Zápolyai János koronázása, uralkodik 1540-ig, – nov. 30. Ferdinánd oklevele az ország jogainak megtartásáról, – dec. 16. Ferdinánd királlyá kiáltása, uralkodik 1564-ig.

János követségeket küld a külföldi udvarokba.

[Magyarország nyugati részének politikai autarkiája megszűnik. A szultán hódított országnak tekinti Magyarországot.]

Ferdinánd országgyűlésén külön tárgyalnak a főurak és köznemesek, magyarul.

[János pártján a familiáris rendszer mechanizmusa. – János elhanyagolja a hadikészületeket.]

1527 júl. 25.

Iván cár veresége Sződnél, – aug. 20. Ferdinánd bevonul Budára – szept. 27. Frangepán Kristóf halála, – nov. 3. Ferdinánd koronázása. Jajca török kézre kerül. Lasky követsége a szultánnál.

1528 jan. 27.

Szolimán szövetséget ígér Jánosnak, – márc. 20. szinai csata, – máj.–nov. Ferdinánd első követsége Sztambulban, – szept. 25. sárospataki ütközet, – okt. 28. fontainebleaui egyezmény.

1529. jún. 22.

földvári csata Erdélyben, – aug. 18. János Mohácsnál Szolimán előtt, – szept. 7. Buda eleste, – szept. 26–okt. 14. Bécs ostroma. Ibrahim Jánosnak kiadja a Siklósnál török kézbe került koronát. [Jánost alattvalójának tekinti a szultán, Magyarország a török felvonulási és élelmezési területe.] Az ország kettészakadása állandósul.

1530 febr. 14.

budai országgyűlés, Bánffy János nádor 1534-ig – nov. Buda ostroma (Roggendorff). – dec. 26. Gritti kormányzó.

nov. poseni fegyverszünet három hóra.

1531 márc. 19.

bélavári, máj. 19. veszprémi, nov. zákányi tanácskozások.

máj. egyévi fegyverszünet a szultán beleegyezésével.

János szövetkezései a bajor hercegekkel és a szász választóval.

1532. jan. 1.

kenesei, márc. 12. berhidai tanácskozások, Ferdinánd (Esztergom ápr. 24.) ellenországgyűlése, – júl.–szept. Lamberg és Nogarola, Ferdinánd követei a szultánnál, birodalmi hadsereg Bécs alatt. aug. 10–29. Kőszeg ostroma, – okt. 4. Thurzó Elek helytartói kinevezése.

az Ártándy-testvérek kivégeztetése.

a Zrínyi-testvérek megtagadják a szultánnak az adót.

1533. jan. 21.

a szultán békét ígér Ferdinándnak.

1534

Bánffy nádor halála. Nádasdy Tamás Ferdinándhoz pártol.

aug. 10. Czibak Imre, szept. 29. Gritti halála.

1535 aug. 21.

fegyverszünet Ferdinánd és János közt (1536 márc. 1-ig), – okt. 4. Péter moldvai vajda Ferdinándnak hűséget fogad, – dec. 4. Kassa elfoglalása. Fráter György a kiegyezés mellett.

1536 márc. 1.

Nagyszeben Jánosnak hódol.

[7–8 ezernyi szabad székely a primorok jobbágyává süllyed. – Az erdélyi szászok lélekszáma 60–70.000, az oláhoké 80–100.000. – A szász székekben a városok vezetőszerephez jutnak].

[János a szultán bizalmatlansága miatt nem erősítheti meg a török végeket.]

1537

Klissza török kézre kerül.

szept. Katzianer veresége Eszéknél.

[a királyi hatalom szilárdulása, a rendiség védekezése megmerevíti a magyar alkotmányt].

1538 febr. 24.

Nagyváradi béke, – a római pápa János öt főpapját kinevezi.

1539 febr. 23.

János esküvője Izabellával, – okt. 3. Katzianer meggyilkolása.

1540 júl. 7.

János Zsigmond születése, 21. János király halála, – nov. Buda ostroma (Fels Lénárt). A török Baja–Kalocsa környékén telel.

1541 máj.–aug.

Buda ostroma (Roggendorff), – aug. 29. Buda török kézre kerül, – dec. gyalui egyezmény, – Majlád erdélyi vajda török rabságba jut.

1542 jan.

tordai gyűlés, Szolimán rendeletére Kelet-Magyarország fölosztatik János Zsigmond, Fráter György és Petrovics közt, Izabella a gyulafehérvári püspökség jövedelmét kapja, – szept.–okt. Pest ostroma, – nov. Thurzó Elek felmondása, – dec. Várdai Pál helytartó.

1543 febr.

kolozsvári gyűlés Izabellára bízza Erdély kormányát, Gyulai gyűlésen a magyarországi részek Erdélyhez csatlakoznak, – jún. 23. Valpó, júl. Pécs júl. 7. Siklós, aug. 10. Esztergom, aug. 17. Tata, szept. 3. Székesfehérvár török kézben.

1544 ápr.-tól:

Visegrád, Nógrád, Hatvan, Döbrököz, Simontornya, Ozora, Velika török kézre kerül; lévai és szalkai győzelem.

aug. tordai gyűlés Fráter Györgyre bízza a pénzügyeket és igazságszolgáltatást.

1545 nov. 10.

fegyverszünet 18 hóra a törökkel.

1547:5.

A dinasztia örökös voltának elismerése.

1547 ápr.

Nyáry Ferenc a szászországi harctéren, – jún. török béke, – dec. a török béke kihirdetése a magyar tanácsban.

1549 febr. 10-től

Báthory András új tárgyalásai Martinuzzival.

[főurak egyezményei az ország békéje érdekében].

1550–51

háború Izabella és Fráter György között.

[Mária özvegy királyné birtokai kivétetnek a magyar kamara hatásköréből].

1551

júl. 19. Izabella Kolozsvárt aláírja a szerződést Erdély átadásáról, – szept. 19. Becse, 24. Becskerek, okt. 8. Lippa török kézben, okt. 16–27. Temesvár ostroma, – nov. 18. Lippa visszafoglalása, – dec. 17. Fráter György halála. Castaldo uralma Erdélyben.

1552

júl. 26. Temesvár, 30. Lippa, aug. 11. Karánsebes török kézben.

ápr. 10. Veszprém, júl. 10. Drégely, szept. 4. Szolnok eleste, szept. 9–okt. 18. Eger ostroma. Szeged végleges megszállása.

aug. 11. palásti csata, szept. Móric szász választó Győrnél.

1553

Csázma és Verőce török kézben.

[nemesek menekülése a várakba].

1554 márc. 1.

Nádasdy Tamás nádor 1562-ig, – Kaposvár, Korotna, Babócsa, szept. Fülek török kézben. – Oláh Miklós megkezdi Érsekújvár építtetését.

1555 febr. 14.

pápai fölmentvény Martinuzzi gyilkosainak.

1556

márc.–júl. Petrovics Péter Erdélyben. – nov. 28. Szamosújvár elfoglalása, jún.–júl. Szigetvár első ostroma, – júl. 22. Rinya melletti ütközet, – aug. Tarkő, Nagyida elfoglalása, – szept. Korotna visszafoglalása.

1557

Nagyvárad Izabellának hódol.

máj. 1. Tata újból török kézre, – okt. 15. Nagyszöllős Ferdinándé.

[országgyűlési viták a rendi gravamenek és kir. propozíciók elsősége fölött. – „Vegyes” (= más országokat is érdeklő) magyar ügyek. – A király törvényváltoztatási gyakorlata, – az idegen befolyás intézményessé válik].

1558

szept. 1. Bebek és a Kendyek kivégzése, – okt. 13. kazai csata.

1559 jan. 31.

török béke, – szept. 20. Izabella halála.

[János Zsigmond fokozatosan eladományozza a fejedelmi birtokokat].

1562 márc. 4.

hadadi csata, – máj. székely lázadás, – jún. 2. Nádasdy Tamás halála, – a nádori szék betöltetlen 1608-ig, – aug. 17. török béke, – Segesvári országgyűlés székelyföldön életbelépteti a jus regiumot, a székelység jobbágysorba süllyed.

1563 szept. 8.

Miksa koronázása, Eger és a horvátországi várak királyi kezelésbe vétele.

1564 júl. 25.

Ferdinánd halála. I. Miksa uralk. 1576-ig.

1565

Schwendi elfoglalja Tokaj, Szerencs, Szatmár, Erdőd, Nagybánya várait, János Zsigmond visszafoglalja Nagybányát, Erdődöt, Pankotát, Schwendi újra elfoglalja Nagybányát, Jenőt.

aug. 7. a szultán elrendeli a várak visszaadását János Zsigmond kezéhez. Krupa, Novi török kézben, Erdődy Péter győzelme.

1566 jún.–júl.

Veszprém és Tata visszafoglalása, – jún. 29. János Zsigmond Zimonyban a szultán előtt, – szept. 1. Gyula, utána Jenő és Világosvár, szept. 8. Szigetvár eleste, – tatárdúlás a Tiszavidéken, – János Zsigmond hadai Debrecennél kiszabadítják a tatárok foglyait.

1567

Schwendi Munkácsig nyomul, várharcok.

1568 jan. 14.

Oláh Miklós halála, – febr. 17. drinápolyi béke.

1569 okt. 18.

Verancsics Antal esztergomi érsek, kir. helytartó Bornemisza Pál nyitrai püspök.

1569–70.

Karácsony György lázadása. Dobó és Balassa elfogatása.

1571 jan.

béke János Zsigmond és Miksa között, – márc. 14. János Zsigmond halála, – ápr. Thury György halála, – máj. 25. Báthory István erdélyi fejedelem (1586-ig).

Várgede török kézben, Érsekújvár erősítése.

[török betörések béke idején].

1572 jún. 24.

Verancsics kir. helytartó, – szept. 20. Rudolf koronázása.

[viszály a király és rendek közt a háramlott birtokok miatt].

1573 jan.

Gubecz Máté lázadása, – febr. 3. a török Kanizsa külvárosát dúlja, – jún. 15. Verancsics halála.

[németgyűlölet az idegen kormányzat miatt.]

1573–74

Békes Gáspár lázadása.

1574 júl. 10.

Kerelőszentpáli csata, – júl. Kékkő, Divény, Somoskő, Buzin és Zrin török kézben, – nov. 22. török béke újabb 8 évre.

1575 dec. 14.

Báthory István lengyel királlyá kiáltása. Visszafoglalja Husztot.

1576

Báthory Kristóf erdélyi fejedelem (1581-ig), – okt. 12. Miksa halála. – dec. 25. török béke 8 évre.

1576–1608

I. Rudolf király.

1577

Ferhád boszniai basa 150 községet pusztít el Horvát-Szlavonországban.

1578 júl.

Károlyváros építésének kezdete.

1579

Buzin, Osztrovác, Zrin visszafoglalása. Rudolf betegségének kezdete.

1580

zsámbéki, nádudvari, gorbonoki csata.

1581 máj. 27.

Báthory Kristóf halála, utóda Zsigmond (1602-ig). Istvánffy Miklós alnádor.

1583 jan. 11.

török béke újabb 8 évre. – Körmend megrohanása, balatonhidvégi és ónodi csaták. Erdődy Tamás horvát bán.

1584

Dobsina pusztulása, szluini csata.

1585 ápr.

Géczy János Erdély kormányzója. 10.000 családra becsült bolgár-szerb-oláh menekült Erdélyben.

[Báthory István törökellenes terve.]

1586

Muraköz dúlása, dec. 13. Báthory István halála (erdélyi fejedelem Báthory Zsigmond 1581 óta, 1602-ig).

1587

szőnyi, koppányi, érdi és kacorlaki csata.

1588

Fejérkövi István nyitrai püspök kir. helytartó, – okt. 8. szikszói harc.

[főurak a közjogi ellenzék vezérei, – országgyűlésen és bizottságaiban övék a döntő szó, – megyék követeket a főurak és alispánok akarata szerint választanak].

1591

Kiskomárom eleste. Sziszek ostroma.

1592–1605

VIII. Kelemen pápa állandó pénz- és katonasegélye Rudolfnak a török ellen.

1592

török béke 8 évre.

Hrasztovica, Gora, Bihács elfoglalása. Petrinja építése, – júl. 19. Petrinjai csata, – nov. Sziszek új ostroma.

1593

a szlavon rendek a töröknek való hódolással fenyegetőznek, – jún. 22. sziszeki csata, Hasszán basa halála, – aug. Sziszek. okt. Veszprém és Palota eleste, – nov. 3. pákozdi csata, – nov. Rimaszombat, Divény és Fülek és több kisebb vár visszafoglalása. 15 éves háború 1608-ig.

1594 márc.

Berzence, Csurgó, Babócsa és Nógrád visszafoglalása, – máj.–jún. Esztergom ostroma, Balassa B. halála. – júl. 13. Tata, szept. 29. Győr török kézbe, tatárdúlás Debrecen környékén.

júl.–aug. Petrinja, Sziszek, Hrasztovica, Gora visszafoglalása, Petrinja, Hrasztovica, Góra ismét török kézbe.

aug. 28. Báthory Boldizsár és társai kivégzése.

1595 jan. 28.

prágai szövetség Rudolf és Báthory Zsigmond között, – júl. 16. Hardegg kivégeztetése, – júl. 24. Párkány visszafoglalása, – aug. 14. Mansfeld Károly halála, – aug. 26. vörösvári csata, – szept. 3. Esztergom visszafoglalása, aug. 6. Báthory Zsigmond esküvője.

aug. Hrasztovica, Gora, Petrinja visszafoglalása, – okt. 18. Tergovistye, Gyurgyevó elfoglalása.

1596 ápr. 7.

Klissza visszafoglalása, – jún. 6. Klissza eleste, jún. Temesvár ostroma. – Hódmezővásárhely pusztulása.

Vác, Hatvan visszafoglalása. – okt. 13. Eger elfoglalása, – 26. mezőkeresztesi csata. Szegeden tatár had telel.

1597 jan. 29.

Kutassy János esztergomi érsek és kir. helytartó, – Tata visszafoglalása és elvesztése, Győr ostroma, – okt.–nov. Temesvár ostroma, – a tatárok Zombor környékén télre maradnak.

1598 márc. 28/9.

Győr, ápr. Tata, Gesztes, Veszprém, Palota visszavétele, – okt.–nov. Buda ostroma.

ápr. 10. Rudolf biztosai Erdélyt átveszik, – jún. 9. Mihály vajda hódolása, aug. 20. Báthory Zsigmond újra Kolozsvárt, – szept. Csanád török kézre, – okt.–nov. Nagyvárad ostroma. Szalonta „kis futása”.

1599 márc.

Báthory András erdélyi fejedelem, – okt. 28. sellenberki csata, – okt. 31. Báthory András halála, – nov. 1. Mihály vajda Gyulafehérvárott.

jún. 20. tolnai zsákmány, Koppány, Ozora, Dombóvár, Valpó visszafoglalása.

1600 márc. 23.

Pálffy Miklós halála, – jún. vallon lázadás Pápán, – júl. 29. Schwarzenberg halála, – aug. 10. Pápa megfékezése.

Siklós, Babócsa eleste, – okt. 20. Kanizsa átadása.

szept. 18. miriszlói csata.

1601 febr. 4.

Báthory Zsigmond újra fejedelem, – aug. 3. goroszlói csata, – 19. Mihály vajda halála, – szept. 11. Báthory Zsigmond Brassónál. szept. 20. Székesfehérvár visszafoglalása, – okt. 13–15. Székesfehérvár körüli csaták, – nov. 18. Ferdinánd elvonulása Kanizsa alól.

1602 júl.

Báthory Zsigmond végleges távozása Erdélyből, – Székely Mózes tövisi veresége, – aug. 29. Székesfehérvár átadása a töröknek. szept.–okt. Buda ostroma, Pest visszafoglalása, – a tatárok Pécs és Szigetvár körül telelnek.

1603 júl. 22.

Székely Mózes halála Brassónál. – Illésházy menekülése.

Budát Ruswurm másodszor ostromolja. Hatvan visszafoglalása.

1604 jan. 6.

a kassai templom elfoglalása, – május: az 1604:22. t.-cikk, – szept. Pest és Hatvan újra török, – okt. 10. Esztergom fölmentése, – okt. 15. diószegi (álmosdi) csata, – nov. 12. Bocskay Kassán, – 14. osgyáni, 28. edelényi csata.

1605 ápr. 20.

szerencsi gyűlés, – máj. 17. pozsonyi első ütközet, – jún. 11. Nyitra Bocskaynak hódol. – Bocskay hívei a Dunántúl.

júl. 1. Bocskay szerződése a törökkel, – szept. 14. medgyesi gyűlés.

okt. 3. Esztergom török kézbe, – 17. Érsekújvár Bocskayé, – nov. 11/12. Bocskay Budán a nagyvezérnél. Bocskay Erdély-koncepciója.

Bosnyák Tamás érsekújvári kapitány: két tar közt elveszünk.

1606 jún. 23.

bécsi béke, – aug. 8. Rudolf óvása, – szept. 23. Mátyás nyilatkozata, a magyar, osztrák és cseh rendek kölcsönös garanciája, – nov. 11. zsitvatoroki béke, – dec. 29. Bocskay halála.

a rézbányák Fugger-bérletben.

1526

Báthory István lefoglalja a török elől menekülő egyháziak kincseit, – Mária királyné Pozsonyba viteti a budai templomok kincseit.

[idegen királytól függő idegen katonaság Magyarországon.]

1528

magyar kamara szervezése.

1529

Ferdinánd budai intézményei (kamara stb.) megsemmisülnek. Az egyházi nagybirtok megsemmisül.

[Dominu-servitori viszony új erkölcsi alapja a török harc. Szerb naszádosok török szolgálatba lépnek, a huszárság megmagyarosodása kezdődik.]

1529–32-től

horvát telepedés.

1530

Belső-Ausztria rendei kezdik vállalni a horvát várak fenntartását.

1531

magyar kamara új szervezése. [Új arisztokrata családok s világi nagybirtok túlsúlya. A délvidék pusztulása, délvidéki urak egyezkedése a törökkel, – magyar urak a török béke ellen.]

1534

Somogy portaszáma 7300, (1526 előtt 11.000) ebből 2800 puszta.

1535:60. t.-c.:

új erősségek lebontandók (1543:4, 1546:28, 1548:46). [sok végvár magánkézen].

1536:16. t.-c.

elismeri a helytartó kinevezésének jogos voltát. – 1536:49. t.-c.: kormányszékhely Pozsony. Kecskemét környéke pusztul.

1537

udvari kamara utasítása ennek alárendeli a magyar kamarát.

1537–75

Győr várának építése.

1537

körmöcbányai konföderáció.

[végvidéken magyar csapatok állatokat, törökök embereket hajtanak el].

[Ferdinánd udv. tanácsában idegenek intéznek magyar ügyeket].

1541

a rézbányák bérletét megújítják a Fuggerék.

budai pasalik. Verbőczi a magyarok bírája Budán.

1542-től

menekülés Szeged–Temesvár vidékéről.

1542 jan.

tordai orszgy. az erdélyi tanács szervezése.

dec. a helytartótanács kialakulása nyugati mintára. Morbus hungaricus, lues pannonicus jelentkezése. Végvári élet kifejlődése.

1543:6:

a servitorok a dominus ellenére is engedelmeskedjenek a törvénynek.

1543:7.

magánosok végvárainak védelme a király által – Dunamenti városokban rác kereskedő és bérlőosztály, Délvidéken rácokat telepít a török.

1545-i

törvény végén az egyes cikkekre külön válaszol a király.

1545:44. és 1547:18.

a hatalmaskodás ellen.

1546:39.

elhalasztja, 1547:26. megadja a jobbágyok szabad költözködési jogát, 1648:32. fölfüggeszti, 1550:34. megengedi, 1556:27–33. szabályozza.

1548:61

a földesúr joga a dézsmák bérletéhez.

1549

Nádasdy és Zrínyi egyezménye (Sárvár).

a helytartótanács első fennmaradt szabályzata.

1550

királyi előterjesztésre javaslatot Ferdinánd az alsóausztriai kamarától kér.

vlachok tömegesebb megjelenése Árva megyében és környékén. Szabadka környékén rácok

[erdélyi szász polgárok elzárkózása más társadalmi csoportok elől. – Marhakereskedő főurak].

1551

elhagyott monostorok lerombolása Szolnok felé.

[„magyar módra] várépítés elterjedése.

1552

11–13: dominus és servitor viszonyának szabályozása.

[Debrecen állandó gyarapodása a török alól menekülőkkel, virágzó helységek pusztulása].

1555:4., 1566:15. és 1567:20

miles continuus tartása.

Ung. 1558 Zala, 1579 Abaúj eltiltja a jobbágyköltözést.

1556

a bécsi haditanács szervezése. Rendszeres várépítkezés kezdete.

1557

erdélyi országgyűlés: két nemzet szava kötelezi a harmadikat.

1558

8300 magyar gyalogos a végvárakban.

[a sóbányák jövedelmét a király végleg elveszti].

1559:8.:

tisztán magyar ügyekben magyar tanácsosok alkalmazása. [Palota vára (mint több magánvégvár előbb és utóbb) királyi kezelésbe kerül. – Az ország évi jövedelmét 900 ezer frtra becsülik, valóban 600 ezer. – Magyar lakosok elhurcolása török területre. – A Duna és mellékfolyóinak elmocsarasodása].

1561-től

a kamara igyekszik a tizedek olcsó bérelésére.

1562

Miksa elutasítja a török békeügybe való beleszólást.

[pazarlás családi ünnepeken].

1563:34.:

idegenek helyett magyar kapitányok alkalmazásáról.

1564

Ferdinánd a kecskeméti bírónak kiterjedt ítélkezési jogot ad.

1565

Miksa bányarendelete elnémetesíti a bányakezelést.

[várkapitányok szednek be dikális adót].

1566-tól

a bécsi kamara állandóan számol a birodalmi segéllyel. Nagykúnság és Bihar pusztulása.

1567:17.:

az ingyenmunka évi 12 nap.

1567:29.:

vegyes bizottság a katonai kihágások megvizsgálására. A főrendiházban 8 egyházi és 75 világi főúr ül.

[Erdélyben a magyar, székely, szász és oláh nemzetiség aránya csaknem egyforma. Német katonaságot a németség erősítésére küldenek Magyarországra. – Munkácsi gazdasági utasítás a szántás fontosságáról (majorságok alakítása). – Heves vm. lakossága 41.000-nyi, ebből nemes 1000 lélek. – A Dunántúl török alatti része és a Szerémség puszta, Sarkadtól Gyuláig síkvíz].

1572

Oláh (Érsek-) újvár királyi kezelésben.

1573

Miksa adóssága 10 millió forint.

[két háromosztású parasztházak, bennük máznélküli kemencék, – a nép körében fínom hímzések, – országos vásárok nagy száma, városok kereskedelme visszafejlődik, – a nemesség szegényes élete a török rabság miatt, felsőbb iskolázás nehézsége, birtokadományokat főurak nyernek.]

[török adórendszer, a behajtás kegyetlensége].

1575

Erdély törökadója 10.000-ről 15.000 frtra emeltetik.

1576

Báthory István lengyel-erdélyi uniógondolata. Rueber János németellenes mozgalomtól tart.

1578:27:

haditanács tagjai az ingyenmunkát felosztó bizottságban. A várvonal évi költsége 1,313.000 forint.

[Budán 800 zsidó él].

1580

orszgy. panaszol, hogy Magyarország tartománnyá süllyedt.

1581

vlachok Károlyvárosban.

[Zala vm. portánként félfrt megyei adót vet ki, 1586 eltiltja a jobbágyszabadköltözést.].

1585-től

Pálffy Miklós hadiszállításai. A hatósági árszabások ügyét a vármegyék magukhoz ragadják. Gabelmann Miklós a zsoldosok pusztításairól.

[főurak szállításai a hadsereg részére, – idegen főkapitány Kassán, – osztrák és cseh rendek saját hűségükre akarják esketni a magyar végvárakban az ő adójukból tartott csapatokat. – Huszár, darabont, hajdu, naszádos].

1593–1608

[nyáron nagy harcok, – portyák egész évben, – császári ezredesek visszaélései a zsolddal].

[kir. birtok apadása, zálogösszegek emelése, –„bona occupatitia”].

[oláh betelepülés].

1595:6. t.-c.:

portánként a jobbágytól 9, a földesúrtól 6 frt adót vet ki.

1595:30. és 1596:20.:

a magyar katonák zsoldjának maximálása.

Bihar vm. lakosságának rohamos pusztulása kezdődik.

1596

Somogyban 193 porta.

[ruha-szőnyeg fényűzést meghaladó ékszer és nemesérc fölszerelés halmozása].

1597

Nádasdy és Pálffy hadügyi reformjavaslata.

1598

Bazin és Szentgyörgy kir. városi kiváltsága.

Kecskeméten „fogott bírák”.

[magyar kereskedők a bécsiek adósai].

1599

Pálffy Miklós javaslata a zsoldosok elszállásolásáról.

[Somogyban rác telepek kenézek alatt].

1600

az orszgy. kizárja Modor követeit.

[a háború évi kiadása 3–4 millió].

1601–1603

Illésházy István pöre.

[Barbiano kassai kapitány rablásai].

1602:20:

a katonák ne osszák föl maguk között a birtokokat.

[Kolozsvár elzárkózik a nemesek bevándorlása elől].

1603

az orszgy. kéri, hogy a nemesség maga védekezhessék a garázdálkodó zsoldosok ellen.

1604 márc.–ápr.

a prot. nemesség megegyezése a prot. városi polgársággal a vallási birtokállomány védelméről.

1605 május

Bocskay utasítása Illésházyhoz a magyarság helyzetéről a török és német között.

Illésházy és Bocskay szembefordulása a török kérdésben. – [magyarok ezrei a budai rabszolgavásárokon].

1606

kassai országgyűlésen a hajdúk szavazati joga katonai ügyekben.

Júl. 2. Illésházy levele a nyugati magyar politika alapvetése.

Dec. 17. Bocskay végrendelete.