh királynak a nürnbergi birodalmi gyűlésen, – Bali szendrői bég Nagyváradig dúl, – okt. 2. a király távollétében tartott országgyűlés a forintos adót és nemesi fölkelést a török ellen ajánlja meg, – Kázmér eredménytelenül ostromol több sziléziai várat. – okt. 25.–nov. 19. Boroszló ostroma.

1475. jan. 17.

Magyar Balázs győzelme a török fölött Moldvában a Berlád-folyónál, – febr. prágai–boroszlói béke: Morvaország és Szilézia Mátyásé. Szilézia kormányzója Zápolyai István.

1476. jan.–febr.

Szabács viadala, febr. 15. megvétele, – Hag Ferenc halála, – Mátyás nőül veszi Aragoniai Beatrixot, – Beckensloer esztergomi érsek szökése, – IV. Sixtus pénzsegélyt küld a végvárak fenntartására.

1477. júl.–aug.

Alsó-Ausztria nagy része Mátyás kezébe kerül, Bécs körülzárása, – dec. 1. gmundeni (korneuburgi) béke, Frigyes lemond a magyar királyi címről, – a török Vlád helyett újra Rádult viszi Havasföldre, – török dúlás Horvátországon át Velencéig.

1478

új török kaland horvát földön át Velencéig, Velence kibékül a szultánnal és megszünteti Mátyás segélyezését, – dec. 7. cseh-magyar béke, Ulászló és Mátyás megtartják a cseh királyi címet.

1479

Rohr Bernát átadja Mátyásnak a salzburgi érsekség várait, – ápr. béke Kázmér lengyel királlyal, – júl. olmützi találkozó (Ulászló és Mátyás), – aug. török kaland Vas vármegyéig, Mátyás bosszuló hadjárata Boszniában, – okt. 13. kenyérmezei győzelem, – Velence békét köt a törökkel.

1480 febr.

Frigyes betörése miatt Zápolyai István több stiriai várat elfoglal, – Daud basa Stiriában, Vas és Zala vármegyében dúl, – a valonai basa elfoglalja Otrantót.

1481

Mátyás szerződés-terve a svájciakkal, – jún. 20. Bajazid győz Dsem fölött Nisnél, – aug.–szept. Otranto fölszabadítása, – Kinizsi előnyomulása Krusevácig, – II. Mohamed halála, – II. Bajazid 1512-ig.

1482

Kinizsi győzelme a szendrői bég fölött, – szept. 30. Hainburg megvétele.

1483

Klosterneuburg elfoglalása, – béke Bajazid szultánnal 5 évre.

1484

Dávidházi István elfoglalja Bruckot, – halála Korneuburg alatt.

1485 jan. 29.–jún. 1.

Bécs ostroma és elfoglalása, a város hűségesküje Mátyásnak és Corvin Jánosnak.

1486

a frankfurti birodalmi gyűlés Miksát választja királlyá, – Mátyás tárgyalásai Ulászlóval Iglauban.

1487

Corvin János per procura nőül veszi Sforza Biancát, – aug. 17. Bécsújhely meghódolása.

1488

Ancona Mátyásnak hódol, – Mátyás több sziléziai hűbért fegyveres erővel szerez meg Corvin Jánosnak.

1489

Mátyás tárgyalása Pechinelli Angelo ortei püspök, pápai nunciussal Dsem kiadásáról és a török háborúról, – Ancona visszaadása, – Mátyás a főurakat, várakat, megyéket, városokat Corvin János hűségére esketi.

1490 ápr. 6.

Hunyadi Mátyás halála, – júl. 4. Corvin János veresége Csonthegyen (Tolna m.), – Kinizsi kiveri a Nagyváradig portyázó törököket, – aug. Ulászló és Albert kiegyezése, – Alsó-Ausztria Miksa kezébe esik, – szept. 28. II. Ulászló koronázása, uralk. 1516 márc. 13-ig, – Albert elfoglalja Egert, ostromolja Kassát, Miksa elfoglalja Sopront, Kőszeget, Zágrábot, Veszprémet és nov. 16. Székesfehérvárt, – dec. Miksa visszavonul.

1491

Ulászló kiegyezik Alberttel. Visszafoglalja a Dunántúlt, – pozsonyi szerződés Miksával, – Albert új betörései, veresége Eperjesnél, kibékülése.

1492

török támadások visszaverése a Dunától és Szávától délre eső várak alól, a fekete sereg szétverése Halászfalva mellett.

1493 febr.–márc.

török dúlás az Olt-völgyben, vöröstoronyi győzelem, – szept. 18. Jákub bég győzelme a korbáviai grófságban, – Kinizsi sikeres kalandja Szendrőnél.

1494

Kinizsi megmenti Nándorfehérvárat az árulóktól, – okt.–nov. Kinizsi utolsó kalandozása Szerbiában, Bulgáriában, – nov. 24. Kinizsi Pál halála, – Drágfy Bertalan erdélyi vajda elfoglalja Ujlak várát.

1495

Ujlaky Lőrinc várainak elfoglalása (Kaposvár, Rahóc), – Németújvár ostroma, Ujlaky hódolása, – háromévi béke a törökkel.

1500

VI. Sándor pápa érvényteleníti Ulászló két házasságát, – háború Velence és a török közt.

1501 okt.

Som József temesi bán Szerbiát dúlja, – Corvin János és Geréb Péter Horvátországban szétver egy török csapatot, fölmenti Jajca várát.

1502 júl.

Jajca ostroma, – Corvin újabb győzelme, – okt. magyar kalandozás Bosznia, Szerbia és Bulgária területén, Velence kibékül a szultánnal.

1503 aug. 20.

hétévi béke a szultánnal.

1504

Corvin János halála.

1505 okt. 13.

rákosi végzés idegen uralkodó választása ellen.

1506

II. Lajos születése, Candalei Anna halála, – Zsigmond lengyel király, uralk. 1548-ig.

1507

1508

Cambrayi liga, – II. Lajos koronázása.

1509

Corvin özvegye, Frangepán Beatrix nőül megy Brandenburgi György őrgrófhoz.

1510

háromévi fegyverszünet a törökkel.

1512–1520

Szelim szultán.

1512

török pusztítás Horvátországban, – Báthory István győzelme Nándorfehérvárnál, – Zápolyai János eredménytelenül ostromolja Szendrőt.

1513

a török béke megújítása.

1514 ápr. 24.

Bakócz Tamás átadja Dózsa Györgynek a pápa által megáldott zászlót, – pórlázadás, – Bornemissza János és Tomori Pál szétveri a gubacs-szentlőrinci tábort, – Dózsa ostromolja Szegedet, Csanádnál győz, Csanádot földúlja, – Temesvár ostroma, Dózsa leveretése és kivégzése; 1514:36. tc.: a király nem adhat kegyelmet a lázadóknak.

1515

pozsony–bécsi összejövetel, Habsburg–Jagelló házassági szerződés, – júl. Zápolyai János kudarca Sarnónál.

1516 márc. 13.

II. Ulászló halála, – II. Lajos, uralk. 1526 aug. 29-ig.

1517

a török béke megújításának visszautasítása, – máj. Beriszló Péter és Zrínyi Miklós fölmentik Jajcát.

1518

a pápa általános európai hadjáratot tervez a török ellen, – Jajca újabb ostroma, – 3 évi fegyverszünet.

1519

Miksa császár halála, – Verbőczi követsége Velencében és Rómában.

1520

a törökök több várat elfoglalnak Boszniában és Dalmáciában, – Beriszló Péter halála Bihácsnál, – szept. 21. Szelim szultán halála.

1521–66

Szulejmán szultán.

1521

magyar követség a wormsi birodalmi gyűlésen, – Behram csausz Magyarországon, – Keglevich Péter megvédi Jajcát, – júl. 7. Szabács, – júl. 12. Zimony, – aug. 29. Nándorfehérvár eleste, – a magyar királyi sereg Tolnánál, Báthory nádoré Péterváradnál, Zápolyai vajdáé az erdélyi török támadással elfoglalva, – Verbőczi a nürnbergi birodalmi gyűlésen.

1522

Bali bég elfoglalja Orsovát, – Rhodos eleste, – Lajos király a horvát végvárakat Ferdinándra bízza, aki oda Katzianer János laibachi kapitányt küldi.

1523

liga a Perényiek vezetése alatt Báthory és Zápolyai ellen, – máj. kalocsai érsek és nándorfehérvári főkapitány Tomori Pál, – nagyolaszi győzelem.

1524

Szörény vár eleste, Jajcát Frangepán Kristóf fölmenti, – Burgio Antal pápai követ Magyarországon (a mohácsi vészig).

1525

rákosi országgyűlés után új főúri liga, benne a Zápolyaiak is, – páviai csata, – I. Ferenc francia király követe Szolimánnál, – hatvani diéta, nádor Verbőczi István.

1526 ápr.

rákosi országgyűlés, Verbőczi bukása, – júl. Pétervárad eleste, – aug. 24. Tomori győzelme a Drávánál, – aug. 29. mohácsi csata, – speyeri birodalmi gyűlés.

[Az Árpádház leányágának törvényes öröklését és a leányági ivadékokra korlátozott szabad királyválasztó jogot vitató közjogi felfogások küzdelme, – tartományúri jogokat gyakorló nagybirtokos urak és magánhatalmi szövetségek küzdelme a hatalomért: Csák Máté, Kőszegi Henrik, Kán László önálló tartományúri politikát folytatnak, főispánságok és udvari főtisztségek örökössé tétele, Abák, Ákosok, Borsák, Rátótok családi szövetségei, házassági kapcsolatok idegen dinasztiákkal, – a közhatalom jogilag s a nemesi közfelfogás szerint az országgyűlésen törvényhozó rendek, a gyakorlatban a nagybirtokos oligarchiákból összeállított országos tanács (a nagyobb királyi tanács) kezében, mely az országgyűlés – papság, fő- és köznemesség – határozatait elbírálva felségjogokat gyakorol, – a trónkövetelő pártkirályok ligája magánhatalmi szövetségekkel és tartományurakkal.]

1308

a pesti vegyes zsinat a legitim örökös elismerésével és kikiáltásával kiegyenlíti a közjogi ellentétet, de elvben érvényt szerez a nemzet szabadkirályválasztó jogának is.

1312

a viennei zsinat blokád alá helyezi Egyptomot s ezzel 30 esztendőre megakadályozza az afrikai arany Európába hozatalát, az aranyár emelkedésének kezdete.

[Magyarországon harmincötféle pénznem van forgalomban, – a gazdasági élet és az államháztartás válságban.]

1315–1338

Nekcsei Dömötör tárnokmester újjászervezi a királyság gazdasági és pénzügyeit regále-gazdasági alapon.

1316

oltalomlevél a déli – olasz és dalmát – kereskedőknek.

1318

oltalomlevél a bécsi kereskedőknek.

[Károly király megdönti a tartományuraságokat, megszünteti az örökös tisztségeket, közhatalom a király kezében, mellette a király kinevezte főtisztviselőkből és főpapokból alakult nagyobb királyi tanács képviseli a nemzeti közvéleményt, mint rendi tanácsadó testület, – országgyűlést az Anjouk 1323 után nem tartanak, – a társadalom új szervezete: a rendiség a teljes kialakulás útján, – új nagybirtokos arisztokrácia keletkezik, a régi nemzetségi kötelékek fölbomlanak s a de genere helyébe individuális családnevek lépnek – az egységes köznemesi osztály kialakulásának befejeződését a közhatalom mozdítja elő, vármegyei autonómia teljes kialakulása, – a városok és szabad királyi községek telepes népének önkormányzata kialakul, – az alsóbb népelemek egységes paraszt-jobbágy osztállyá alakulóban, a banderiális hadrendszer és várkatonaság megszervezése.]

1322–1327

Druget Fülöp nádor.

1323

a temesvári országgyűlés állandó és változatlan értékű királyi pénzek – ezüstdénárok – verésére kéri a királyt, Károly első pénzreformja.

1325

Károly második pénzreformja az aranyvaluta alapján, az első magyar „forint” verése nemesérckiviteli tilalommal kapcsolatban, az arany értékének hirtelen emelkedése az afrikai és magyar arany elmaradása nyomán.

1327

a földesúri bányaszabadság rendszerének életbeléptetése, – az aranybányászat hatalmas föllendülése.

[a királyi magángazdaság és a várgazdaságok újjászervezése, – a vámregále újjászervezése a külkereskedelmi harmincadvámmal a központjában, adóregále következetes kiaknázása a rendkívüli adó (collecta, subsidium és donum útján.]

1329

Károly harmadik pénzreformja a cseh királlyal kötött valutaegyességnek megfelelően kettős valuta alapján, magyar garasok első verése.

[a pénzverő- és bányakamarák és harmincadkamarák újjászervezése, a máramarosi öt város alapítása és a sómonopolium igazgatásának újjászervezése, – városok fejlesztése és új városi jogok adományozása, – oláhok, rutének telepítése a keleti határszélekre, oláh kenézségek, – egyházi jövedelmek közvetett megadóztatása.]

1334–1335

Jánki László tárgyalása Bogdán oláh vajdával Máramaros betelepítéséről, Bogdán és népe bevándorol.

1334–1342

Druget Vilmos nádor.

1335

magyar-cseh-lengyel kereskedelmi egyesség: az északi kereskedelmi úthálózat szabályozása, Budavár és Brünn árúmegállító joga, valutaegyesség.

1336

az évi pénzkibocsátás és kényszerbeváltás végleges eltörlése: a pénzváltási kamarahaszon lucrum camerae helyett portánként 3 garasos vagy 18 dénáros kapuadó életbeléptetése.

1338

Károly negyedik és utolsó pénzreformja az aranyvaluta alapján, állandó névértékű ezüst váltópénzzel, – a pénzverőkamarák ellenőrzésének szabályozása, – királyi kincstartói állás szervezése, a tárnokmester a városok és polgárság főbírája lesz.

[a városok rendes és rendkívüli adózásának szabályozása.]

[az új arisztokráciából kiemelkedő családok: Druget, Szécsényi, Szécsi, Debreceni, Paksi, Medgyesi, Nekcsei, Lackfi.]

[törvénykezési reform, a királyi kúriai bíróságok kialakulása, vármegyei nádori közgyűlés és vármegyei bíráskodás rendezése, magánharcok korlátozása, hatalmaskodások a kúria elé utaltatnak.]

1342–1356

Gilétfi Miklós nádor.

1344

az afrikai aranykereskedelem ujraéledésével és a magyar aranyforint nemzetközi forgalmával az európai aranyválság végetér.

1346–1364

Drágos és Szász vajdák megszervezik Moldovát, a tartomány jogállása Szlavóniáéhoz hasonló.

1347

Kassa városa Buda jogát kapja árumegállítással s a lengyel-orosz-magyar kereskedelem központjává lesz, – (szepesi városok kereskedelmének fejlesztése).

1348–1349

feketehalál – pestisjárvány – Magyarországon.

[a fiúsítás rendszerré válik.]

[a familiáritás kialakulása: nemes és nem-nemes serviensek és familiárisok.]

1351

a külön szlavón báni pénzverés beolvasztása a királyi pénzverésbe.

1351

Nagy Lajos dektéruma: a nemesi szabadságjogok és kiváltságok megerősítése az Aranybulla átírásával, módosításával és kiegészítésével, ősiségi öröklési rend kiterjesztése az egész nemességre, – una et eadem nobilitas jogelve, – mentesség az adók és útkényszer alól, – jobbágyok egységes földesúri terményadója: kilenced, szabadköltözés.

1352

a pápai tizedek megadóztatása a kincstár javára.

[a vagyonban gyarapodó új főnemesség elhatalmasodását Lajos a provinciális igazgatásnak a zászlósurak kezében való összpontosításával ellensúlyozza.]

1356–67

Kont Miklós nádor.

1357

Zala vm közgyűlése 71 személyt proskribál.

1358

magyar tengernagyi – amiratus maritimus regis Hungariae – méltóság szervezése (fennáll 1420-ig).

1366

[a bolgár bánság szervezése.]

1367–72

Piaszt László oppelni herceg nádor.

1372–75

Lackfi Imre nádor, [Nagy Lajos lovagtársasága, a Lackfiak, Szécsiek, Czudarok hatalmuk tetőpontján.]

[Erdélyi városok fejlesztése, – Nagyszeben, Brassó emelkedése a havaselvi és moldvai kereskedelmi kapcsolatok révén.]

1375–85

Garai Miklós nádor.

[A főnemesi társadalom egysége megbomlik, hármas pártalakulás, – a lovagi életfelfogást képviselő Lackfi–Szécsi–Czudar-párttal szembekerül a prérenaissance-szellemű két új párt: a királyné védelmét élvező Garai-párt és a Durazzói Kis Károly herceg környezetében kialakult Horváti-párt.]

[Magyarország helységeiből királlyé és királynéé 15.3%, egyházé 12.1%, világi nagybirtokosoké 33.3%, közép- és kisbirtokosoké 39.3% hozzávetőleg, – a nagybirtok túlsúlyban a határok felé és a hegyvidékeken, – a közép- és kisbirtok a sík vidéken, királyi birtok a hegyvidéken és Temes–Hunyad vidékén, egyházi a Dunántúl, – a városok közül 300–300 a királyé és világi uraké, 100 egyházi földesúré. A jobbágyporták száma 300.000-re becsülhető, az egész lélekszám közel 3 millió, ebből 18% királyi, 12% egyházi, 34% nagy-, 35% közép- és kisbirtokos földjén él.]

1384

országgyűlés, vármegyénként 4–4 követ, Mária megerősíti az 1351-i dekrétumot.

1385

a thesaurarius függetlenné válik a tárnokmestertől.

1385–87

Szécsi Miklós nádor. Zsigmond Trencsén, Nyitra és Pozsony megyét elzálogosítja Jodok és Prokop őrgrófnak.

1386

az országgyűlés eltiltja a méltósághalmozást.

1387

Zsigmond választási föltételei a főúri liga szövetségi szerződésében.

1387–92

Lackfi István nádor.

[Dualisztikus kormányrendszer: király és rendek hatalmának egyensúlya, – országgyűlések rendszeres tartása, katona- és adómegajánlási jog kialakulása.]

[a kiváltságos szabad községek száma 7–800-ra emelkedik, – gyarapszik a zsellérek száma.]

1392–97

Jolsvai Lesták nádor.

[Zsigmond mértéktelen birtokadományai a Kanizsai, Garai, Korógyi, Maróti családoknak, Ozorai Pipónak és másoknak, koronajavak elzálogosítása és eladományozása, – nyomában oligarchikus méretű magánhatalmi alakulások, családi ligák és érdekszövetségek.]

1397–1402

Bebek Detre nádor.

1397

Temesvári országgyűlés törvényalkotásai: portális katonaság, – a védelmi háború költségeit a nemesség jobbágyai fedezzék, – a török háborúra az egyházi jövedelmek fele fordítandó, – jobbágyterhek súlyosbbítása, a tizedet készpénzben kell leróni, a halfogás egyharmad-, illetve felerésze a földesurat illeti, – idegenektől a birtokadományt el kell venni.

1402–33

Garai Miklós nádor.

[A kiváltságos szabad községek száma 7–800-ra emelkedik – gyarapszik a zsellérek száma.]

1405

városok és szabad községek polgárainak országos gyűlése: a városlakók kiváltságait szabályozó két rendelet (Zsigmond második és harmadik „törvénye”), – kereskedelmi mértékek egységesítése, – vámszabályozás: tricesima az áru értékének egyharmincad része.

1405 aug. 5.

Zsigmond III. decretuma: a jobbágy fölött ura bíráskodik első fokon.

[földesúri hatóság teljes kialakulása, pallósjog is!]

1408

Zsigmond megalapítja sárkányok társaságát 24 báróval, köztük primus inter pares a király az oligarchikus nagybirtok uralma az alkotmányos rendiség leple alatt.

1409

Hunyadi Vajk, a király udvari vitéze testvéreivel, nagybátyjával és fiával adományul kapja a hunyadvári uradalmat: az adománylevél külön említi Hunyadi Jánost.

1411 okt. 4.

rendelet (Zsigmond „negyedik törvénye”) a portális adó és dézsma ügyében.

1415

XXIII. János pápa fölmenti a török háborúra sokat adózó magyar nemességet az egyházi tizedfizetés alól.

[Az ország helyiségeiből már csak 5% királyé, 12% egyházé, 30% 30 várbirtokos főúré, 10% 30 fő- és köznemes családé, 43% közép- és kisbirtokos nemességé, a Garaiak birtokának terjedelme a királyéval vetekedik.]

1435

Zsigmond a magyarok felé hajlik: az országos kormányban a Garai–Cillei-rokonság rovására színmagyar és horvát elemek kerülnek túlsúlyba. Pálóczi Máté nádor 1437-ig.

márc. 8. törvény: a várnagyok és familiárisok fölött első fokon a hűbérúr bíráskodik.

1435 márc. 12.

törvény: 33 porta után egy lovast kell kiállítani, a porták jegyzékét a szolgabíró állítja össze.

1437–47

Hédervári Lőrinc nádor.

1439

törvény: a nádorválasztás az országgyűlés joga, – a király és a főurak familiárisokul magyarokat alkalmazzanak. A nemesség hadkötelezettségének korlátozása. A déli melléktartományok török fennhatóság alá kerülnek.

1440

a legitim és szabadkirályválasztó elv küzdelme s ez utóbbi diadala, – az országgyűlés I. Ulászló koronázásáról kiadott oklevelében elsőként fejti ki szabatosan a szentkorona-elméletet és a királyi hatalom átruházott természetét, vele a szabad választás jogának alapját.

[Hunyadi János birtokában 28 vár, 57 város, mintegy 1000 falu, mai mértékkel: hozzávetőleg 4,200.000 hold.]

1445

az „ötváros” első szövetségi gyűlése.

1446 jún.

az országgyűlés eltörli az összes ligákat, szabályozza a kormányzói jogkört, mely némi korlátozással fedi a király jogkörét.

1447–58

Garai László nádor.

1447 márc.

országgyűlés eltiltja külföldiek familiárisokként alkalmazását, a nemesi fölkelés hadkötelezettségét csak a határokon belül tartja fönn.

[jobbágyok fölhasználásával elkövetett hatalmaskodások világi és egyházi urak részéről.]

1452

fogott bírák ítélnek a Garai László nádor emberei által a pannonhalmi apátság ellen több mint húsz esetben elkövetett hatalmaskodások ügyében.

1452

Hunyadi kompromittál a legitimista Habsburg-párttal.

1454 márc.

az országgyűlés 18 tagú tanácsot választ Hunyadi mellé. – A királyi kimutatás szerint a sóregále 100.000, egyéb regálék 40.000, a kapuadó 40.000, egyéb (zsidók, városok stb.) adó 38.000 frt. – júl. 28. V. László visszautasítja Raguza kérését, a királyi okleveleknek a zászlósurak pecsétjeivel való erősítését.

1455

egy lovas havi zsoldja 12–16 frt, gyalogosé félannyi, Hunyadi és Brankovics 10–10 ezer, V. László király 20.000 fegyveres kiállítását vállalja.

1458

Szilágyi Mihály seregében 5000 cseh és lengyel zsoldos.

jan. országgyűlés: a nemesek föltétlenül adómentesek, az ország védelmére a király és a főurak kötelesek, a nemesi fölkelés csak legvégső esetben, – évente országgyűlés pünkösdkor, – Szilágyi–Garai–Ujlaki ligája.

1458–84

Gúti Ország Mihály nádor.

[Mátyás centralizációs törekvései, – a törvényeket tetszése szerint magyarázza, – bizalmasait alacsony származásúak közül válogatja, – a nemesség követek útján vesz részt az országgyűléseken, – számos városi kiváltság, – a király jövedelme a regálékból 250.000 frt.]

1462:1:

hatalmaskodókat a király „személyes jelenlétében” kell perbefogni.

1463

Vitovecz János Zagorje grófja, Sopron kiváltságlevele.

1463-tól

Velence Klissza megszerzésére törekszik.

1464

a főpapi és főúri bandériumok létszáma 12.000, a királyé 2500 főnyi. Az udvarban működő két bíróság egyesül, „tabula regia”-tól a királyhoz lehet föllebbezni.

[Mátyás mellőzi a török harcot, – nyugati urakkal és humanistákkal veszi körül magát.]

1465

Zápolyai Imre Szepes örökös főispánja.

1466

a „tria genera Siculorum” egyessége: 12 székülő esküdt közül 8 mindig közszékely legyen. A „földönlakók” jogairól szó nincsen.

1467

Hag Ferenc Mátyás szolgálatába áll (fekete sereg), tributum fisci regii és koronavám.

[a havasalföldi és moldvai vajdák Mátyással szemben önállóbbak, mint elődeivel szemben voltak.]

[a subsidium évi 350–400, a király összes jövedelme 6–800 ezer frtra tehető.]

[Mátyás seregeinek létszáma alig 20.000 főre tehető, főleg páncélos lovasság.]

[Mátyás 1468–70 közt állandó követet tart Podjebradnál, később Rómában.]

Ernuszt Kelemen Turóc örökös főispánja.

[a kancelláriai titkárok jelentősége emelkedik.]

1471:2. t.-c.

megszünteti a nemesi familiarisok személyes szabadságát, – 8. a király ötféle pecsétje: aranybulla, kettős, titkos, bírói és gyűrűs. Sopron várost Mátyás 10.000 frtért zálogba adja. [Veszprém, Nyitra, Győr, Várad püspökei egyúttal főispánok.]

1474

Mátyás átveszi az uralmat Szilézia fölött, egységes adórendszert léptet életbe, – Zápolyai István szepesi gróf, Szilézia és a két Lausitz főkapitánya (1481-ig).

[a communitas colonorum végzi a földosztást, – bérletrendszer, – családi kapcsolatok nemes, polgár és jobbágy közt.]

[a törvények állandóan követelik a jogtalanul elvett javak visszaadását és a katonák fékentartását.]

[a középkori univerzalizmus bukása, ker. államok már gyakran szövetkeznek a pogánnyal.]

1477–79

Mátyás alkudozásai a svájciakkal.

[Dalmáciában – velencei uralom alatt – magyar, német, szerb nem viselhet tisztséget.]

1478 márc. 29.

törvény 1: az 1478–83. évekre nov. 11-én fizetendő 1–1 frt adó főleg a török ellen, – 4: fölmentve az 1 telkes nemes, falusbíró, a nemes majorsági háza.

1481 júl. 15.

törvény 3. rácok és szakadárok tizedet nem fizetnek, 4. rácokkal társuló keresztények csak saját részükért fizetnek, 7. a tizedszedők a plébánoshoz (ne a falusbíróhoz) szálljanak, – 8. a tized bérbeadása tilos.

1485

Nádori törvény. Zápolyai Imre nádor 1487-ig. – Mátyás Strassburgban röpiratot nyomat III. Frigyes ellen.

1486. jan. 25.

törvény, 18: párbajt csak katonai bíróság ítélhet meg, 21. vármegyék bíráskodása alól csak örökös főispánok mentesek, – 32. velencésnek és lengyelnek ingatlant juttatni tilos, – 43. tized alól (segédkezésükért) csak a falusbírók mentesek, – 50. Zágráb vm. bíráskodása a szlavóniai bán törvényszékébe olvad, – 60. az alispán a vármegye előtt tesz esküt, – 64. a vármegye szükségeire való fizetés alól országgyűlés esetén is csak a személy szerint meghivottak mentesek.

1487

A cseh jobbágy röghöz kötése.

1487–91

Dóczi Orbán egri püspök nádori helytartó.

1487

Mátyás Bécsújhelynél 20.000 lovas és 8000 gyalogos fölött tart szemlét.

[A lovas zsoldja havonta 4, a gyalogosé 1 1/2 frt fölött van.]

1488

Szilézia főkapitánya a liegnitzi herceg.

1490

Haugwitz János, „a fekete”, Mátyás zsoldos seregének egyetlen főparancsnoka.

Ulászló választási föltételei: 2. Mátyás újításait eltörli, 5. Morvaország, Szilézia és Lausitz Magyarországhoz tartozzanak, esetleges megváltási árukat Visegrádon helyezzék el, 9–12. főtisztviselők, egyházi méltóságok magyarok legyenek, 18. a király köteles elfogadni a rendek határozatait.

1492–99

Zápolyai István nádor.

1492:47.

a mezővárosok polgárságának jobbágysorba taszítása, – 85. nemesek és egyháziak elkerülhetik a vámot.

1493

a székelység panaszára Ulászló elmozdítja a székely ispánságból Báthory Istvánt.

[egyes földesurak önkényesen megszüntetik a jobbágy szabadköltözését.]

1495:5. tc.

királyi adományt csak belföldi kaphat, – 26. a király az országgyűlésre ezután fejenként hívja meg a rendeket.

1498

Corvin János a köznemesség szövetségese.

1498:6. tc.

a régi szokások írásba foglalása, – 41. a városlakók kilencedfizetésre kötelesek a nemesektől bérelt földeken.

1500:23.

koronaőr két világi úr legyen.

1500–1503

Vingárti Geréb Péter nádor.

1504–19

Perényi Imre nádor.

1504:1. tc.

adót csak országgyűlés ajánlhat, – 3. örökös főispánságot ne adjon a király, – 18. vadászat, madarászat tilos a jobbágynak.

1505 okt. 13.

Miksa-ellenes konföderáció.

agyagfalvi gyűlés.

1506

Lajos királyfi nevelői a Miksa-párti Bornemissza János és Brandenburgi György.

1507:5. tc.

fontos ügyeket a király csak tanácsban intézhet el jogérvényesen.

1508

Szatmári György és Bakócz ellentéte a cambrayi liga ügyében.

1511

az 1 frtos adó 53.000 frtot hoz.

1514:2.

a királyi jövedelmeket elzálogosítni nem szabad, – 3. kir. koronajavak: szabad kir. és bányavárosok, jászkúnok, sóbányák, harmincad, – Munkács, Diósgyőr, Csepel, Szentendrei-sziget, Erdélyben a szászok, huszad, század, ötvened, – 15–22. jobbágyok új terhei, 25–31. költözködésük, 37–45. lázadásért büntetésük, 60. fegyvert nem tarthatnak.

1514

a Tripartitum, nemesi szabadságok, – szt. korona tana, – a jobbágyellenes törvények befoglalása.

[kerepeci Verbőczi István vagyonszerzése.]

[a sóbányák jövedelme évi 25.000 aranyra esik le.]

A királyi tanácsban 6 főpap, 6 főúr és 16 köznemes, – utóbbiak Zápolyai beleegyezésével kimaradnak a tanácsból.

1517

Bakócz Tamás kihaló családok megöröklése és más eszközök által szerzett birtokait megosztja rokonai közt.

1518

rákosi diéta 4–4 új prelátus- és főúrtagot delegál a kir. tanácsba, a bácsi diéta berendeli a 16 köznemest is.

1519

az egyforintos adó jövedelme 90.000 frt.

1519–23

Báthory István nádor.

[tömeges országgyűlések évente kétszer is, a törvényekre megyénként fölesketik a nemességeket, de a törvények végrehajtása elmarad.]

[Miksa és Zsigmond lengyel és császári tanácsosok részére követelnek helyet a magyar királyi tanácsban, – Miksa ajánlkozik Jajca védelmére.]

1519

Zápolyai, Báthory István, Várday Ferenc és Szatmári György konföderációja.

1521

budai országgyűlés: hadiadó, állandó zsoldossereg, – a főúri banderiumok és a nemesi fölkelés kötelezettségének megszüntetése. Mária királyné megkoronázása.

1522

Báthory István nádor ligája Zápolyai János ellen.

budai országgyűlés: a király vizsgáltassa meg a főpapok végrendeleteit.

1523

Keserü Mihály püspök és húga pörében Verbőczi a felek nyilatkozatát magyarul foglalja oklevélbe.

1524–25 júl.

Báthory István nádor (másodszor).

1525 júl.–1526 ápr.

Verbőczi István nádor.

1525

Ítélet az Ujlaki-örökség ügyében.

1526 ápr.–1530 máj.

Báthory István nádor (harmadszor).

1526 aug. 29.

Mohács, Lajos király, Drágfy János országbíró, két érsek és öt püspök halála.

1303–1304

Mihály esztergomi érsek.

1305–21

Tamás esztergomi érsek.

1306

Tamás kihirdeti az egyházi átkot Károly ellenségeire.

1308

A vegyes zsinat rendelkezik a papság műveléséről.

[Lovagműveltség és lovagi szellem érvényesülése az udvarban és főnemesi társadalomban, lovagi becsületbíróság (curia militaris) – számos kolostor alapítás – főpapok és főurak diplomáciai képzése.]

[A Drugetek művészet pártolása nyomán az olasz trecento hatása érvényesül a magyarországi művészetben: pl. Szepeshelyi falkép Károly Róbert koronázásáról.]

[A szentszék és a király hallgatólagos megegyezése alapján a főpapi székek betöltésénél a kánoni választás és bemutatás (praesentatio) helyébe a királyi kiválasztás és ajánlás (commendatio) lép, – Károly a főpapi stallumok üresedésekor érvényesíti a jus spoliit, magának tartja az interkaláris jövedelmet, a főpapi javadalmakra kiterjeszti a világi nagybirtok terheit, – részt követel a pápa magyarországi adójövedelméből.]

1321–28

Piast Boleszláv esztergomi érsek.

1327

Károly az elfoglalt egyházi javak visszaadását ígéri.

[Károly az egyházak jobbágyait adófizetésre és más szolgáltatásokra kényszeríti.]

[ferences és dominikánus szerzetesekből kinevezett püspökök.]

1330–49

Telegdi Csanád esztergomi érsek.

1331

nándorfehérvári katolikus püspökség alapítása.

[Lajos trónörököst nevelői a lovagi gyakorlatok mellett jogi, politikai, történelmi, teológiai, csillagászati és más stúdiumokban művelik.]

[Károly udvarában Szent László-kultusz, – a Szent László mondakör kialakulása.]

1339

XII. Benedek (1334–42) megdorgálja a magyarországi marianus provinciálist, amiért csak németeket küld főiskolákra.

1343–1345

Lajos tiltakozása a főpapi székek önkényes pápai betöltésével szemben.

1345

Német András milkói püspök.

[Lajos a magyar egyházmegyék élére diplomáciában járatos művelt és tekintélyes urakat állít.]

1347

magyar minoriták Moldvában.

[Lajos missziós törekvései a megkeresztelkedett krimi tatár kánnál.]

[Udvari történetírók föléledése: 1349 előtt Budai őskrónika (Kézai folytatása).]

1350

königsbergi töredék.

1351

az egyháziakkal perben álló nemesek kiátkozásának tilalma.

1356

a pápa Lajosnak „az egyház főkapitánya” címet adja.

1357

a boszniai bogomilok térítése.

[a mohamedán magyarok, kúnok, bolgárok katolizálása befejezettnek tekinthető.]

1358

Kálti Márkus megkezdi a Képes Krónikát.

1359

a konstantinápolyi patriárka Ungrovlachia érsekévé szenteli Hiakinthoszt, – a havaselvi kolostorokból keleti papok kerülnek magyar földre.

1359–63

pápai tizedszedés Magyarországon.

1361

zsidók kiűzése Magyarországról.

[Kolozsvári testvérek fejlett prérenaissance szoborművészete: prágai Szent György-szobor, váradi Szent László-szobor – gótikus építkezés Budán, Kassán, Váradon, stb. – olasz, francia és német hatások.]

1363–70

Lajos eltiltja a pápai tizedszedést.

1366

Lajos kiűzi az összes szakadár papokat, – kenézi adomány előfeltétele a kat. vallás. A magyar főpapság tizedkövetelése a szakadárokkal szemben.

1367

a pécsi egyetem alapítása.

1368

Lajos V. Orbán pápának térítők hiányáról panaszol, – nyolc minorita nagy sikerrel térít Bolgárországban, – térítés a déli tartományokban.

1370

Kritopulosz szörényi görög érsek, Lackó moldvai vajda közvetlenül Rómából kér hittéritőket és Szeretre püspököt.

1371

Lajos egyévi engedélyt ad pápai tizedszedésre.

[Halicsban katolikus érsekség és püspökségek alapítása.]

1372

Lackó vajda meghódol Lajosnak.

1373

Lajos és IX. Gergely viszálya a püspöki kinevezések fölött, – pápai tizedszedés csekély eredménnyel.

1374

XI. Gergely pápa Magyarországon külön gkath. püspökséget tervez.

1376

eredménytelen pápai tizedszedési kísérlet.

1377

XI. Gergely pápa Avignonból Rómába költözik.

1378

a máriacelli templom alapítása.

1378–89

VI. Orbán pápa, ellenpápa VII. Kelemen Avignonban.

1381–82

havaselvi és szörényi kath. püspökség alapítása.

1382

Lajos birodalma papságának jövedelméből egytizenketted részt VI. Orbán pápának adójövedelmül engedélyez.

[a prérenaissance életszemlélet, morál és művészet térhódítása.]

1387–1418

Kanizsai János esztergomi érsek.

1389

az óbudai egyetem alapítása.

1391

Balk és Drág a körtvélyesi kolostorba Konstantinápolyból kérnek igument.

1393–1419 közt

Koriatovics Tódor Munkács mellett, Csernek-hegyen bazilita kolostort alapít.

1395

Kanizsai János „Magyarország prímása és apostoli szentszéki követe”.

[Pécsi Tamás és Ujlaki Bálint a prágai egyetemen.]

IX. Bonifác pápa László-párti férfiakat ültet a magyar püspökségekbe.

1404

a király főkegyúri jogának és a placetum regiumnak törvénybeiktatása, – a pápa által egyoldalúlag kinevezett főpapok javadalmainak lefoglalása.

1414

Zsigmond Konstanzba magyar ruhában, magyar kísérettel vonul be, vele az óbudai egyetem tanári kara.

1414 nov.–1417

konstanzi zsinat.

1415

Huszt János és (1416) Prágai Jeromos máglyahalála.

1416–1418

Zsigmond francia és német építészeket hoz Budára és újjáépítteti a budavári palotát.

1417–44

Pier Paolo Vergerio Magyarországon.

1419

Vencel könyveit Zsigmond örökli.

1420

V. Márton bullája „Wiclif követői” (a husziták) ellen.

[XV. sz. I. felében: magyar szójegyzékek.]

[A Jókai-kódex, az egyetlen magyarnyelvű könyv a huszita bibliafordítás előtt.]

1423–33

János zágrábi püspök a magyar, cseh és birodalmi kancellária vezetője, – birodalmi ügyek oklevelein magyar pecsét.

1431–37 (–49)

bázeli zsinat, – új béketárgyalások a huszitákkal.

1433

prágai compactáták elfogadása a bázeli zsinaton.

[Zsigmond magyarul beszél.]

1437

Marchiai Jakab térít a magyarországi husziták között. Első magyar bibliafordítási kísérlet.

1439

Tamás és Bálint Moldvában.

[XV. sz. első felében: Szalkai M. Balázs boszniai és magyarországi observans rendtörténete.]

V. László örökli a magyar királyok könyvtárát (kb. 110 darab), melynek zöme később III. Frigyes birtokába jut.

1440–1517

az observansok (cseri barátok) erős terjedése, főleg a Hunyadiak támogatásával.

1440–65

Szécsi Dénes esztergomi érsek.

1442–43

Cesarini Julian több marianus kolostort az observansoknak ad át.

1444

az observansok megtelepedése Budán és Pesten.

1445

a főkegyúri jog a rendek kezében. Hunyadi János és Bihar vármegye Vitéz János kinevezését kéri a pápától.

1445–65

Vitéz János váradi püspök.

1446

a pozsonyi követek nem értik az országgyűlés magyar nyelvű tárgyalásait.

1448

a csehek Prágából kiűzik a kat. székeskáptalant és a német egyetemet. – A budai beginák kérik, hogy őket az observansok magyar nyelven tanítsák. Az observansok függetlenülnek a boszniai társaktól.

1449 június

a magyar „főurak és főpapok” a pápai segélyt a törökök és husziták ellen kérik.

A magyarországi dominikánusok reformja.

Vitéz János kancellár.

[humanisták a kancelláriában, Vitéz János olasz renaissance-művészeket foglalkoztat.]

1455

III. Callixtus pápa (1455–58) új déli imát és déli harangozást rendel a török elleni háborúra buzdításul, flottát szerel föl.

1456 jún. 29.

III. Callixtus 9 óra és vecsernye közt harangozást és imát, minden hó első vasárnapjára körmenetet rendel a török ellen. – Peuerbach János csillagászati műszereket, napórát küld Vitéz Jánosnak. Tabulae Varadienses.

1457

kolozsvári polgárlajstrom magyarul.

1457 aug. 6.

a nándorfehérvári diadalhír Rómába érkezésének első évfordulója, III. Callixtus kötelezővé teszi a Transfiguratio ünnepét.

1458

Kolozsvár centrumvirátusából 50 magyar, 50 szász.

1458–90

Hunyadi Mátyás renaissance-királysága.

1458–64

II. Pius pápa.

1458

Mátyás első olasz építésze Budán.

1459–72

Janus Pannonius pécsi püspök.

1460

mantuai kongresszus a török ellen II. Pius pápa elnöklete alatt.

[Báthory László (elveszett) bibliafordítása.]

1462

II. Pius megsemmisíti a prágai kompaktaták érvényét.

[Mátyás könyvmásolatokat rendel Vespasiano Bisticcinél.]

1464

Mátyás legrégebbi keltezett kódexe.

1464 aug. 29.

II. Pius pápa halála, II. Pál pápa Mátyás török elleni hadjáratára 100.000 aranyat küld.

1465

Mátyás vállalkozik a Szentszék szolgálatára akár a csehek, akár a törökök ellen”, – egyetem alapítására kap engedélyt.

1465–72

Vitéz János esztergomi érsek.

1466 dec.

Podjebrádot pápai bulla fosztja meg trónjától.

1467

(az adóreform évé)-től Mátyás művésziesen díszítteti könyveit.

1467

a pozsonyi egyetem alapítása. Regiomontanus Vitéznek ajánlja az Esztergomban írt Tabulae directionum c. munkát (nyomtatási éve 1475).

1469–75

Báthori Miklós szerémi, 1475–506 váci püspök.

[Erzsébet lengyel királyné, Albert magyar király lánya, – környezetéből terjedő magyargyűlölet a lengyelek közt.]

[XV. sz. II. felében: magyar glosszák.]

[1470-es években a Corvina budai műhelye a gótikáról a renaissance stílusára tér.]

1471

olasz miniator Mátyás szolgálatában.

[főpapi méltóságokba alacsony, vagy idegen származású embereket ültet Mátyás, – visszahatás a humanizmusra.]

1472

IV. Sixtus (1471–84) kiátkozza Kázmért és Ulászlót, Mátyás ellenségeit.

1473–82

Beckensloer János esztergomi érsek.

1473

a Budai krónika kinyomtatása.

1474–86

Rangoni Gábor egri püspök.

1475

Mátyás megvásárolja a bolognai Manfrediniek könyvtárát.

1476–1490

közt Magyi János óbudai, majd pesti jegyző iratgyüjteménye magyar glosszákkal.

1476

után Ének Szabács viadaláról.

1476–92

Olmüci János váradi püspök.

1477

a dominikánus generális a budai főiskolát studium generalénak nevezi.

1478:5. tc.

A falusbírók 3 évre visszamenőleg mutassák be a rovásnyeleket (capita dicarum).

1481–1490

Giovanni Dalmata Budán.

[a világi elem térfoglalása az írni-olvasni tudók között.]

1483–1504

Temesvári Pelbárt a budai ferences rendházban.

1484–92

VIII. Ince pápa.

1484–5

Aragoniai János esztergomi érsek.

[saját részére Mátyás renaissance stílusban építtet, vidéken a gótika mellett marad, az iparművészet renissance stílű.]

1486

az első magyarnyelvű missilis.

1487–97

Hippolit esztergomi érsek.

1488

Az 1486-i törvénykönyv kinyomatása (Lipcse).

[A Corvina állománya 500 kötetre tehető, ebből 300-nak címe ismeretes, 164 van meg: 47 Bécsben, 27 Magyarországon.]

1490–1530

a magyarnyelvű kódexirodalom fénykora.

1490–1526

Budán cseh kancellária jeles humanistákkal.

[Ulászló cseh humanistái, – osztogatja a Corvina könyveit.]

1493

az első magyarnyelvű nyugta.

1495:45 tc.

szakadárok nem fizetnek tizedet.

1497–1520

Hippolit egri püspök.

1497–1521

Bakócz Tamás esztergomi érsek.

1498:25 tc.

koronaőrök ne egyháziak legyenek, – 55. egyházi urak ne szerezzenek világi javakat, – 57. ne lehessenek főispánok, – 67. sem gyermekek vagy tudatlanok. [Bakócz kápolnája Esztergomban.]

1500:36

plébánosok ne foglalkozzanak a tizedszedéssel.

[a magyarnyelvű kódexirodalom ízlése a szórakoztató olvasmányok felé hajlik, – „a vallási szellemű európaiság nosztrifikálása”.]

1503–13

II. Gyula pápa.

1504

az első magyarnyelvű regeszták.

1504:12

a püspökök csak megválasztásuk után négy év mulva kérhetnek kegyes adományt a plébánosoktól.

1507

a dominikánus generale capitulum 8 párizsi professzort hív meg a budai főiskolára.

1508

Nádor-kódex, magyar egyházi ének első hangjegyelése.

1511

A budai dominikánusoknál mintegy 100 főiskolai hallgató.

1513–21

Medici János (X. Leó) pápa.

1513–26

Perényi Ferenc váradi püspök.

1513–20

Beriszló Péter veszprémi püspök.

[Lőcsei Pál, M. S. mester, szárnyasoltárok, – oltárképek ezerszámra készülnek 1470–1526 közt.]

1517

A Tripartitum kinyomatása (Bécs).

A cseribarátok kolostorainak száma 50-re emelkedik.

1519

Verbőczi magyar beszéde a dogéhoz.

1519

Lajos próbálkozása a német-római császárjelöltséggel. Stauromachia megjelenése Bécsben.

1522

magyarországi német polgárifjak Wittenbergben.

Luther tanait a városok és a német érzületű udvar pártolják.

1523–34

VII. Kelemen pápa.

1523

budai országgyűlés: Szűz Mária ellenségei fej- és jószágvesztéssel büntetendők.

1523–26

Tomori Pál kalocsai érsek.

1524

pesti (és 1525. rákosi) diéta: lutherani comburantur.; Erasmus levelei Magyarországon.

1524–27

Érdy-kódex, az első magyarnyelvű előszó és történelmi mű.

1524–26

Szalkai László esztergomi érsek.

1526

Luther zsoltármagyarázatai Máriához.