Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem.

aug. 5. Forgách Ferenc bíboros kir. helytartó, esztergomi érsek, 1615 okt. 15-ig.

1608 jan–febr.

pozsonyi országgyűlés, osztrák rendek szövetsége a magyarokkal a bécsi és zsitvatoroki béke védelmére.

márc. 5. Rákóczi Zsigmond lemond, 7. Báthory Gábor fejedelem.

márc. 28. Zsitvatoroki béke megújítása.

jún. 25. Rudolf lemond Magyarországról, Ausztriáról és Morvaországról, 29. magyar-morva-osztrák szövetség újítása.

aug. 20. kassai egyezmény.

okt–nov. koronázás előtti ogy., nov. 16. II. Mátyás király, 17. Illésházy nádor választása, nov.–dec. 6. kor. utáni ogy.

1609 május 5.

Illésházy István halála.

dec. 7. Thurzó György nádor 1616 dec. 24-ig.

1611 május 23.

Mátyás cseh királyi koronáztatása (Rudolf lemondása után).

júl. 9. Báthory Gábor veresége Brassónál, júl.–szept. Forgách Zsigmond támadása.

dec. 4. Mátyás házassága.

1612 jan. 20.

Rudolf halála. – Géczy András Konstantinápolyban. okt. 14. földvári csata.

1613 okt. 23.

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1629 nov. 15-ig, – 27. Báthory Gábor halála.

1615

első nagyszombati egyezmény, – júl. zsitvatoroki béke újítása 20 évre.

1616 jún. 14.

Lippa átadása a töröknek.

szept. 28. Pázmány Péter prímás 1637 márc. 19-ig.

1617

második nagyszombati egyezség.

1618 május 16.

II. Ferdinánd megválasztása. Az első hitlevél. – Forgách Zsigmond nádor 1621 jún. 20-ig. – Pázmány védi a földesurak jogát a templomokhoz.

május 28. csehországi felkelés kitörése.

1619 márc. 20.

II. Mátyás halála.

jún. 13. Ferdinánd elutasítja a magyarok közvetítését a csehek érdekében.

aug. Bethlen támadása. Szept. 6. kassai vértanúk.

1619/20

Bethlen pozsonyi országgyűlése száműzi a kath. egyházi rendet. Vác törökkézre adása.

1621 júl. 10.

érsekújvári csata.

aug. 25. Bethlen királlyá választása.

1622 jan. 6.

nikolsburgi béke.

jún. 4. Thurzó Szaniszló nádor 1625 május 1-ig.

1623 aug.

Bethlen második támadása.

1624 máj. 8.

második bécsi béke.

1625 máj.

zsitvatoroki béke újítása Gyarmaton.

okt. 25. Esterházy Miklós nádor 1645 nov. 7-ig.

nov. 26. III. Ferdinánd megválasztása.

1626 márc. 2.

Bethlen esküvője Brandenburgi Katalinnal.

aug. Bethlen harmadik támadása, – dec. 20. pozsonyi béke.

1627 szept. 12.

szőnyi béke.

1629 nov. 15.

Bethlen Gábor özvegye mellett Bethlen István kormányzó.

1631

segesvári ogy. I. Rákóczi György fejedelem 1648 okt. 11-ig.

márc. kállói és rakamazi ütközetek, ápr. 3. kassai egyezség.

1632

Rákóczi háborúra izgatja a portát.

1633 szept. 28.

eperjesi egyezmény.

1634 ápr.–máj.

Zólyomi Dávid hűtlenségi pöre.

1636 okt. 6.

szalontai csata, – dec. szászvárosi egyezmény.

1637 febr. 15.

II. Ferdinánd, márc. 19. Pázmány Péter halála.

nov. 16. Lósy Imre prímás 1642. febr. 9-ig.

III. Ferdinánd uralk 1657-ig.

1642 márc. 19.

Szőnyi béke újítása 20 évre.

márc. II. Rákóczi György választása.

1642

Lippay György esztergomi érsek 1666 jan. 2-ig.

1643 febr. 3.

II. Rákóczi Gy. házassága Báthory Zsófiával, ápr. francia svéd-erdélyi szövetség.

1644 febr.

I. Rákóczi György támadása.

1645 dec. 16.

linzi béke.

1646 szept. 25.

Draskovics János nádor 1648 aug. 6-ig.

1647 jún. 14.

IV. Ferdinánd ifjabb király.

1648

török béke újabb 22 évre.

II. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1660-ig.

1649 márc. 24.

Pálffy Pál nádor 1654 februárig.

1652 febr. 18.

I. Rákóczi Ferenc fejedelemmé választása ápr. nagyvezekényi ütközet.

1655 márc. 15.

Wesselényi Ferenc nádor 1667 márc. 28-ig.

jún. 27. I. Leopold ifjabb királlyá koronáztatása.

1656 dec. 6.

Svéd-erdélyi szövetség.

1656–61

Köprili Mohamed nagyvezír.

1657

jan. II. Rákóczi Gy. lengyel földre nyomul.

ápr. 2. III. Ferdinánd halála, – I. Lipót uralk. 1705-ig.

ápr. 11. Rákóczi és X. Károly találkozása, – jún. lengyel betörés Szatmárnémetiig, – jún. 22. Rákóczit a svéd, júl. 21. a kozák segédcsapatok elhagyják, – júl. 22. Rákóczi kiegyezése, 31. seregének tatárfogságba esése.

nov. Rédei Ferenc erdélyi fejedelem.

1658

jan. 25. Rákóczi újra fejedelem (medgyesi ogy.)

máj. Rákóczi győz Lippa közelében, szept. 2. Jenő eleste.

szept. tatárdúlás Erdélyben és a Tiszavidéken, Gyulafehérvár pusztulása, Lugos, Karánsebes török kézben.

szept. 14-én Köprili Mohamed, nov.-ben a marosvásárhelyi ogy. Barcsay Ákost teszi fejedelemmé.

Kemény János hazatérése a tatárrabságból.

1659 szept.

marosvásárhelyi ogy. Rákóczit ismeri el.

Apafi Mihály hazatérése.

1660 ápr.

hajdúvárosok pusztulása, máj. 22. fenesi csata, jún. 6. Rákóczi halála, aug. 28. Nagyvárad töröknek hódolása.

1661 jan. 1.

Kemény János fejedelem, febr. Nagyvárad környékének behódolása, jún. Barcsay Ákos halála, Székelyhidát Leopold csapatai átveszik, szept. 14. Apafi Mihály fejedelem uralk. 1690-ig.

1661–76

Köprili Ahmed nagyvezér.

1662

jan. 23.nagyszöllősi csata. – Kemény János híveinek megnótázása.

szept. 2. az evangélikus rendek eltávoznak az ogy.-ről.

1663 aug. 7.

párkányi csata. Szept. 25. Érsekújvár eleste.

1664

jan.–febr. Zrínyi Miklós hadjárata Eszékig. – ápr. 28.–jún. 2. Kanizsa ostroma, jún. 30. Zerinvár eleste.

május 3.–júl. 19. Souches győzelmei: Nyitra, Zsarnóca, Léva, Szentbenedek.

aug. 1. szentgotthárdi csata, aug. 10. vasvári béke.

aug. Gremonville bécsi követ, – szept. Frangepán Katalin Velencében.

nov. 18. Zrínyi Miklós halála.

1665. jan. 5.

Wesselényi tiltakozása a béke ellen. – Székelyhid lerombolása.

1666

Szelepcsényi György prímás 1685 jan. 14-ig.

1666

Zólyomi Miklós menekülése.

1666 márc. 1. Rákóczi Ferenc házassága, – ápr. stubnyai összejövetel, – júl. Nádasdy és Wesselényi szövetsége, – aug. 23. murányi értekezlet, – dec. Wesselényi Gremonvillenél.

1667

Baló Kandiában, Panajotti árulása.

1667

helytartó Nádasdy Ferenc (1670-ig).

1668 szept.

Iványi Fekete László Szelepcsényinek, 1669 jan. Széchy Mária Rottalnak árulja el az összeesküvést.

1669 jan. 30.

Rottal leleplezi az összeesküvést, – ápr., máj. elnököl az eperjesi gyűlésen, – ápr. 26. pataki egyezmény, – dec. 26. Casanova jelentése.

1669–74

Lobkowitz Vencel hg. első titkos tanácsos.

1670. jan. 24.

kassai, – 28. breznóbányai, – márc. 16–28. besztercebányai gyűlés, – márc. 22. Tattenbach elfogatása.

1670

Német csapatok Magyarországba, – ápr. 17. Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc Bécsben, – máj. 1. Rákóczi hódoló levele.

szept. 3. Nádasdy Ferenc elfogatása, – helytartó Szelepcsényi György (1681-ig).

aug. 18.–okt. lőcsei bizottság.

dec. 3-tól Rottal gr. elnöklete alatt bizottság Pozsonyban.

dec. 10. Árva vára császáriak kezében.

1671

febr. 21. Rákóczi Ferenc 400.000 frt fejében kegyelmet kap, – ápr. 30. Nádasdy, Zrínyi és Frangepán, – dec. 1. Tattenbach kivégeztetése.

az erdélyi urak első ligája.

1672

a bujdosók Teleki Mihályt ismerik el fejüknek, betörésük Erdélyből, Árva vm.-ben ev. pórlázadás.

jan. 20. Kollonics kamaraelnök, – júl. 14. Bársony János megöletése.

1673

a porta kijelenti, hogy nem tűri Erdély és Magyarország egyesítését.

febr. 27. Ampringen János Gáspár kormányzó.

szept. 25. Szelepcsényi pozsonyi törvényszéke előtt 33 prot. lelkész.

1674 márc.–ápr.

Szelepcsényi előtt 300-nál több prot. lelkész. Gályarabok.

dec. 28. Bánffy Dénes halála.

1675. jan. 13.

Leopold védlevele a végbeli prot. katonáknak, dec. 6. Strassoldo Debrecenben.

1676

de Ruyter admirális kiszabadítja a gályarab lelkészeket, a bujdosók földúlják Hajdúnánást. – júl. 1. I. Rákóczi Ferenc halála.

1676–1683

Kara Musztafa nagyvezér.

1677

A bujdosók fölégetik Hajdúhadházat.

máj. 27. varsói szerződés XIV. Lajos és Apafi közt.

1678

pozsonyi tanácskozás.

júl.–aug. Teleki hadjárata Eperjesig, – szept.–okt. Thököly a bányavárosokban, – nov. fegyverszünet 1679 végéig, – XI. Ince békéltető utasítása Buonvisihez.

1679

Soproni tárgyalások. – Ampringen elhagyja az országot.

1680

Báthory Zsófia halála. Fegyverszünet 1681 júniusig.

1681 máj.–dec.

soproni ogy., – jún. 13. Esterházy Pál nádor (1713 márc. 24-ig).

1681 dec.

a kath. főpapság, Buonviši, a protestánsok tiltakozásai a vall. törvények ellen, – aug. Apafi előnyomulása a Tiszáig.

1682 máj.

Thököly Budán, – jún. 15. esküvője Zrínyi Ilonával.

aug. 14. Kassa Thököly kezében. Ibrahim budai basa Thökölyt Felső-Magyarország királyává teszi. Apafi eltörli a ligát.

1683

márc. 31. Leopold és Sobiesky szövetsége.

aug. 8. Nagyszombat pusztulása.

júl. 14–szept. 12. Bécs ostroma, okt. 9. Párkány, 27. Esztergom visszafoglalása, dec. 25. Kara Musztafa kivégzése.

1684

márc. 5. Szent Szövetség (Lipót, Sobiesky és Velence, a pápa védnök).

jún. 18. Visegrád, 27. Vác, 30. Pest visszavétele.

júl. 14–nov. 3. Buda ostroma.

aug. 15. XIV. Lajossal 20 évi fegyverszünet.

1684/5

Dunod Apafinál.

1685 jan. 14.

Szelepcsényi György halála.

1685

márc. 21. Széchenyi György esztergomi érsek 1695 febr. 18-ig.

aug. 16. táti csata, 19. Érsekújvár visszavétele.

szept. 11. Eperjes, 29. Tokaj, okt. 25. Kassa elfoglalása.

okt. 4–dec. 4. Thököly török fogsága.

1686

febr. 9. Carafa elfoglalja Szentjóbot, – Debrecen sarcolása.

jún. 21–szept. 2. Buda visszavétele.

szept. 23. Simontornya, okt. 22, Pécs, 30. Siklós, nov. 12. Kaposvár visszavétele.

okt. 20. zentai csata (Veterani), 21. Szeged visszavétele.

1687

febr.–nov. eperjesi vértörvényszék.

aug. 12. nagyharsányi csata. Eszék, Pétervárad, Valpó, Vukovár visszavétele.

okt. 27. balázsfalvi szerződés. Téli szállás Erdélyben.

dec. 7. Eger visszavétele.

dec. 9. I. József koronázása, hitlevélben revíziós záradék, – erdélyi rendek concordia levele.

1688.

jan. 17. Munkács átadása.

máj. 19. Székesfehérvár, jún. 20. Lippa, szept. 6. Nándorfehérvár megvétele. Szept. 5. derbendi csata.

1689

jan. 26. Szigetvár visszavétele, aug. 30. batocsinai, szept. 24. nisi ütközet, okt. 19. Viddin elfoglalása, nov. 7. Brankovics György elfogatása.

aug. 12. XI. Ince pápa halála, Buonvisi távozása Bécsből, – Köprilizádé Musztafa nagyvezér.

1690

ápr. 12. Lotharingiai Károly halála.

ápr. 15. Apafi halála, – aug. 21. zernyesti csata.

ápr. 13. Kanizsa visszavétele, – okt. 8. Nándorfehérvár eleste.

okt. 16. Diploma Leopoldianum (Bethlen M.-féle).

1691

Erdély gubernátora Bánffy György, kancellárja Bethlen Miklós.

aug. 19. Zalánkeméni csata.

Szept. 12. Lippa visszavétele, okt. 10–1692 jún. 5. Nagyvárad ostroma.

dec. 14. Diploma Leopoldianum Erdély részére.

1692 máj. 2.

Pescabara (Veterani)-barlang török kézbe kerül.

1693 aug.–szept.

Nándorfehérvár ostroma. Jenő és Világos visszavétele. Okt. tatárpusztítás Debrecen környékén.

1694

Gyula visszavétele.

1695 júl. 14.

Kollonich Lipót esztergomi érsek, 1707 jan. 20-ig.

szept. 7. Lippa újra török kézben, 21. lugosi csata, Veterani halála.

1696 aug. 26.

Bega mellett (Hettin-nél) csata, II. Apafi Mihály Bécsbe vitele, nov. Széchenyi Pál tiltakozása.

1697

jún.–júl. Tokaji Ferenc lázadása.

szept. 11. zentai csata.

1699 jan. 26.

karlócai béke.

1700 nov. 1.

Rákóczi Ferenc levele XIV. Lajoshoz, – dec. 11. Barbesieux válasza.

Fra Gabriele javaslata.

1701 febr. 11.

Rákóczi F. újabb levele XIV. Lajoshoz, – ápr. 18. elfogatása.

1702

szerb határőrvidék szervezése.

máj. 16. Esterházy Pál tiltakozása a jászkún kerület elzálogosítása ellen.

1703

febr. 18. örökösödési paktum, József ága előnyben.

febr. 18. Zrínyi Ilona halála.

máj. 12. brezani kiáltvány, – jún. 7. dolhai ütközet, 16. Rákóczi F. átlépi a határt, – okt. 18. Gyulafehérvár kuruc kézben.

1704

jan. 2. Széchenyi Pál megbízatása béketárgyalásra.

jan. 6. Tokaj átadása, febr. 1–3. Pécs égetése, 27. Recrudescunt nyomatása Nagyszombatban, márc. gyöngyösi értekezlet.

ápr. a Dunántúl Heister, máj. Forgách Simon kezében.

máj. 28. szomolányi, jún. 13. koroncói, júl. 4. körmendi ütközet, júl. 6. gyulafehérvári gyűlés Rákóczit fejedelemmé választja.

júl.–aug. Szeged megszállása.

szept. a Dunántúl Heister kezében.

szept. 13. Thököly Imre halála.

okt.–nov. selmecbányai értekezlet.

nov. Érsekújvár, Kassa, dec. 1. Eperjes kuruc kézben, dec. 26. nagyszombati csata.

1705

jan. 1. lévai államtanács elhatározza rézpénz veretését.

jan. Szatmár kuruc kézben.

jan.–febr. Károlyi a Dunántúl, márc. 31. kiliti ütközet.

máj. 5. I. Leopold halála, – I. József uralk. 1711-ig.

máj. 19. francia segédpénz havi 50.000 livres.

máj. Károlyi a rácokat Gyuláig szorítja.

aug. 10. pudmerici ütközet.

szept.–nov. Herbeville romlása, nov. 11. zsibói ütközet.

okt.–1706. júl. 22. nagyszombati tárgyalások.

nov.–dec. Vak Bottyán a Dunántúl.

1706

márc.–ápr. Károlyi Gyulafehérvárig hatol.

máj. Rákócziné Magyarországon.

máj.–július fegyverszünet.

július–1707 jan. Rabutin vonulása Erdélyből Pestig.

szept. 12. Esztergom kurucoké, okt. 9. császáriaké.

szept. Pekry Lőrinc Erdélyben.

nov. 5. egervári ütközet.

1707

márc. Károlyi Csanádig vonul, – ápr. 5. Rákóczi F. beiktatása Marosvásárhelyen.

máj. 31–jún. 22. ónodi gyűlés, jún. 6. Rakovszky és Okolicsányi esete,

jún. 14. trónfosztás.

júl. Arad ostroma.

aug.–okt. Rabutin vonulása Erdélybe.

1707

Keresztély Ágost szász herceg, prímás 1725 aug. 22-ig.

1708

jan.–febr. Bezerédy Bécsig, Balogh Ádám Pécsig, Ocskay Morvaországba, Károlyi Szegedig kalandozik.

júl.–nov. Károlyi Sándor Erdélyben.

aug. 3. trencséni csata, aug. 24. Pálffy elfoglalja Nyitrát, 28. Ocskay átpártol.

szept. 2. kölesdi harc, – szept. 21–okt. 12. Érsekújvár ostroma.

1709

ápr. 10. – Árva vára föladása, – júl. 19. Sümeg, szept. 7. Veszprém elfoglalása, – aug. 4. liptói sáncok ostroma, – szept. 26. Vak Bottyán halála, – dec. 13. Késmárk elfoglalása.

1710

jan. 1. Ocskay elfogatása, kivégeztetése.

XII. Károly seregéből egy menekülő töredék Rákóczi zsoldjába lép.

jan. 22. romhányi csata, – febr. Balogh Ádám Nagyszombatig kalandozik, – febr. 13. Lőcse, jún. 12. Szepesvár, szept. 23. Érsekújvár, okt. 17. Szolnok, nov. 30. Eger eleste.

okt. 29. vörösmarti vereség, Balogh Ádám kivégeztetése.

dec. 4. Bártfa, 10. Eperjes eleste.

1711

Pálffy János főparancsnok teljhatalmat kap.

febr. 21. Rákóczi külföldre megy.

ápr. 17. I. József halála, III. Károly uralk. 1740-ig.

ápr. 27. Kassa átadása, – ápr. 30. szatmári béke, – máj. 1. a kuruc sereg Nagymajténynál eloszlik, – jún. 23. Munkács eleste.

1712

márc. horvát országgyűlés határozata a trónörökösödésről, – Erdély hadiadója 155.000 frt.

máj. 22. III. Károly koronázása, – hitlevél biztosítja a szabad királyválasztást a fiág kihalta után.

1712–15

pozsonyi országgyűlés.

1712–15

pozsonyi országgyűlés, – Buda, Pest, Esztergom, Székesfehérvár, Debrecen, Szeged, Szatmárnémeti szabad királyi városok, – Turóc vármegye új pecsétje, – országgyűlési követek napidíját a nemesség fizeti, – Rákóczi és társai számüzetnek, – egyes vármegyék elhatárolása, – Savoyai Jenő, Heister Szigbert és számos más külföldi honfiúsítása.

1713 ápr. 19.

osztrák pragmatica sanctio. II. Apafi Mihály halála.

1714

Universal Bankalität.

okt. 14. Pálffy Miklós nádor 1734 márc. 20-ig.

1715–22

ogy. bizottság a helytartótanács kebelében haditanács szervezését ajánlja a magyarországi hadsereg felügyeletére.

1716–18

török háború.

1716 ápr. 13.

szövetség Velencével, – aug. 5. péterváradi csata, – okt. 13. Temesvár visszavétele.

1717 máj. 13.

Mária Terézia születése.

aug. 16. nándorfehérvári csata. 18. Nándorfehérvár visszavétele, – aug. 22.–szept. 4. tatár betörés a Szamos-völgyben.

okt. 10. Rákóczi F. Törökországba érkezik.

1718 júl. 21.

passarovici béke.

[az 53 gyalogezredből 3 magyar.]

1720–22

német-cseh tartományok elfogadják a pragm. sanctiót.

1722 márc. 30.

erdélyi ogy. elfogadja a nőági örökösödést.

1722–1723

országgyűlés: Mercy Claudius Florimund honfiúsítása, – a földesurak saját jobbágyaikat sem költöztethetik más megyebeli birtokaikra.

1723

a hadiadó 2.138.000 frt.

1724 jan. 20.

utasítás a helytartótanács, – máj. 28. a hadbiztosság részére.

1725

Faterházy Imre prímás 1745. dec. 6-ig.

1727

új utasítás a magy. kancelláriának.

1728 dec. 23.

Poroszország elismeri a pragmatica sanctiót.

Hadiadó 2,500.000 frt, – az újabb összeírást megakadályozza az ogy.

1731

márc. 16. Nagybritánnia és Hollandia elismeri a pragm. sanctiót.

márc. 21. Carolina resolutio.

máj. 23. Althan bíboros tiltakozása, – emiatt királyi megrovás.

1732

helytartó Lotharingiai Ferenc (1741-ig)

1733–35

lengyel örökösödési háború.

1734

a nemesi konkurzus a nemesek adóztatása és a katonaság kivitele ellen.

okt. 20. „második” Carolina resolutió.

1735

ápr. 8. Rákóczi Ferenc halála.

ápr.–máj. Péró lázadása.

1736

febr. 12. Lotharingiai Ferenc és Mária Terézia esküvője.

ápr. 20. Savoyai Jenő halála.

1736–39.

török háború.

1737 júl.

előnyomulás Nisig.

1738

nov. 9. Rákóczi József halála.

nov. 18. Franciaország elismeri a pragm. sanctiót.

1739 szept. 1.

Nándorfehérvári béke. Nándorfehérvár átadása a töröknek.

1740 okt. 20.

III. Károly halála. – Mária Terézia uralk. 1780-ig.

1740–48

osztrák örökösödési háború.

1741

jan. 26. Pálffy János fegyverbe hívja a magyarokat.

jún. 22. Pálffy János nádor 1751 márc. 24-ig.

jún. 25. Mária Terézia koronáztatása.

szept. 11. vitam et sanguinem, 60.000 főnyi magyarországi haderő kiállítása.

1741

4. tc. Lotharingiai Ferenc kormánytárs, 63. nemesi fölkelés.

1742 dec. 24

rendelet a Carolina resolutio végrehajtásáról.

1744 aug. 18.

nemesi konkurzus által megajánlott inszurrekció, Batthyány Károly önálló seregvezetést kap.

1745

nov. 15. Csáky Miklós prímás 1757 máj. 31-ig.

dec. 25. drezdai béke.

1746

Kommerzdirektórium alapítása, – új utasítás a magy. kancelláriának – a Teréziánum megnyitása Bécsben.

1748

a három szlavón megye beolvasztása a magyar vámterületbe, külön marad Horvátország, a Bánság, Erdély.

okt. 23. aacheni béke.

Haugwitz reformja Ausztriában, modern telekkönyv.

1749 máj. 13.

a kir. palota alapkőletétele Budán.

1751

a hadiadó 3,200.000 frt, – Győr, Komárom, Zombor és Újvidék sz. kir. városok.

máj. 11. Batthyány Lajos nádor 1765 okt. 26-ig.

1756–63

hétéves háború.

1757

jún. 18. kolini csata, – a Mária Terézia-rend alapítása.

okt. 16. Hadik András Berlinben.

A primási szék üresedésben 1761-ig.

1758

jún. 3. Mária Terézia először használja az apostoli címet.

aug. 19. XIII. Kelemen elismeri a magy. kir. apostoli címét.

okt. újabb kaland Berlinig.

1760

II. József Réveries c. emlékirata.

gr. Esterházy Antal Potsdamban.

1761 júl. 13.

Barkóczy Ferenc primás 1765 jún. 18-ig.

Mária Terézia 10.000.000 frtnyi adósság vállalására szólítja fel a megyéket.

1762

gr. Kemény László lemond az erdélyi gubernátorságról, a gubernium elnöke b. Buccow Adolf.

1763 febr. 15.

hubertusburgi béke.

1764 jan. 6.

mádéfalvi veszedelem. Buccow halála.

1764/65

ogy.: a hadiadó 3,900.000 frt, – 2., 3.: ogy. és helytartótanács székhelye Buda legyen, – a király lakjék Budán, – nemesi testőrség, – a magyar katonaság ruhája lehetőleg belföldön készüljön.

1765

II. József corregens, helytartó Albert szász herceg (1781-ig).

1765 nov. 2.

Erdély nagyfejedelemség.

1767 jan. 23.

úrbéri rendelet.

1767 aug. 1-től 1779-ig

Horvát-Szlavón-Dalmátország részére külön (helytartó)-tanács.

1768, 1770 és 1776

II. József utazásai Magyarországon.

1770

gr. Pergen az iskolák államosítását javasolja.

1771

karlócai patriarcha világi hatóságának megszüntetése.

1772 nov. 5.

a 13 szepesi város hűségesküje.

1773

br. Brukenthal erdélyi kormányzó. Erdély kormányzata újra polgári, aug. 21. Mária Terézia kimondja Galicia birtokbavételét.

1774

gr. Hadik András a haditanács elnöke.

Bukovina megszállása.

1776 máj. 20.

Batthyány József primás 1799 okt. 23-ig.

1778–79

bajor örökösödési háború.

1779 máj. 13.

tescheni béke.

1780 nov. 29.

Mária Terézia halála.

Barsban (1615 Nyitrában stb.) zapisz (parasztvármegye).

1608

kor. előtti 3. nádorválasztásról. 10. magyar ügyekben magyar tanácsosok, – 11. végbeli tisztségek magyarok részére, – 12. idegen katonák kivitele, – 13. szabad városokban magyarok jogai, – 21. végek védelméről a király gondoskodjék.

kor. utáni 1 az országgyűlés tagjai 7 Kabold, Kőszeg és Borostyánkő visszakeblezése, – 13. jobbágyköltözés ügye a vármegyék elé. – 16. koronaőrök.

1609:2–9.

Bocskay idejében keletkezett birtoklási zavarok rendezése. – Bocskay koronája, 51. az indigenák adókötelezettsége, – 68. követek választása a szomszéd országokhoz, segélykérés végett, – 69. robotfölosztás végvárak helyreállítására.

1610 márc.

erdélyi ogy. Kendy Istvánt és a menekülteket fej- és jószágvesztésre ítéli.

[a dikajövedelem apadása, állandó ingyenmunka a végvárakban.]

1613:3 t.-c.

az egri káptalan Jászóra helyezése, 27. Tisza és más folyók kiöntései ellen töltések készítése.

ápr. 11. pozsonyi szerződés.

1615 szept.

Bethlen összeiratja a fejedelmi várakat és jövedelmeket.

1618:5.

Kollonich Ernő horvát születésű komáromi alkapitány honfiúsítása, 34. a végvárakról a király gondoskodjék. 40. a pozsonyi országház javítása, 52. portánként 12 nap állami robot, Pázmány Péter a Habsburgok örökösödési joga mellett.

1619

Kithonich János: Directio methodica.

[Katonai erőszakoskodások tilalma, – csavargó lovasok és katonák, – folyók szabályozása, – szökött jobbágyok visszaadása, – nemesi fölkelés szabályozása.]

1620

kissárosi nemesség az erdőből kitiltja a jobbágyokat.

1621

II. Ferdinánd végrendelete.

[Örökös jobbágyság esetei.]

1622:2.

II. Ferdinánd hitlevele.

18. az udvari és magyar kamara egymás mellé rendelése, – 19. a török béke megszegőinek büntetése, – 73. Vác visszaszerzéséről.

1622–24.

Landverleger compagnia,– [Bethlen Gábor merkantil rendszere, – Erdélyben öncélú állami öntudat keletkezése, ennek alapföltétele a török hatalma, – Beniczky Péter verse a nemesi szabadságról. – B. költeményei 1711-ig 6, 1806-ig további 10 kiadásban.]

1625:24.

véghelyeken idegen katonák megtűréséről.

40. a vármegyék limitáló joga, 61. Szlavónia egy követe a főrendek házában, 62. távollevők követei.

1628

a magyar kamara 10 frton fölül nem utalványozhat.

1630:6.

országház építése.

1635:1.

félharmincad a végbeliek fizetésére. – II. török elleni portyázás, a törökkel pajtáskodás tilalma, – 54–58. határvizsgálóbiztosok.

[Horvátszlavonországi oláhokról, – Paradeyser Rudolf uskokjai, – szükségtelen száraz vámok, – Esterházy Miklós nádor honvédelmi javaslatai 1642-ig, appaldo-rendszer.]

1637

udvari rendtartás a magyar kamarát az udvari alá rendeli.

1638:3.

török béketárgyaláson magyar követ is legyen, – 33. főispánná csak nagykorú neveztessék.

1641

Forgács Zsigmond a honvédelem szükségeiről.

1642

Besztercebánya rézkereskedelmét a Joanelli-család bérli.

Lippay György panasza: a titkos tanács előre eldönti a magyar ügyeket.

[jobbágyság italmérése, kölcsönzési joga korlátozva, – vadászati jogot gyakorol, – exemtusok, kisnemességbe emelkedők szaporodnak, – jobbágycenzus emelkedik, lednici uradalomban 20 frt.]

1644

Esterházy Miklós intő levelei Rákóczihoz.

1646

Pálffy Pál titkos tanácsos.

1647:32.

a Rákóczinak átengedett 7 vármegye adója a végvárak javára, – 61. végvidéki kapitányok a nádor alá rendeltetnek, – 78–82. és 93. a nemes városban is megyei hatóság alatt él, – 108. Csongrád vm. Pest helyett a Heveshez csatoltatik, – 136. a török miatt nem bátorságos birtokba iktatás a birtok közelében történjék, – 142. hódoltsági jobbágyok marháit elhajtó szabad hajdúk urai, – 144. 6% a törvényes kamat.

1649:2.

a király vállalja a végek ellátását, – 3. adó helyett katonaajánlás, – 35. a kereskedő kapitányok fizessék a harmincadot, – 63. végekben élő menekült nemesek dézsmamentesek, – 79. zsidó nem lehet harmincados. [oláhok, szlávok és predaucok (Varasd vm.) bekeblezése, – Lubló és a 13 város visszakövetelése.]

1653

Approbatae constitutiones (Nagyvárad).

1655:11.

a magyar kamara függetlensége, – 27. görög kereskedők lakhelyükön adózzanak. – 41–44. végvidékre, Erdélybe, hajdú városokba, a jászkúnok közé szökött jobbágy, – 100. harmincadoknál történt visszaélések, – 107 a jobbágy önkéntes behódolása.

[gabonaraktárak katonai célokra, – borkivitel a szomszéd tartományokba.]

[ellenzéki hangulat Magyarországon.]

1658

az erdélyi 7 vármegye adózó jobbágyságát 48.000 családra becsüli Rákóczi Gy.

1659:18.

súlyos gonosztettekről hirhedt mágnásokat a nádor büntesse, ha a megyék nem merik. – 39. gönci útjavítást Abaúj, Sáros és Szepes fizesse, – török miatt az út mellett berek irtandó.

1659

pórlázadás Arad vm.-ben.

1661

parasztmozgalom Tisztántúl. Erdély évi adója 40.000 arany. Zerinvár építése.

1662:19.

Várad ellenében új erősségek állítandók.

„Piri defter” Nagyváradtól a Tiszáig és Szamosig.

1663–72

Kecskemét körüli parasztvármegyék összetűzése végbeliekkel és Pest vármegyével.

1668

Szatmár vm. zár alá veszi Szatmár és Németi várost.

1669

Compilatae constitutiones (Kolozsvár).

Nadányi János: Kerti dolgoknak leírása.

1670-től

Spankau, Spork, Cobb, Heister kegyetlenkedései.

1670 végén

2000 interessatus fogságban, menekülés Erdélybe.

1671

Fogyasztási adók, 5000 magyar katona elbocsátása, – márc.–máj. a hadsereg ellátását a vármegyékre és városokra hárítja a király. Gr. Volkra Ottó német telepítést javasol.

1672

a magyar kamara fontos ügyeket az udvari elé terjesszen. [kuruc-labanc név feltűnése, – világi főurak eladósodása, Széchenyi és Szelepcsényi vagyongyüjtése, – az elkobzott javak elfecsérlése.]

1677

Cobb, Kassán 100 kurucot végeztet ki, kuruc-labanc pusztítások, karóbahúzatások.

1678–80

pestisjárvány.

1681:1

nádorválasztás, – 2. a kormányzóság és helytartóság eltörlése, – teljes amnesztia az 1670 óra elkövetett cselekményekért, – magy. kamara független, hivatalnokai magyarok, országgyűlés harmadévenként legyen, – török tárgyalásokban magyar követ is vegyen részt.

1682

Szelepcsényi pásztorlevele a gallikanizmus ellen.

1683 jan. 11.

kassai kuruc országgyűlés. – dunántúli falvak pusztulása, köztük az 1652-ben újraszállított Kismegyeré, – Pannonhalma újra szállítja Lázit.

1684

Hornigk: Österreich über alles, – konferenciák a neoacquistáról, – Alsó-Ausztria 7 évre fölmentetik a katonai beszállásolás alól.

1685

Magyarország 4,798.000 frt adót fizetett.

1686

a magyar pénzügyigazgatás önállása megszűnik.

első nagyobb szerb bevándorlás (4892 lélek).

Magyarország 3,568.000 frt adót fizetett.

Budai kamarai szervezet idegen hivatalnokokkal.

1687

erdélyi rendek concordia levele. Esterházy Pál emlékirata az újjászervezésről.

1687:2., 3.

fiági örökösödés, 6. eperjesi törvényszék eltörlése, 17. ogy. beleegyezése nélkül újabb város nem hívható ogy.-re, – nagyarányú honfiúsítás, köztük a Guadagni-családé.

1687/8.

Einrichtungswerk szerint a Magyarországon 4 év alatt behajtott 20 millióból 2.600.000 folyt be a kamarához.

[alsóausztriai büntetőkodex a magyar törvénykönyv függelékébe, kínvallatás rendszeresítése.]

1688

a legrégibb állandó magyar huszárezred fölállítása.

1690

új utasítás a magyar kancellária részére.

Órás András lázadása Ugocsa vm.-ben.

[telepítések és a németesítés kezdete, – a magyarság pusztulása. – katonai adóbehajtás.]

ápr. 6. és aug. 21. rácok kiváltságlevele.

1690–1707.

neoacquistica bizottság működése.

1691 márc. 10.

diploma 37.000 szerb család részére, – aug. 20. magyar kancelláriai diploma.

1692

Pilisvörösvár telepítése.

[a háborús kiadás évi 12 millió, bevétel 7–8 millió.]

1696

Kassán a falon belül 294, Debrecenben 2247 jó karban lévő ház.

1696

rendelet a neoacquista földek becsléséről.

Esterházy Pál javaslata Buda, Pest, Esztergom és Székesfehérvár ügyében.

Pesten 228 ház, 342 családfő.

1698

a haditanács terve a határőrvidékről.

1699–1702

tiszai és marosi határőrség kiszakítása.

1700–1712

lika-krbávai határőrség szervezése.

1701

rendelet a neoacquistára települő jobbágy háromévi adómentességéről.

1701/2.

Törökbálint telepítése.

1702

Miskolczi Gáspár: Egy jeles vadkert.

1703

Bocskay 15.000 hajdújának ivadékából 689 családfő él.

[faluközösség kezdetleges formája az Alföldön.]

1703

bécsi Banco del Giro alapítása. Buda, Pest, Esztergom és Székesfehérvár kiváltságlevele.

1704

II. Rákóczi Ferenc manifestuma (Recrudescunt, több kiadás, latin, magyar, később francia).

1704–16.

Bethlen Miklós fogsága.

1706

Armistitum inter s. c. reg. Majestatem necnon confoederatos Regni Hung. (Nagyszombat). Hadi regulák (Nagyszombat).

1706

31 gyalog, 52 lovas kurucezred, 116.700 főnyi élelmezési állomány.

1707

a kuruc sereg 60–70, a császári 30 ezernyi Magyarországon, – rézpénz 60%-os devalvációja.

1708–11.

labanc ogy. Pozsonyban, – a kir. tábla egyes pöröket 1650 óta nem intézett el.

1708–15.

pestisjárvány Magyarországon 410.000 embert ragad el.

[kuruc tábornokok töbsége mágnás, kevés polgári eredetü.]

1709

a titkos konferencia újjászervezése.

30 ezer kuruc, 30 ezernyi a császári sereg.

[a konkurzusok által vállalt hadiadó évi 1.600–1.800, 1710-ben 945 ezer frt.]

1710

kuruc 20–22, császári 60 ezer főnyi, – 12 milliónyi rézpénz a forgalomban.

[a kuruc háború 80.000 ember életébe került.]

1711 ápr. 30.

általános kegyelem, vallásügyi törvények megtartása, – jászkúnok szabadsága.

1711

Buda, Pest, Esztergom és Székesfehérvár szabadul a kamara fennhatóságától.

az államadósság 48–70 millió között.

[nyugalmi állapot király és rendek közt, – a rendiség megmerevedése, – az uralkodói hatalom túlsúlya, – királyi hivatalokban túlnyomó az idegenek száma. Magyarországon idegen helyőrség, a kevésszámú magyar ezred egy része külföldön.]

1714

Csiba Michael Stephanus: de montibus Hungariae.

1715-i

törvények: 8.: állandó hadsereg, nemesi konkurzus, – katonai kihágások, – nemesi adómentesség, – magyar főhivatalok, posta, török békekövet magyarsága, – Zrínyi és Frangepán-javak elvétele a gráci kamarától. – 3 bizottság a neoacquistára, – curia, – árva- és gyámügy, – jobbágy-útlevelek, – majorrá alakítás korlátozása. [XVIII. sz.-ban gyakorlat: összes városok szavazata egynek számít ogy.-en.]

1715

Békéscsaba lakossága 22 magyar.

1716

a főpapság 48.000 frt adót vállal, – népösszeírás.

1717

éhínség Erdélyben.

[jobbágyvándorlás, telepítés a fölszabadult részekre, 230 új község keletkezik 1715–20 közt, – laktanya-építések kezdete.]

1718

a budai várbeli vízvezeték építése.

1719

lázadás a tengerparti végvidéken.

1720

Békéscsabára tót telepesek.

Magyarország 1,770.000, Erdély 800.000 főnyi népéből magyar 1,160.000, Nyitrában 125.000, Csanád vm.-ben 2500, a Hajdúságban 4700 lélek, a hét erdélyi megyében 39.271 család, a hazai zsidóság 11.000 főnyi, – Pest város határa közös tulajdon.

1721

likai lázadás.

1722

Szarvas és Mezőberény keletkezése.

1722/3:1–3.

nőági örökösödés, – 77–102. helytartótanács, – 24–38. bíróságok, – nemesi kiváltságok, katonai kihágások, – 18. jobbágyelnyomás a köznek kára, – bérmaximálás a vármegye joga, – betelepülőknek hatévi adómentesség.

[a helyt. tan. a közigazgatás és bíráskodás uniformizálására törekszik, – fejleszti az egységes magyar állam gondolatát.]

1725

Tata vízszabályozása Mikovinyi tervei szerint.

a főpapság pápai engedéllyel 18.000 frt adót vállal.

1726

Nyitra vm. statutuma.

[a töröktől szabadult terület adója emelkedik, a felvidéké csökken, Debrecené több mint Pozsonyé, négyannyi mint Pesté.]

1730

Pest vm. megszünteti a parasztvármegyét.

1731-től

a helytartótanács beköveteli az egyességgel végződő perek iratait.

[Mercy 53 német helységet alapít. – nemesi családok száma 25–28 ezer, – katholikusok és rácok telepítése, – oláh vándorlás, – a magyar kancellária németnyelvű fölterjesztéseket ír a királyhoz.]

1733 márc. 27.

a Cassa parochorum újjászervezése.

olaszok Mercyfalvára.

[konkurzusok által vállalt rendkívüli adó 1734:500 ezer, – 1736-ban (vitam et sanguinem) 5 évre 250 ezer frt.]

1735

Péró lázadása.

1736

Rövid példa, miképen az 1735. esztendőben tumultust kezdők exequáltattak.

1736

repülőhíd Buda és Pest között [8 huszár és 3 gyalog magyar ezred.]

1738

spanyolok a Temesközbe [eperfa, selyemtenyésztés.]

1738–44

pestis, – vesztegzárak, egészségügyi bizottság Magyarország részére.

1739

a főpapság 170.000 frtot ad a török háborúra.

1741:8 tc.

ne onus inhaereat fundo, – Budán királyi palota, – nádori és primási szék 1 évnél tovább ne legyen üres, – bányák a magyar kamara hatáskörébe. – kivitel szabadsága.

pesti invalidus ház építésének félbenmaradása.

1742

Sorokság telepítése.

Károlyi Sándor küldetése az éhínség területére.

[a magyar ezredeknél magyar vezényszó a helyt. tanács közbelépése folytán.]

1744

Orosháza alapítása.

1745

bánáti (később illir) udvari bizottság.

Jászkún redemptio.

1747

Pozsega, Szerém, Verőce vmegyék szervezése a horvát bánságba, – a Száva mentén határőrség.

1748

Nyíregyháza alapítása, –gr. Kollowrat a rácok támogatása mellett, – horvát-vend végek függetlenítése Gráctól, –Országos gyüjtés a kir. palotára, – magyarországi kir. jövedelem az adó nélkül 1,900.000 frt.

1749

jezsuiták kiszorítása a bécsi egyetemről.

1750

Örkény alapítása.

[jobbágyok fényűző ruházkodásának tilalma.]

1751

felső ausztriai parasztok vándorlása Erdélybe, – portaszám csökkentése északon, emelése az Alföldön, – nov. 1. Regulamentum militare, – nov. 1. Regulamentum militare, – a Bánság északi részének provincializálása, rác kivándorlás Oroszországba.

1752

vármegyei orvos tartására rendelet, – heti póstakocsi Bécs és Buda közt, – a főispáni kar ellenszegül a nemesi adófizetés gondolatának.

1753

alsóausztriai egészségügyi bizottság udvari bizottsággá emelése.

1753/4

Gödöllő telepítése.

1754

új vámtarifa magyarellenes éllel, – lázadás a Száva mellett, Mezőtúron és Hódmezővásárhelyen.

1755

hamuzsírt csak Ausztriába szabad kivinni.

Bartenstein megakadályozza magyarok telepítését. 18.000 birtokos, 14.000 címeres nemesi család.

1755

pórlázadás Szlavóniában.

Direktórium az osztrák tartományok igazgatására.

1756

Szlavónia urbáriuma.

[népjóléti és fölvilágosult szellemű rendeletek a központi hatalmat erősítik.]

1759

tilalmak az osztrák ipar védelmére, bánsági határőrvidék zálogban a bécsi banknál.

1760

a Hármaskönyv és a szász jog görög nyelven.

Staatsrat szervezése, magyarok kizárásával.

Nemesi testőrség szervezése, tanulmányi udv. bizottság.

[Az osztrák államadósság 118-ról 271 millióra emelkedik a 7 éves háborúban, évi deficit 12 millió.]

1762

Molnár Franciscus: Patvarista novitius, – Kommerzienrat alapítása.

1763

Kollár Ádám: De jure patronatus.

1763-tól

selyemtermelési rendeletek.

1763-tól

Migazzi püspök építkezései Vácott.

1763–69.

Teréz-csatorna.

1764

tűzbiztosítás a sz. kir. városokban.

1764-től

magyarellenes gazd. politika

1764

Benczur József: Ungaria semper libera.

Kollár Ádám: De originibus et usu perpetuo potestatis legislatoriae circa sacra.

(Richwaldsky György:) Vexatio dat intellectum.

Máj. 5. Szt. István-rend alapítása.

horvát tiltakozás a rác túlsúly ellen.

1765

népjóléti utasítás a főispánokhoz.

[jobbágyküldöttségek Bécsben, – magyar gabona elnyomása, – 1763–73 közt évi 200.000 frt állami költségen 50.000 német család betelepítése, –1760–70 közt török kegyetlenkedések miatt fokozott oláh bevándorlás.]

1767

Terézváros (Pesten) keletkezése, osztrák államadósság 260, évi bevétel 23 1/2, kiadás 31 millió, Borié tanácsos a magyar ipar mellett.

1768

Planum tabulare.

Vármegyei orvos tartásáról szóló rendelet ismétlése.

Tessedik Sámuel akácfái Szarvason, – Festőnövények termelése a Bánságban.

1769

állandó hajóhíd Buda és Pest között, – rendelet baleseteknél első segélyről, – temetés szabályozása.

1770

hajdú városokban nem sikerül a háromnyomás bevezetése. – Magyarországon (Erdély nélkül) 18700 helység, 4300 különböző vallású lelkészség, 4000 népiskola, 2000-ben a jegyző tanít.

közegészségügy rendezése.

Chotek gr. a magyar ipar ellen.

1771

Temesköz többé nem büntetőkolónia.

Illyr deputatio szervezése, a karlócai patriarha világi joghatósága megszűnik.

A szarvasi határ egyéni birtokokra osztva.

Eusebius Verinus (Benczúr József): Commentatio juridica de hereditario jure.

1772

Magyarország gazdasági elzárása teljessé válik (Lengyelország felosztása), – csak honosított görög élvez kereskedelmi szabadságot, – egyetlen fiú katonaságtól mentesítve.

1773

gr. Zinzendorf Károly: Magyarország összes terhelése évi 16 millió fölött van. – a bánság lakossága 318.000-nyi, cigányrendelet. Lexicon universorum regni Hungariae locorum populosorum.

1774

debreceni határ belső részének fordulókra osztása, m. kir. főhitelpénztár alapítása, – nagykikindai districtus.

1775

szegényügy uniformizálása.

1776

kínvallatás tilalma.

[dunai vám 600 akós szállítmánynál osztrák borért 193, magyarért 2250 frt.]

[Magyarország társadalmi fejlődése elakad.]

1777

Versecen, Újvidéken ráclázadás. Mária Terézia jelentést kér az excessiva mortalitas okáról.

1778

Temes, Torontál, Krassó-Szörény szervezése.

1779

ápr. 23. Fiume szabad kereskedelmi város Magyarországhoz csatolása,

júl. 16. Rescriptum declaratorium illyricum,

aug. 14. a külön horvát tanács és az illyr deputáció eltörlése.

1780

Józsefváros (Pesten) alapítása, a Bánság 450.000-nyi lakosából 12% német, 25% rác, 50%-nál több oláh,

a magyar urbárium kiterjesztése Horvátországra,

francia borok terjedése lengyel piacon.

Szenci Molnár Albert zsoltárfordítása azóta sok kiadás

1608

kor. e. 1. vallás szabad gyakorlata falvak részére is.

1608–16.

Pázmány és Alvinczy vitája.

1610 márc. 28.

zsolnai ev. zsinat, – ápr. 17. Forgács Ferenc tiltakozása, aug. 1. nagyszombati zsinat. Lányi Illés védirata, Pázmány felelete.

Báthori Gábor a kath. papságot kitiltja. Draskovics János: Horologii Principum…

[Pázmány imádságos könyvének II–IX. kiadása 1610–1701]

1612

Szepsi Korocz György: Bazilikon dóron.

1613

Pázmány Péter: Kalauz (II. kiadás 1623. III. 1637.)

1615

Jezsuiták Nagyszombatban, – visszakapják a kolozsmonostori iskolát és templomot.

1616

Pathai István ref. püspök tiltakozik ev. lelkésznek Pápán járása ellen, helvéciai hitvallás magyar kiadása Bethlen G. költségén.

1618–20.

erdélyi törvények szombatosok és unitáriusok ellen.

1620

Querela Hungariae

1621–24.

Péchy Simon fogsága.

1623

Bethlen István grófsága német mintára.

1623

Pazmaneum alapítása.

Wesselényi Ferenc áttérése.

1624

nemesi iskola Nagyszombatban. Pázmány: Kempis Tamás Krisztus követéséről II. kiad. (III–V 1638–1709.)

Sz. Molnár Albert: A ker. religióra tanítás.

[1567–1662 közt a Palásthy-családból 11 tag török fogsága.]

1626

Pataki Fűsűs János: Királyoknak tüköre.

Káldi György bibliafordítása.

[Jezsuita iskoladráma, – Bethlen Gábor olasz renaissance építkezése, barokk pompája.]

1628

Prágai András: Fejedelmeknek serkentő órája.

Samarjai János: Magyar harmonia.

1629

a szuhai templomot Rákóczi Gy. nem adja ki.

1630

Batthyány Ádám áttérése.

1632

Practica aritmetica (számvető tábla), Gyulafehérvár (később több kiadás).

1633

Lethenyei István: Az calvinisták harmoniájának meghamisítása.

1634-től

pozsonyi ev. templom építése kir. tilalom ellenére.

1636

Keserüi Dajka János és Geleji Katona István: Öreg Graduál. Pázmány: Prédikációk (II. kiad. 1695).

Medgyesi Pál: Praxis pietatis (II–VII. kiadás, 1641–1678).

1637

nagyszombati egyet. templom befejezése.

1637/38

magyar országgyűlésen kath. többség.

[protestánsok a kegyúri jog ellen.]

1638

erdélyi országgyűlés az unitáriusok ellen.

Szombatosok üldözése, Kolozsvár ref. lesz.

1640

Hajnal Mátyás: Kitett cégér.

1641

Laskai János: Justus Lipsiusnak a polgári társaságnak tudományáról írt hat könyvei.

Győr jezsuita temploma.

1642

Taraszovics Vazul munkácsi püspök kath. hitre tér.

1643

Comenius: Janua linguae latinae, Nagyvárad.

Nádasdy Ferenc áttérése.

1645

Apafi Mihály: Az egész ker. vall. fundamentomi (II. kiad., 1753.)

Geleji Katona István: Titkok titka.

1645 dec. 16.

linzi béke: parasztok vallásszabadsága.

[templom- és iskolafoglalások büntetése, – kath. plébánosok és ev. lelkészek jövedelmeinek elkülönítése.]

1646

szatmárnémeti zsinat a presbiteriánusok ellen.

1647:5

a linzi béke törvénybeiktatása, – 6. a visszaadni rendelt 90 templom fölsorolása, – 18., 19. Kassán kath. és ref. vallásgyakorlat engedélyezése.

1649

Diószegi Bónis Mihály a részegség ellen.

1649

erdélyi ogy: vallásgyakorlat szabad, ahol eddig az volt.

Erdélyi ref. egyház püspöki formája.

1651

Cantus catholici.

Zrínyi M.: Adriai tengernek Syrenája.

1653

Apáczai Csere János: Magyar encyclopédia.

1654

Apáczai Csere J.: Magyar logikátska.

1657

Kisdi Benedek egri püspök alapítja a kassai egyetemet.

1658

Gyulafehérvár főiskolájának romlása.

[Zrínyi Miklós politikai művei kéziratban terjednek.]

1660

Pethő Gergely: Rövid magyar krónika. Medgyesi Pál: Magyarok hatodik jajja.

Báthory Zsófia rekatholizál, megvonja a ref. iskolák és egyházak segélyeit.

1661

Sámbár Mátyás: Három üdvösséges kérdés (II–IV. kiadás, 1690-ig).

Illésházy Gáspár katholizál.

1662

Zrínyi és Montecuccoli irodalmi vitája.

1663

Czeglédi István: Barátságos dorgálás.

Gyulai Pál: Tanácsi tükör.

1664

Gyöngyösi: Marsal társalkodó murányi Venus.

Sámbár: Egy vén bial orrára való karika.

1664–67.

Lippai János: Posoni kert.

1666

Kézdivásárhelyi Matkó István: fövényen épített ház romlása.

Pósaházi János: Bensült vörös kolop.

ápr. 5. eperjesi liceum megnyitása.

1668

Matkó: X, ut Tök könyvnek eltépése (Spatak).

Pósaházi: Görcsös bot (Spatak).

1669

Illyefalvi István: Matkó hazugságainak megtorkolása (Kassa).

1670

kassai nagytemplom katholikus kézben.

1671

Báthori Zsófia prot. üldözései, sárospataki és eperjesi iskolák elvétele.

Első piarista iskoladráma.

1671

Bársony György: Magyarország tüköre (Kassa).

Komáromi Csipkés György: Pápistaság újsága.

Pathai István: Babilonnak tüköre. Austriaca austeritas és más röpiratok a kivégzésekről.

1672

kismartoni kastély építése.

[Szelepcsényi, Bársony György, Kollonics templomfoglaló bizottságai, térítései.]

1673

Némethi Mihály: Mennyei tárház kulcsa. Kolozsvár (II–VI. kiad., 1676–1708).

1674

Apafi Mihály (ford.) M. Frid. Wendelinusnak a ker. tudományról két könyvei.

1676

Kajoni János: Cantionale catholicum (csíki klastrom).

[Balassa B. és Rimai János: Istenes énekeiből több kiadás a XVII. sz.-ban.]

1677

Barkóczy Ferenc a kurucoknak vármegyénként 1–1 prot. templomot ígér.

1680-tól

[magyar apátságokat osztrák kolostoroknak ad a király].

1681

Tarnóczi István: Rex admirabilis.

1681:25

szabad vallásgyakorlat az 1608 k. e. 1. tc. szerint, a földesúri jog sérelme nélkül, – 26. artikuláris helyek, a nemesek tetszés szerint építhetnek lakhelyükön imaházat.

Gyulai Mihály: Fertelmeskedő és bujálkodó tánc jutalma (Debrecen).

1682

Szenczi A. Pál: Részegesek jajos pohara.

Otrokócsi Fóris Ferenc: Kereszt alatt nyögő magyar Izraelnek imádsági (Kolozsvár).

1683

Comico-Tragoedia.

1685

Hevenesi G.: Calendarium Marianum (későbbi kiadások 1719. 1730).

1686

Brown Ed.: Durch Niederland… Ungarn… gethane ganzu sonderbare Reisen.

1687:21.

tc. vallásügyről, – 23. Horvátországban birtokos csak kath. lehet.

Esterházy Pál hercegsége német mintára.

Ravasz Ferenc S. J. terve a görögkeletiek uniójára.

1689

de Camelis József Munkácson, küzdelme a püspökség elismeréseért.

1690

Pápai Páriz Ferenc magyarnyelvű műve orvosi tapasztalatairól.

1691

Matkó István: Isten haragjának igazat és hitetlent kivágó éles kardja.

Explanatio a vallási törvényekről.

1691 aug. 27.

„nádori” processzió Máriazellbe.

1692

kiváltságlevél az uniáló ruthén batykók, – aug. 23. az uniáló oláh papok részére.

1693

Gyöngyösi: Porából megéledett Phoenix.

erdélyi unitáriusok szabadulása a ref. fennhatóság alól.

1694

Dányádi János: Siralmas versek Debrecen vidékének pogány tatárok miatt romlását zokogják.

1695

Haller János: Hármas história.

[transzilván eszme kialakulása.] [XVII. sz. végén épül Budán a szt. józsefhegyi kálvária, – baranyai unitáriusok katholizálása.]

1697

Teophil püspök unióra bírja az oláh papság egy részét.

1698

Otrokócsi Fóris Ferenc: Róma, Istennek szent városa.

1699

Szentiványi Márton: Dilemmata.

a volt végvárakban megszűnik a prot. szabad vallásgyakorlat.

Mikes-féle pontok az erdélyi katholikusok érdekében.

1700

Athanáz püspök unióra bírja az oláh papság egy részét.

a rábai esperesi kerületben az artikuláris Vadosfán kívül 13 községben van prot pap és tanító, a vasváriban Nemescsón kívül 28-ban.

1703–11.

vármegyei egyenruha a katonaságnak.

1704

Bethlen Miklós: Columba Noe.

1704–16.

Bethlen Miklós önéletírása.

1705

Zrínyi Miklós: Symbolum (A török áfium, Forgách S. kiadása).

1705 szept. 12–okt. 1. szécsényi ogy., modern toleráncia érvényesülése.

[kuruc költészet.]

1707

Jajhalom (Kecskemét romlása).

1709-től

Cserei Mihály Históriája.

[magyar barokk és rendiség szellemi kapcsolata, új arisztokrácia.]

1713

budai Szentháromságszobor.

[kegyesrendi gimnáziumok alapítása.]

1714–19.

[Sopron vm. katholizálása.]

1715-i

törvények: rózsahegyi zsinat határozatainak megsemmisítése.– prot. panaszok a király elé viendők, – nevelőintézetek és kegyes alapítványok felügyelet joga a királyé.

1715

a gellérthegyi kálvária építése Volkra gr. veszprémi püspök megvizsgáltatja az andocsi csodákat.

1717

Szentiványi Márton: Consultatio saluberrima.

minorita-templom az egri mecset helyén.

1717–1758

Mikes levelei.

1719

Komáromi Cs. György bibliafordításának lefoglalása.

Pest város színpadot épít a kegyesrendi gimnáziumnak.

1719–49.

Bél M. a pozsonyi ev. iskolát újjászervezi.

1720

Tsétsi Joannes: Oratio secularis altero reformationis jubilaeo…

1720–21.

vallásügyi bizottság.

1721

Nova Posoniensia.

Opusculum theologicum an et qualiter possit princeps hereticos ad fidem cath. cogere.

1722

Cseklészi kastély. Szerdahelyi Gabriel: Religio salvifica cum demonstratione turpissimorum errorum a D. Joanne Tsetsi commissorum.

Gyöngyösi Pál: Altare pacis.

1722/23-i

törvény a nemesi gyermekek neveléséről, az alsó papság javadalmazásáról.

1723

Gyöngyösi Pál esete.

1724

Budán nyomda.

Károlyi Sándor a francia könyveket ajánlja fiának.

1725

P. Szerdahelyi Gábor S. J.: Lelki szemgyógyító.

1725

budai Sztháromság kongregáció, – a szervita templom építése.

1725–28

boszorkánypörök Szegeden, eperfa a temesi bánságban.

1726

első magyarnyelvű piarista dráma.

[a nagyszombati egyetem jezsuita tanárainak művei Verbőcziről és a magyar rendi jogról.]

1727

gyógyszerész-szakvizsga rendszeresítése.

1728

hivatali eskü kérdésében a király védi meg a prot. ogy. követeket.

1729

(Turóczi László:) Ungaria suis cum regibus…

1729

Krmann Dániel esete.

1730

Nagyvárad vidékén uniálási küzdelmek.

[felvidéki német városok tótosodása erősen folytatódik.]

A Szentséges rosariumnak congregatiója.

ápr. 4. cenzura-rendelet.

1731

[dekrétális eskü, prot. papság a kath. esperesek felügyelete alatt, apostasia tilos, vegyes házasság kath. pap előtt, kath. papnak stóla. Felső iskola nyitása kir. engedélyhez kötve.]

1731

gr. Koháry István halála.

Rudimenta historica (Nagyszombat).

1732

(Kazy Ferenc): Posthuma memoria. St. Koháry.

[első közszellem Magyarországon, – Regnum Marianum fölfogás, – Mária kongregációk, búcsújárások föllendülése, – extra Hungariam…]

1733

Timon Sámuel: Imago antiquae Hungariae. [2–4. kiadás 1736–62.]

Mariophili poetae: Historia Mariana…

1733

Perliczy János Dániel: utasítás Nógrád vm. főorvosa számára. Báchmegyey St.: Otia Bachmegyeiana.

Vas vm. katholizálása.

1734

pozsonyi dómban magyar ruhás szt. Márton-szobor.

Timon S.: Imago novae Hung (2–3. kiad. 1754–62).

1734

4 ev. és 4 ref. superintendentia fennállásának engedélye, – világiak paritásos részvétele az egyh. kormányzatban.

1735–46.

Bél Mátyás: Adparatus ad historiam Hung.

1735–42.

Bél M.: Notitia ungariae. III. Károly modernizáltatja a jezsuita tanrendszert.

1736

Apor Péter: Metamorphosis Transilvaniae.

Nagykőrös a városi hirdetéseket a ref. templomban közölteti.

1737

A Szt. Háromság… Budai Jézus társ. templomában felállított kongregációjának könyvecskéje.

1738

Omnis felicitas Hungariae e singulari favore Mariae.

Uniált oláh esperes Biharban,

[rácok uniója meghiúsul, az örmények uniálnak.]

[pietizmus.]

1740

Perliczy J. D.: Szegények számára való házi orvosságokról.

Fontes gratiarum Marianarum novi ac veteres…

1741

P. Bíró Márton: Firmamentum regnorum.

1741

Csíksomlyón misztérium-dráma. Budán gkel. szerb templom építése.

[1740–1722 közt 12 jezsuita iskolában 621 különböző színdarab, számos a Regnum Marianum szellemében, magyar hősökről].

1742-től

első szabadkőműves páholy Bécsben, tagjai közt magyar urak.

[Gyöngyösi István műveinek számos (Murányi Vénus 5. – Palinodia 5, – Porábúl megéledett Phoenix 6. – Dedalus temploma 4) kiadása 1713–1789 közt.]

1743

Maróthi György: Arithmetica. (II. és III. kiad. 1763., 1782.)

1744

Sodalitatum Marianarum in S. J. gymnasiis utilitas.

1744-től

a toleranciáig 86 prot. templom elvétele.

1744-től

br. Cörver Elek Newton–Liebnitz–Wolff tanait ismerteti a pesti piarista gimn.-ban.

1745

Prima quinque saecula regni Mariano-Apostolici.

[Mária Terézia katholikus-barokk-uralma, – barokk életstílus, – felvilágosodási humanitárius gondolatok a kormányzatban.]

1747

Nádasi Joh.: Theophilus Marianus (I. kiad. 1663 Róma).

1748

egyházi rendeletek nyomásához királyi engedély szükséges.

Faludi Ferenc: Nemes ember.

1750

Szent Anna asszony és Szent Gyula gyülekezete.

1750

Padányi Bíró Márton: Enchiridion. kir. rendeletre elkobozva.

Faludi Ferenc: Udvari ember.

a gödöllői Grassalkovich-kastély.

1751

Perliczy János javaslata orvosi fakultás alapításáról.

Károly és Ferdinánd főherceg magyar válasza az ogy.-en.

Rubiny János: Oratio de cultura linguae hungaricae.

1751/2

piarista tanterv-modernizálás (Cörver János és Bajthay Antal).

1752

Apor Péter halála.

1752-től francia ref. vallásos művek magyar fordításai.

1753

vadosfai eset, – Synesius aradi püspök uniál, – Bél Matth.: Compendium Hungariae geogr. (II–V. kiadás. 1767–1792).

Horváth István: Vadosfai helységben r. anyaszentegyház győzödelme.

1754

a pozsonyi cenzura a bécsi után igazodik.

Orosz P. Franc.: Nagymagyarország királyainak beszédei.

Katholikus ünnepek számának csökkentése. Balázsfalván gkath. oláh gimnázium.

1755

Amadé László: Buzgó szívnek énekes fohászkodásai (világi versei kéziratban 1836-ig).

1756

az első pesti nyomda.

1757

Bartenstein támogatásával az uniált oláhok egy része visszatér, –

Cörver-féle tanítási metódus, recentior philosophia.

1758

Huszty Steph.: Jurisprudentia practica.

[az udvar francia jellege, – felvilágosodás terjedése, – magyar főurak elbécsiesedése.]

1759

a máriabesnyői Mária-szobor kiásása.

1760

selmeci bányász-akadémia.

apácaiskolában francia nyelvtanítás.

Weszprémi István: Kisded gyermekeknek neveléséről.

Molnár János (S. J.): Régi jeles épületekről.

1761

gr. Barkóczy Ferenc megbizatása a tanulmányi ügyek vezetésére.

Mikes Kelemen halála.

1763-tól

főúri könyvtárakban nagy tömeg francia felvilágosodási mű (Csáky, Festetics, Sztáray, Ráday, Apponyi).

1762–99

Esterházy Károly gr. egri püspök, barokk városépítés.

1763

Ja. Damiani: Justa religionis coactio (elkobozva).

1763

a római piar. rendfőnök az új metafizika ellen.

Gr. Csáky István rokokó-kertje Illyésfalván.

Sasvári Mária-szobor jubileuma.

árvaügyi rendelet, – tallósi árvaház, – homlokon bélyegzés eltiltása.

1763–1770

Pray Georgius: Annales regum Hungariae (997–1614) I–IV. köt.

1764

Déveny András: Nap után forgó virág.

Amade László halála.

Marosvásárhelyt francia nyelvtanítás.

1764–66

az eszterházi rokokó-kastély építése.

1764-től

Pressburger Zeitung.

1765

állandó tanulmányi bizottság a helytartótanácsban, – törvény a gyámügyről.

[Orczy Lőrinc költeményei.]

1766

rendelet megyei árvaházak állításáról, – Bécsben állatorvosi akadémia.

Bod Péter: Magyar Athenas.

Palma, Franc. Car.: Heraldicae regni Hung. specimen.

Weszprémi István: Bába-mesterségre tanító könyv.

1767 máj. 18.

rendelet a libertinus szellemű könyvek ellen.

1767-től

gr. Fekete János levelezése Voltaire-ral.

[Kéziratos prot. egyháztörténelmi művek.]

1769

Sollenghi Károly: Új-módi magyar selyemruha.

1769

orvosi kar szervezése Nagyszombatban, – Eperjesen és Nagyszombatban szabadkőműves páholy, – székesfehérvári karmelita-templom.

1770

Sajnovics Joannes: Demonstratió idioma hungarorum et lapponum idem esse.

Hell, Maximilianus: Observatio transitus Veneris. Palma, Fr.: Notitia rerum hung.

1771

Paul János Ventzel: A juhtenyésztésről.

1771

a szent jobbkéz Raguzából Magyarországra kerül, aug. 20. nemzeti ünnep.

munkácsi gkath. ruthén püspökség alapítása.

Allergnädigst privilegierte Anzeigen, – [racionalista patriotizmus].

1772

irgalmas rend reformja.

Bessenyei György: Ágis tragédiája,

debreceni kollégiumban német-francia nyelvmester.

1773 júl. 21.

jezsuita rend feloszlatása, szept. a vagyon lefoglalása, benne 41 gimnázium, 7 konviktus, 3 akadémia és 2 egyetem.

1774

Weszprémi, Steph.: Succincta medicorum Hungariae biographia.

1774

népiskola porosz-sziléziai mintára. – kath. templomépítésnél protestánsok segíteni kötelesek.

1775

egyetemi és tanulmányi alap.

1776

Wiegand János (ford. ifj. Szilágyi Sámuel): Az ausztriai parasztifjúságot a jól rendelt mezei gazdaságra oktató könyvecske.

1776 jan. 1.

besztercebányai, rozsnyói és szepesi püspökségek alapítása.

Mária Terézia Budára állatorvosi iskolát tervez.

1777

Tomka-Szászky: Introductio in orbis antiqui et hodierni geographiam.

1777

Ratio educationis, belső szakadás egyház és állam közt,

nagyszombati egyetem Budára helyezése,

a székesfehérvári és szombathelyi rk. és

a kőrösi gkath. szerb és a váradi gkath. oláh püspökség alapítása. Benyák Bernát nyilv. disputációja a pesti piar. gimn.-ban Descartes és Leibniz tanairól, – gr. Teleki József a magyar nyelv használatáról.

1778

Bessenyei: Magyarság.

1779

Bessenyei György: Holmi (akadémiai terve).

1780

Magyarországon 1 rác metropolita és 8 rác püspökség. Pozsonyi Magyar Hírmondó.