II. József látogatása Katalin cárnőnél.

1781

erdélyi országgyűlés, – concivilitás Erdélyben.

márc. placetum regium, okt. 25. türelmi rendelet.

1782 ápr.

VI. Pius pápa Bécsben.

a magyar és erdélyi kancellária egyesítése.

1784

népszámlálás elrendelése.

az erdélyi szászföld különállásának eltörlése.

ápr. 13. a szent korona Bécsben, máj. 11. hivatalos nyelv a német.

nov. 1. német hivatalos nyelv a központi, egy év mulva a megyei hatóságoknál, 3 év mulva a bíróságoknál.

okt. 31–jan. 1. Hóra és Kloska lázadása, nov. Abrudbánya földulása.

1785 febr. 28.

Hóra és Kloska kivégzése.

a vármegyei igazgatás átszervezése.

aug. 22. úrbéri rendelet, adószabályozási udvari bizottság.

1787

II. József büntetőtörvénykönyve.

tavaszán II. József Chersonban (Potemkin).

török háború, dec. 2. Nándorfehérvár sikertelen megrohanása.

megyei tiltakozások az újoncozás ellen.

1788 febr. 9.

Orsova, ápr. 19. Jassy, ápr. 24. Szabács elfoglalása, aug. 7. a török sereg átkelése a Dunán, aug. 17–27 Mehádia elfoglalása, szept. 15. a török Hunyadmegyében.

1789

megyei ellenállás az újoncozás és gabonaszállítás ellen, országgyűlés követelése, segélykérés a poroszoktól.

Gr. Pálffy Károly kancellár kibontakozási terve.

augusztus 26. az „emberi jogok deklarációja”.

Belgium elszakadása a dinasztiától.

szept. 12–okt. 9. Nándorfehérvár ostroma, szept. 22. martinestii csata.

1790 jan. 28.

József rendeleteinek visszavonása.

február 20. II. József halála.

hat lovasezred fölirata a magyar szolgálati nyelvért.

július reichenbachi kongresszus, szept. 23. gyurgyevói fegyverszünet.

illir kongresszus.

1790–91.

vallásügyi viták alatt a horvátok elszakadásának gondolata.

1791 aug.

pillnitzi deklaráció, aug. 21. szisztovai béke.

Supplex libellus Valachorum.

az illir kancellária élére gr. Balassa Ferenc kerül.

1792-től 1815-ig

harcok a forradalom és Napoleon ellen.

1792 ápr. 20.

francia hadüzenet, szept. 20. valmy-i csata.

1793 jan. 21.

XVI. Lajos lefejeztetése, – az első koalíció.

márc. 18. neerwindeni győzelem, okt. 15–16. wattigniesi vereség.

1794 jún. 26.

fleurusi vereség.

1795 április 6.

Sándor Lipót memoranduma a kormányzás alapelveiről.

ápr. bázeli különbéke, a koalícióban Ausztria és Anglia tart ki.

július 12. Sándor Lipót halála.

okt. 29. mainzi győzelem, dec. 1. fegyverszünet.

1796

József főherceg nádor (1847-ig).

ápr. Savoya különbékéje a franciákkal.

máj. 10. Lodi, – 15. Napoleon Milanóban.

szept. 3. würzburgi győzelem.

1797

nemesi felkelés.

febr. 2. Mantua kapitulál.

ápr. 7. fegyverszünet, 18. campoformiói béke.

1798

rastatti békekongresszus.

1799–1801

második koalíció.

1799

francia vereségek Német- és Olaszországban, Masséna győzelme Svájcban.

1800

nemesi felkelés.

jún. 14. marengói csata, 15. alessandriai egyezmény.

dec. 3. hohenlindeni csata.

1801 febr. 9.

lunevillei béke.

1804 augusztus 11.

Ferenc osztrák császári címe.

1805–1806

harmadik koalíció.

1805 okt. 17.

ulmi kapituláció.

okt. 30. Caldiero védelme.

nov. 13. a franciák Bécsben.

dec. 2. austerlitzi csata, – dec. 26. pozsonyi béke.

1806 aug. 14.

Ferenc lemond a német-római császári címről.

1808

spanyol felkelés.

O’Donnel gróf a defláció mellett határoz.

1809 ápr. 22.

eggmühli vereség, – máj. 13. a franciák Bécsben, – nemesi fölkelés.

máj. 15. Napoleon kiáltványa a magyarokhoz.

máj. 21/2. asperni, – jún. 14. győri csata, – 22. Győr átadása, – júl. 5–6. wagrami csata, – 13. Pozsony átadása, – okt. 14. schönbrunni béke.

1809–10.

József nádor reformterveiben Magyarországnak szánja a főszerepet, Ausztriának jutalmul rendi alkotmányt kíván, – az udvari intrikákról Károly Ambrustól kap tájékoztatást.

1811

Gentz: az államreform első feltétele „la conquête de la Hongrie”.

1811–1831

Erdélyben országgyűlés nélküli kormányzás.

1812–1825

országgyűlés nélküli kormányzás.

1812 jún.–dec.

Schwarzenberg herceg osztrák (Napoleon XIII. számú) hadteste orosz földön.

1813 aug. 26/7.

drezdai, – okt. 16–19. lipcsei csata.

1814 márc. 31.

a szövetségesek Párizsban.

máj. osztrák hadjárat Murat, nápolyi király ellen.

máj. 30. első párizsi béke.

Bécsi kongresszus.

1815 jún. 18.

waterlooi csata. okt. 13. Murat agyonlövetése.

1816 jún. 1.

második devalváció.

1818 szept. 20

a só ára pengőben fizetendő.

1820 jan. 11.

a veszedelmes nyomtatványok behozatalának tilalma

Ferenc király: „Totus mundus stultisat”.

szept. Ferenc és felesége körútja Magyarországon.

1821

a fanarióta uralom megszűnése.

1822 aug.

az adó pengőpénzben fizetendő.

1822/23

a megyék ellenállása.

1825 szept. 25.

Karolina Auguszta koronázása.

1826 április 17-i

felirat: a hazai nyelv a „nemzeti szellem típusa”

A kolera Elő-Indián és Perzsián áttör Európába.

1828–36.

gróf Reviczky Ádám kancellár.

1830 szept. 27.

V. Ferdinánd koronázása.

1831

felvidéki koleralázadás.

1832 dec. 31.

a párizsi lengyelek fölhívása a magyar nemzethez.

1833-tól

Kossuth Országgyűlési Tudósításai.

1835 márc. 18.

az erdélyi kir. tábla vádemelése Wesselényi ellen.

1836 máj. 2.

a diéta bezárása. – Kossuth Törvényhatósági Tudósításai.

gróf Pálffy Fidél kancellár.

1837 május

Kossuth elfogatása.

Lovassy László börtönben.

1839 elején

Wesselényi elítélése három évre.

Kollowrat Gaj folyóiratát kitüntetésre ajánlja.

1840 május 1.

vegyes ülés, kompromisszum az amnesztia- és az újoncmegszavazás kérdésében. Kossuth amnesztiát kap. Mailáth Antal főkancellár (1844-ig).

1841-től

külön magyar-erdélyi konferencia. Gerontarchia.

A Pesti Hirlap megindulása. Széchenyi: Kelet népe, – Kossuth: Felelet.

1844

A király Mailáth mellé alkancellárnak kinevezi Apponyi Györgyöt. Apponyi adminisztrátorokat nevez ki.

1845

Tisza Lajos bihari esete.

1846

Apponyi György kancellár.

1847

nyarán Ellenzéki Nyilatkozat. József nádor halála.

1848 febr. 22.

párizsi forradalom.

márc. 3. Kossuth felirati javaslata.

márc. 13. bécsi forradalom, Metternich menekülése.

március 15. 12 pont.

március 19-én a pontokat küldöttség nyujtja át az alsótáblának.

48 után a francziák lelkes magyarbarátsága.

márc. 22-én Kollowrat és Jósika Sámuel ajánlatára bán br. Jellasics József ezredes.

március 22 Gajék nemzeti bizottsága Zágrábban nemzeti gyűlést tart.

április 8. Pozsonyban Kossuth barátságosan válaszol az újvidéki küldöttségnek, – ápr. 20. karlócai kongresszus a magyarok ellen nyilatkozik.

április 11. V. Ferdinánd szentesíti a törvénycikkeket.

május 6. Radetzky győz Santa Luciánál, – 13. külön szerb vajdaság proklamálása, – 15. második bécsi forradalom, az udvar Innsbruckba menekül.

15. a liptószentmiklósi tót nemzetgyűlés minden magyarországi nemzetiségnek autonómiát követel.

15. (és szept. 16.) balásfalvi népgyűlések az unio ellen.

17. 10.000 főnyi nemzetőrség toborzása.

június 5. a pesti országgyűlés megnyitása.

12. Hrabovszky eredménytelen támadása Járek és Karlóca ellen.

24. Batthyány Bécsben tárgyal a bánnal.

július harcok a szerbek ellen: Versec, Szenttamás, Bácsföldvár, Óverbász, – 11-én Kossuth 200.000 újoncot és 42 millió hitelt kér, – 23–25. custozzai csata.

aug. 5. szardiniával fegyverszünet, – 19. szenttamási és fehértemplomi ütközetek, – 27. a minisztertanács beleegyezik Horvátország elválásába.

szept. 2. Perlasz elfoglalása, – 21. Mészáros veresége Szenttamásnál, – 11. Jellasics átkel a Dráván, 21. szemesi jelenet, – honvédelmi bizottmány, – 25. a nádor lemond, – 28. Lamberg halála, – 28. pákozdi (sukorói, székesfehérvári) csata.

okt. 3. Jellasics Győrött, – 3. az országgyűlés feloszlatásáról és Jellasics teljhatalmú királyi biztossá kinevezéséről szóló iratok kelte, – 6. bécsi forradalom, – Latour halála, – 7. Roth és Philippovics fegyverletétele, –18–23. enyedi, zalatnai vérfürdők, – 30 schwechati csata, – 31. Bécs kapitulál.

okt.–dec. Damjanics győzelmei a szerbek fölött.

nov. 1. székely fölkelők győzelme Szászrégennél, – 5. vereségük Marosvásárhelynél.

dec. 11. Schlick Kassán, – 16. nagyszombati, móri ütközet, – dec. 19. csucsai ütközet – 25. Bem Kolozsvárt.

1849. jan. 1.

a kormány Debrecenbe menekül, 5. Windischgrätz Budapesten, – 11. verebélyi és ipolysági, – 21. nagyszebeni és szélaknai, – 22. tokaji ütközet.

febr. 3. iglói, – 4. vízaknai, – 5. branyiszkói, – 9. piskii, – 13. szőregi – 26/27. kápolnai csata, – Dembinszky fölmentése, – főparancsnok Vetter Antal.

márc. 2–3. medgyesi csata, – 4. olmützi alkotmány, – 5. szolnoki csata, 11. Nagyszeben bevétele, – 13. feketehalmi ütközet az osztrákok és oroszok kiszorulnak Erdélyből, – márc. 20–ápr. 21. Komárom megszállása, – márc. 21. mortarai, – 23. novarai csata, – 30. Görgey helyettes főparancsnok.

ápr. 2. hatvani, – 3. szenttamási, – 4. tápióbicskei, – 6. isaszegi csata, 10. váci csata, – 14. trónfosztás, – 19. nagysallói és óbecsei, – 26. komáromi csata.

máj. 4–21. Buda ostroma, – 27. Déva bevétele.

jún. 21. peredi, –28. győri csata.

júl. 2. komáromi első csata, Görgey megsebesülése, – 11. komáromi második csata, – 14. hegyesi, – 15. váci ütközet, – 29. Görgey Tokajnál, – 31. segesvári csata, Petőfi halála.

aug. 2. debreceni, – 5. szőregi csata, – Klapka visszafoglalja Győrt, – 6. nagycsűri csata, Bem serege fölbomlik, – 9. temesvári csata, – 10. aradi minisztertanács, – 11. Görgey diktátor, – 13. Világos, – 31. a minisztertanács megvonja Haynau-tól a halálos ítéletek végrehajtásának jogát.

szeptember 12. viddini levél.

október 2. Komárom átadása, – 6. az aradi 13 vértanu, – Lombardo-Venetiában a magyarországihoz hasonló rémuralom.

Abdul Medzsid szultán és Sir Stratford Canning, a magyar emigránsokat védelembe veszik.

nov. szerb vajdaság és temesi bánság alakítása.

1850–65

Deák Ferenc passzív rezisztenciája.

1850

olmützi konferencia.

1851

Albrecht főherceg kormányzó.

A főemigránsok Kisázsiába internáltatnak.

Kossuth southamptoni partraszállása.

Mack-féle összeesküvés.

szept. 21. Kossuth, Andrássy és mások in effigie felakasztatása.

1852 ápr.

Schwarzenberg halála.

1854

krimi háború, Bem, Kmetty és más főtisztek török szolgálatban.

Orsovánál a szentkorona megtalálása.

1855

konkordátum.

1858

nyarán Cavour előkészíti a háborút.

oroszbarát nacionalisták elűzik Karagyorgyevics Sándor fejedelmet, – Obrenovics Milán fejedelem.

1859

„Magyar Nemzeti Igazgatóság”.

ápr.–júl. osztrák–szárdiniai-francia háború.

jún. 4. magentai, – 24. solferinói csata.

júl. 12. villafrancai fegyverszünet, november, zürichi béke.

a magyar légió egy része a marsalai expedícióban.

1860 ápr.

Albrecht főherceg utóda a kormányzóságban Benedek tábornok.

okt. 20. „októberi diploma”. – Vay Miklós kancellár, Szőgyény László alkancellár, Mailáth György a helytartótanács elnöke, – erdélyi kancellár Kemény Ferenc, a kormányszék feje Mikó Imre. december. Ferenc József magához kéreti Deák Ferencet.

1861 február 26.

A februári pátens megszabja a birodalmi gyűlés alsóházába küldendő követek számát, – a horvát tartománygyűlés teljes paritást követel Magyarországgal. – Saguna és Sterca-Sulutz teljes egyenjogúságot követelnek. – Kolozsmegye a magyar mellett bevezeti a román nyelvet. – Küküllő megyében a magyarok és románok megosztják maguk közt a tisztviselői állásokat, – a konzervatív főurakkal szemben egységes ellenzék alakul.

ápr. az országgyűlés megnyitása.

Teleki László határozati, Deák Ferenc felirati javaslata, – Teleki öngyilkossága, – a felirati párt 3 szavazattal győz.

jún. 6. Túrócszentmárton, a tót kongresszus 13 vármegyéből álló tartományt követel, – Vay-ék lemondása.

Rainer főherceg elnöklete alatti minisztériumban Schmerling Antal.

Helytartó gr. Pálffy Móric, kancellár gr. Forgách Antal.

1862

Újabb összeesküvések: Almásy Pál és Nedeczky István

1862–63

szebeni országgyűlésre választások.

1864 jan.-tól

dán háború. – máj. 12. fegyverszünet.

okt. 30. bécsi béke.

1865

Deák: Adalék, – Jósika Miklós halála.

ápr. 16. A „Pesti Napló” húsvéti cikke. máj. Debatte cikkei.

máj.–jún. Andrássy és Deák megbeszélései.

júl. a Reichsrat bezárása.

dec. 14. az országgyűlés megnyitása.

1865–66

a kiegyezés ellen: a 49-es szélsőbal, a balközép Tisza Kálmánnal, – Deáknak többséget az erdélyiek szereznek.

1866. ápr. 21–jún. 22.

magyar-horvát kiegyezési tárgyalások.

jún. 67 tagú bizottság, 15 tagú albizottság, működését megszakítja az országgyűlést elnapoló kézirat.

jún.–aug. porosz-olasz–osztrák háború.

jún. 24. custozzai, – jún. 27. trautenaui, – 29. jičini ütközet.

júl. 3. königgrätzi csata, – júl. 15. tobitschaui ütközet, – júl. 20. lissai tengeri csata, – júl. 22. lamácsi ütközet, fegyverszünet, – júl. 27. békepreliminárék, – a magyar légió Oderbergig előretolva.

aug. 23. prágai béke.

Hohenzollern Károly román fejedelem.

1867 febr. 17–1871 nov. 14.

Andrássy miniszterelnök, vallás- és közoktatásügyi miniszter Eötvös József, pénzügyi (1870 máj.-ig) Lónyay Menyhért, közlekedésügyi Mikó Imre, – Deák Ferenc nem vállal miniszteri tárcát, a Deák-párthoz csatlakozik Klapka, Türr, Horváth Mihály.

ápr. 10. a vármegyei autonómia helyreállítása.

máj. 18. a horvát tartománygyűlés elutasítja a magyar koronázáson való részvételt, – Fiume csak a pesti országgyűlést ismeri el.

máj. 29. a kiegyezés elfogadása a képviselőházban.

jún. 8. koronázás.

a király és királyné a koronázási ajándékot a rokkant honvédeknek adományozza, – Erzsébet környezetében magyarok.

1867-től

Kossuth „kormányzó” Turinban.

okt. 9. Heves vármegye autonomiájának felfüggesztése.

A Reichsrat német liberális többsége elfogadja a Staatsgrundgesetz-et. Andrássy gr. küzdelme a kiegyezésért, az ország közvéleménye Ausztria és a bécsi kormánykörök ellen.

1868

Ferenc József „Ausztria császárja és Magyarország apostoli királya”.

márc. 17. bihari pontok.

márc., az első delegáció, Grivicic tábornok kijelentése, a közös hadügyminiszter dezavuálni kénytelen.

máj. 20. Jellasics halálának évfordulóján tüntetések Zágrábban, – Starcevic Antal, Frank József a teljes függetlenséget követelik, – Magyarország lemond Alsó-Szalvóniáról, megtartja Fiumét és a Muraközt.

jún. 15. tót-román érintkezés, – Bratianu irredenta nyilatkozatai Romániában.

Katolikus főpapok az állami népoktatás ellen, – az ellenzék élesen elítéli a vármegyék reformálását.

1869 febr. 7.

Temesvárt 150 román-szerb vezető értekezlete.

márc. 7. román passzivitás.

aug. 19. a katonai határőrvidék feloszlatása.

A Lassalleiánus pesti központi Munkásegylet 10 vidéki fiókkal.

1870

provizórium Fiume ügyében, kormányzó Zichy József gr.

máj. Lónyay közös pénzügyminiszter.

jún. a koronatanács a fegyvertelen semlegességet határozza el, minden párt helyesli.

nov.–1871. okt. 24-ig Hohenwart Károly miniszteriuma Ausztriában, cseh-német kiegyezés terve.

1871 jan. 19.

Stratimirovic szerb képviselő a francia szövetség mellett.

Kommün Párisban.

febr. Rauch br. horvát bán lemondása.

szept. a horvát nemzeti párt manifesztációja teljes függetlenséget követel.

Irányi, Horn Ede és Pulszky Ferenc követelik az állami anyakönyvezést.

okt. 20. koronatanács megbuktatja a föderalizmust.

nov. 14–1879 okt. 10. gr. Andrássy Gyula külügyminiszter.

nov.–1872 dec. 4. Lónyay Menyhért miniszteriuma.

1872

Blaznavac régens: Szerbia és Magyarország közt megegyezés nem lehetséges.

márc. 5. Helfy Ignác bejelentésére megkezdik a magyar parlament első obstrukcióját (választójogi reform), – ápr. 16. elintézetlenül marad 77 törvényjavaslat. – korrupció-vádak, Lónyay meggyanúsítása, – nov. 30. Lónyay lemond.

dec. 4–1874 márc. 21-ig. Szlávy József miniszterelnök.

1873. jún.

a magyar-horvát regnikoláris bizottságok megegyezése.

szept. Mazuranics horvát bán 1880-ig.

A volt illír párt átalakul nemzeti párttá.

nov. 7. Ghyczy kilépése a balközépből.

dec. Kerkapoly Károly pénzügy- és Tisza Lajos közlekedési miniszter lemondása a vasúti botrányok miatt.

1874

Bosznia–Hercegovina miatt szerb-horvát ellentét, – magyarellenes hangulat Szerbiában.

A 48-as párt Kossuth indítványára felveszi a függetlenségi nevet, – a pártprogramm tiszta perszonáluniót engedélyez.

márc. 10. Tisza Kálmán első kihallgatása a királynál.

márc. 21–1875 márc. 2-ig Bittó István minisztériuma, – Ghyczy pénzügyminiszter.

1875

a porta nyiltan bevallja az államcsődöt.

márc. 2–okt. 20-ig br. Wenckheim Béla miniszteriuma, Tisza Kálmán belügy-, Széll Kálmán pénzügyminiszter, – márc. 1. fúzió, a szabadelvű-párt megalakulása, – márc. 2. „jobboldali ellenzék” Sennyey Pál vezetése alatt.

A 48-as párt követeli az általános titkos választói jogot, az új törvényben Magyarország lakosságának 6.5, Erdélynek 3.2%-a választó.

okt. 20–1890 márc. 13-ig Tisza Kálmán miniszteriuma, – Széll Kálmán (1878-ig) pénzügyminiszter).

Tisza Kálmán a 13 üres főispánságból 10-et személyes híveinek ad, s 329 kormánypárti közé 176 volt főszolgabírót választat meg.

1876 máj. 2.

a vámszövetség 10 éves meghosszabbítása, a fogyasztási adót a termelő ország szedi, paritás a bankügyben, egyes mezőgazdasági és ipari vámok emelése.

máj. 10. független szabadelvű párt alakulása.

júl. 8. reichstadti megbeszélés.

aug. 4. Wächter Frigyes a szász egyetem elnöke.

okt. oroszellenes tüntetések Budapesten, ellentüntetés Zágrábban.

1877 elején

budapesti szerződés.

ápr. 23. orosz-török háború, Kossuth oroszellenes üzenetei.

dec. 16. Plevna eleste, budapesti törökbarát tüntetések a kormány ellen.

1878 jan. 18.

Miletics Szvetozár elítélése szerb irredenta tevékenység miatt.

márc. 3. san-stefanó-i béke.

ápr. 12. Egyesült Ellenzék (115 taggal).

jún. 13. berlini kongresszus.

jún. 18. megbízás Bosznia–Hercegovina megszállására.

júl. 29–okt. 4. Bosznia–Hercegovina megszállása, – aug. 19. Szerajevó, – szept. 8. Kljucs, – szept. 19. Bihács bevétele.

szept. 28–dec. 5. a Tisza-kormány válsága Széll Kálmán lemondása miatt.

1879–1893

gr. Taaffe osztrák miniszterelnök.

febr. 19. Grünwald Béla beszéde a közigazgatás államosításáról.

okt. 7. szövetség a német birodalommal, – okt. 10. Andrássy lemondása.

1880

a magyarországi szociáldemokrata párt, gótai programm.

1881

Szerbia elismeri Bosznia okkupációját.

Németország agrárvám-emelése kezdődik. máj. 12. román nemzeti konferencia Erdély autonómiáját követeli.

1881–84

törvényjavaslat a zsidók vegyesházasságának polgári megkötéséről.

1882 máj. 20.

hármasszövetség.

1883

osztrák-magyar-román defenzív szövetségi szerződés.

nov. 13.–1903 Khuen-Héderváry Károly horvát bán.

dec. 11. a polgári házasság javaslatát a főrendiház leszavazza.

1884

Istóczy 17 híve a képviselőházban.

ápr. a mérsékelt ellenzék programmja közjogi gravaminális.

szept. horvát tartománygyűlési választások: 69 nemzeti, 13 független nemzeti, 25 jogpárti, 3 pártonkívüli, a szerbek bevonása a nemzetipártba.

1884–1903 jún. 16-ig

br. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter.

1885

Milán király felajánlja Szerbia bekebelezését.

aug. Bulgária és Kelet-Rumélia egyesülése, – szlivnicai csata, – osztrák-magyar beavatkozás Szerbia javára, – háborús veszély Olaszországgal 1888-ig.

1886 máj.

Jansky Lajos tábornok Hentzi sírjára koszorút tesz.

1886–89

vámháború Romániával.

1887 febr. 15.

Mocsáry Lajos kritikája a nemzetiségi politikáról.

1887 febr.

Tisza pénzügyminiszter, államtitkára Wekerle Sándor.

1888

tót depuáció Kievben Cirill és Metód emlékünnepén.

1889

jan. 8–márc. 26. véderővita.

jan. 30. Rudolf trónörökös öngyilkossága.

ápr. 9. Wekerle pénzügy, Szilágyi Dezső igazságügy miniszter.

jún. 16. Baross Gábor (1886 óta földmívelési és keresk.) kereskedelemügyiminiszter.

1890

jan. cseh kiegyezés, az ifjúcsehek 1891–92-ben megbuktatják.

Honosítási törvényjavaslat.

márc. 13–1892. nov. 17. gr. Szapáry Gyula miniszteriuma.

máj. 1. Budapesten 30.000 szocialista fölvonulása.

Bismarck bukásával az orosz-német „Rückversicherungsvertrag” lejáratása, – bukaresti tanárok és ifjak megalakítják a Liga Culturalát.

1891 május 20.–aug.

közigazgatási reform vitája (obstrukció), – végén a mérsékelt ellenzék nemzeti párttá alakul.

1892 jan. 20.

román nemzetiségi párt konferenciája: memorandumterv.

A Hentzi-szobor megkoszorúzási terve.

máj. 14. valutareform beterjesztése.

jún. 8. koronázási jubileum, – Károly román király a német követ előtt helyteleníti a magyar nemzetiségi politikát.

okt. 10. a minisztertanács a polgári házasság kérdésében Szapáry ellen.

nov. 17–1895. jan. 14. Wekerle Sándor miniszteriuma, belügyminiszter Hieronymi Károly, államtitkára Andrássy Gyula.

1893–1894

a katolikus főpapság az állami anyakönyvezetés ellen, egyházpolitikai viták.

1893 júl. 24.

a román nemzeti konferencia magáévá teszi a memorandumot.

1893–96

választójogi viták Ausztriában.

1894

márc. 20. Kossuth Lajos halála, – Kossuth Ferenc hazatérése.

máj. 10–jún. 9. kormányválság a polgári házasság kérdésében a főrendiház miatt. – Wekerle újjáalakult miniszteriumában Szilágyi Dezső igazság-, Eötvös Lóránt közoktatásügyi miniszter.

máj. 17-től memorandum-pör.

jún. 16. kormányrendelet a román nemzetiségi párt feloszlatásáról, nem hajtatik végre.

jún. 21. a polgári házasságot a főrendiház elfogadja.

nov. 17. a néppárt megalakulása, szociális programmja.

dec. 10. a polgári házasságról szóló törvény szentesítése.

1895 jan. 14–1899 febr. 26-ig

Bánffy Dezső miniszteriuma, 1904-ig szakminiszterek: pénzügy Lukács László, vallás- és közoktatás Wlassics Gyula, földmívelés Darányi Ignác.

1895

gazdakongresszus telepítést sürget.

aug. 10. a magyarországi nemzetiségek kongresszusa Budapesten.

szept. 16. a memorendum-pör elítéltjei kegyelmet kapnak.

1896-ban

Prágában megalakul a Československa Jednota.

máj. Kálnoky külügyminiszter lemondása (Agliardi-ügy), – Goluchovszky Agenor külügyminiszter.

őszi választások: 290 szabadelvű-, 33 nemzeti-, 18 nép-, 50 Kossuth-, 11 Ugron-párti, 1 román nemzetiségi.

1897

jan. 1. Zichy Nándor konciliáns nemzetiségi politikát követel.

jún. 4–júl. büntetőtörvény-javaslat obstruálása, – szociáldemokrata tüntetések a sajtószakasz miatt, – Andrássy–Tisza-ellentét a házszabályok kérdésében.

szept. Vilmos császár Budapesten, – Ferenc József 10 szobrot állíttat Budapesten.

1897/98

a nyelvkérdés miatt obstrukciók Ausztriában a Badeni- és a Thun-miniszterium ellen.

1898

jan. 1. Ausztriával a vámszövetség megújítatlan, – a Hentzi-szobor a hadapródiskola udvarára kerül.

aug. 5–14. ischli klauzula.

okt.–dec. obstrukció, Bánffy bukása.

dec. 7. „lex Tisza”, disszidensek.

dec. 13-tól Madarász József korelnöksége.

1899

jan. 1. „Exlex”.

febr. 26–1903 jún. 27. Széll Kálmán miniszteriuma, – a nemzeti párt belép a szabadelvű pártba.

1900

Ferenc Ferdinánd házassága Chotek Zsófiával.

A volt Starčević-párt Frank vezetése alatt átalakítást követel trialisztikus formában. Mezőfi vilmos Újjászervezett Szociáldemokrata Pártja Szentesen.

1901

„tiszta választások”: 277 szabadelvű-, 25 nép-, 79 Kossuth-, 13 Ugron-párti, 4 tót, 1 szerb képviselő.

1901/2

osztrák kifogások a magyar iparpártolás ellen a gazdasági kiegyezés tárgyalásain.

1902 dec. 31.

gazdasági kiegyezés, – Széll: nincs győző és nincs legyőzött.

1903

jan. 24–ápr. 16. véderővita, – Apponyi, mint házelnök, fogadja a vidéki küldöttségeket.

Obrenovics Sándor szerb király meggyilkolása, a Karagyorgyevics-dinasztia uralma, a monarchiaellenes szerb propaganda kezdete.

jún. 27–nov. 3. Khuen-Héderváry Károly első miniszteriuma, – a Kossuth-párttal kötött kompromisszum fölborul.

júl. 29. Papp Zoltán leleplezi a vesztegetési ügyet.

szept. 17. chopy-i hadiparancs.

szept. 28. a szabadelvűpárt 9-es bizottsága, – 29. Khuen újjáalakított kormányának leszavazása.

nov. 3–1905 jún. 18. Tisza István első kormánya: közoktatásügyi miniszter Berzeviczy Albert, – Apponyi Albert lemond a házelnökségről, utóda Perczel Dezső.

nov. 21. gr. Zichy János az obstrukció miatt lemond a néppárt elnökségéről.

nov. 25. Apponyi kilép a szabadelvűpártból.

dec.–1904 márc. új obstrukció.

1904

márc. 10. Thaly Kálmán békéje.

márc. 11. a nemzeti párt újból megalakul.

okt. 7. ugrai levél.

nov. 4-től obstrukciós házszabályvita, – nov. 18. zsebkendő-jelenet, – nov. 19. az ellenzék vezérlőbizottsága, benne: Andrássy, Bánffy, Apponyi.

nov. 18. Tisza: Körber distinguished foreigner.

dec. 13. az ellenzék rombolása a képviselőházban.

1904–5

orosz-japán háború.

1905

jan.–jún. Tisza István ideiglenes miniszterelnök.

jan. 10. a nagyszebeni konferencia kimondja a román nemzetiségi párt aktivitását, – választások: 159 szabadelvű-, 27 diszidens-, 25 nép-, 165 Kossuth-, 13 új-, 2 demokrata, 2 szocialistapárti, 8 román, 1 tót, 1 szerb. – Apponyi a függetlenségi pártban, – Mezőfi Szegvár, Achim András Békéscsaba képviselője.

jún. 18-tól (több megszakítással) 1906 ápr. 8-ig, br. Fejérváry Géza kormánya, – Kristóffy József belügyminiszter.

jún. 21. Bánffy Dezső adómegtagadás-javaslata.

júl.-tól Kristóffy tárgyalásai a választójogról.

szept. 15. a szocialisták néma tüntetése a parlament előtt.

okt. 3. fiumei rezolúció.

okt. 29. Fejérváry kormányprogrammja az általános választói joggal.

1906

febr. 19. házfeloszlatás katonai beavatkozással.

ápr. 8–1910 jan. 17-ig Wekerle Sándor második kormánya, a koalíció kormányrajutása: Andrássy belügy, Kossuth Ferenc kereskedelem-, Apponyi közoktatás-, Darányi Ignác földmívelésügyi miniszter, Polónyi Dezső 1907-ig igazságügyi, – választások: 253 függetlenségi, 33 nép-, 71 alkotmánypárti, 14 román, 7 tót, 7 szerb.

Conrad vezérkari főnök preventív háborút követel Olaszország ellen.

1906 júl.–1909 márc.

szerb vámháború.

1906–8

számos politikai per nemzetiségi izgatások miatt.

1907

jan. 26. Ausztriában általános választói jog.

jún.–júl. horvát obstrukció a vasúti pragmatika miatt.

okt. kiegyezés, Magyarország jogi, Ausztria anyagi előnyöket nyer.

okt. 27. csernovai eset, Seton Watson és Björnsterne Björnson a magyarok ellen.

1908

júl. 25. ifjútörök forradalom.

aug. 12. VII. Edward Ischlben.

okt. 6. Bosznia–Hercegovina annexiója, annexiós válság (1909 márc. 31-ig).

nov. 11. Andrássy beterjeszti a plurális választójogi javaslatot.

1908–9

tárgyalások az önálló vagy kartellbankról.

1909

jan. 5. Ferenc Ferdinánd emlékirata a magyar követelések ellen, – szinajai látogatása, – jan. 6. Bosznia–Hercegovina ügyében megegyezés a török kormánnyal.

márc. 31. Szerbia meghátrálása.

nov. 11. a függetlenségi párt kettészakadása.

dec. 27-től Lukács László kormányalakítási kísérlete.

1910

jan. 1. exlex.

jan. 17–1912 ápr. 22. Khuen-Héderváry Károly második kormánya: pénzügyminiszter Lukács László, honvédelmi Hazai Samu (1917 febr.-ig.), közoktatásügyi Zichy János gr., febr. 5. horvát bán Tomasics Miklós.

márc. 21. házfeloszlatás, tintatartódobálás.

Merénylet Varesanin boszniai tartományfőnök ellen, – választások: 255 nemzeti munka-, 20 pártonkívüli 67-es, 13 nép-, 54 Kossuth-, 41 Justh-párti, 3 német, 5 tót.

1911

júl. 18–nov. 7. és 1912 febr. 15–jún. 4. véderővita.

nov. 7. Berzeviczy lemond a házelnökségről.

1912

márc. 29. Ferenc József lemondási szándéka a jan. 22-i rezolúció miatt.

febr. 11. Aerenthal külügyminiszter halála, utóda gr. Berchtold Lipót.

márc. 13. bolgár-szerb szövetség.

ápr. 22–1913 jún. 10. Lukács László minisztériuma, pénzügyminiszter Teleszky János.

május 22. házelnök Tisza István, – általános sztrájk, véres tüntetések Budapesten.

jún. 4-én Tiszta István egyetlen szavazással elfogadtatja a véderőjavaslatot, – rendeletére rendőrök vezetik ki a zajongó ellenzéki képviselőket,

jún. 7. Kovács Gyula merénylete Tisza ellen.

merénylet Cuvaj bán ellen.

1912 okt.–1913 május

első balkánháború, Törökország kiszorítása Európából.

1912–13

Tisza tárgyalásai a román nemzetiségi politikusokkal.

1913

febr. 22. Ferenc Ferdinánd tiltakozik az orosz háború gondolata ellen.

május 27. fölmentő ítélet a Désy–Lukács-pörben.

jún. 10. Tisza István kormánya 1917 jún. 5-ig.

jún.–szept. második balkánháború, Bulgária letörése.

merénylet Skerlecz királyi biztos és 1914-ben ugyanő mint bán ellen.

nov. Tisza megegyezése a horvátokkal, Skerlecz Iván horvát bán.

1914

febr. Tisza tárgyalásai a nemzetiségekkel.

jún. 28. Ferenc Ferdinánd meggyilkolása.

júl. 7. Tisza a közös minisztertanácson háború helyett erélyes diplomáciai lépést kíván. 14. a Szerbiához intézendő követelések összeállítása.

23. ultimátum Belgrádban.

25. szerb válasz és mozgósítás, – orosz mozgósítás a monarchia ellen.

júl. 31. általános mozgósítás.

szept. orosz invázió északkeleten.

okt. 10. Károly román király halála.

szept.–nov. Tisza tárgyalásai román egyházfőkkel.

nov. Tisza a német főhadiszálláson.

dec. 2. Belgrád első elfoglalása.

dec.–jan. orosz invázió északkeleten.

1915

április Rakovszky István javaslata a „hősök választójogáról”.

1915 május 23. olasz hadüzenet.

decemberétől Károlyi Mihály békekötést sürget.

dec. 7. Mihali Tivadar kifejti a románok aspirációit.

1916

június Erzberger akciója a magyar nemzetiségi politika megváltoztatására.

aug. Apponyi a Károlyi Mihály-féle radikalizmus ellen.

aug. 27. román hadüzenet.

szept. 5. a magyar ellenzék vádjai Tisza ellen Erdély „elárulása” miatt.

nov. 21. Ferenc József halála, – Polzer Artur emlékirata IV. Károlyhoz.

dec. 12. békeajánlat a középhatalmak nevében.

21. Czernin Ottokár külügyminiszter.

31. IV. Károly koronázása, nádorhelyettes Tisza István.

1917

febr. 5. Tisza bejelenti a búvárhajó-harc kiélesítését.

febr. 21. Holló Lajos a német politikát vádolja a háború fölidézésével.

márc. orosz polgári (Kerensky) forradalom, – élelmezési zavarok Ausztriában, – Sixtus herceg békeközvetítése.

május. Czernin lemondása. Burián megint külügyminiszter.

jún. 15–augusztus 18. gr. Esterházy Móric kormánya: Apponyi közoktatás. Vázsonyi igazságügy.

július 23. Holló Lajos Tiszát vádolja a békekötés akadályozásával.

aug. 20–1918 okt. 31-ig Wekerle Sándor harmadik kormánya. – Vázsonyi Vilmos tárca nélkül kap megbízást a választójog előkészítésére, pénzügyminiszter (szeptembertől) Popovics Sándor.

nov. 7. orosz kommunista forradalom.

1917–18

Horvátországban nyílt mozgalom a délszláv egység érdekében.

1918

jan. 24. Wekerle kormányának első átalakítása.

márc. brestlitovski béke.

ápr. 23. Wekerle kormányának második átalakítása, megegyezés Tiszával a választójog ügyében.

szept. 23. Tisza István kudarca Szerajevóban.

okt. 4. Burián nyilvánosságra hozza a monarchia békekérését.

15. Károly király manifesztuma elismeri a népek önrendelkezési jogát Ausztriában.

16. Wekerle a nemzetiségeknek egyéni jogokat igér, – Károlyi Mihály: a háborút elvesztettük, – Lovászy: antantpártiak vagyunk.

17. tisza: a háborút elvesztettük.

18. Vajda Sándor: a románság nem ismeri el a magyar parlamentet.

23. a fiúmei katonai lázadás híre.

23. Wekerle lemond, – nemzeti tanács Károlyi Mihály elnökletével, – Andrássy külügyminiszter, különbékét kér.

26. a nemzeti tanács kiáltványa, – 28. József főherceg homo regius, „lánchídi csata”.

31. Tisza István halála, – Károlyi Mihály kormánya, – nov. 1. esküje alól fölmentést kér.

1781-től

oláh koborló csapatok északra vonulása.

1783

II. József utasítása a hivatalnoki karhoz: teljes odaadást követel.

1784

787.000 oláh lakos.

[a gubernium Kolozsvárt.]

1785

Wesselényi Miklós magánháborúja gr. Haller ellen.

a hazai zsidóság 75.000 lélek.

mezőhegyesi ménesbirtok.

1786-tól

az Újépület építése.

1787

telekkönyvi központi hivatal Budán, – a nemesség 65.000 család, 330.000 lélek.

[Horvátország 135, Nyitra vm. 288, Vas 262 porta után fizet adót.]

1787–1822

gr. Bánffy György gubernátor.

1789

az államadósság 338 millió.

[Erdély gyárai az állam, magyar, oláh nemesek és örmények kezén.]

1790

a papírpénz 28 millió.

1791-i

törvények: 10. Magyarország függetlensége, 16. iskolákban a magyar nyelv tanítása, 26. vallásügy, 27. görögkeletiek jogegyenlősége, 42. kínvallatás tilalma, 67. rendszeres bizottságok.

1792

törvények: 7. magyarországi iskolákban a magyar nyelv rendes tantárgy, 10. az illir kancellária eltörlése, a görögkeleti püspökök az országgyűlés tagjai, 17. az örökös tartományi váltó-törvényszéki ítéletek végrehajtása Magyarországon.

1793

a monarchia 371.000 katonát állít ki.

1793–1801

Ferenc-csatorna.

1794

soproni cukorgyár.

1794/5

Martinovics-összeesküvés.

1795

Lilien József br. bérbeveszi gr. Szapárytól Ercsit.

május 20. Martinovics és társainak kivégzése.

[a búza pozsonyi mérőjének ára 30 és 40 garas közt.]

1796

az érczpénz 100 1/4 kurzuson áll, – nem közlik a kibocsátási összeget, – 46 millió papírpénz, – az államadósság 409 millió. – Selyemgyártás Pesten. A Valero-gyár 3–400 embert foglalkoztat.

1797

kényszerárfolyam.

1799

az államadósság 608 millió.

1800 (és 1820)

helytartótanácsi rendelet: a szolgabíráknak jegyzőkönyvet kell vezetni a botbüntetésről.

a papírpénz 200 millió, – az ércpénz 115-ön áll, – a búza ára 45 garas.

[a lottó-adminisztráció három fiókja Budán, Kassán, Temesvárott, a budai alatt 65 „collecteur”.]

[1.256.995 nemtelen ház közül 494.402 ház adómentes.]

1802

törvények: katonai akadémiára Festetits György és mások alapítványai, a primási káptalan Esztergomba költöztetése, – „csak azokat lehet katonaságra kötelezni, akik adózás alá vétethetnek”.

1802–1807–1813

a városi céhek reformálása.

[kísérletek a Sárvíz lecsapolására.]

1804–6

Sándor-palota, a mai miniszterelnökség (Pollack).

1805

törvények: fölkelés, törvényhatóságok magyarul levelezhetnek a helytartó-tanáccsal, – árulkodások megakadályozása.

a murányi bányabirtokosok uniója.

[az ország összes iparűzője 88.000 főnyi, – a zsidóság 127.000 főnyi.]

1806

75 milliónyi kényszerkölcsön, – a papírpénz 449 millió, – az ércpénz 175-ön áll.

1807

révkomáromi biztosító társaság.

1807

törvények: magánosok által létesített árvízvédelem, – futóhomok erdősítése, – Széchenyi országos könyvtár.

1808

törvények: 1. Mária Ludovika koronázása, 2–6. fölkelés és újoncok, 7. Ludovika akadémiára tett alapítványok, 8. Nemzeti Múzeum.

1809

a papírpénz 650 millió, – a búza ára 152 garas.

[3122 nemes családfőnek van 3000 forinton felüli jövedelme, 500 és 3000 forint között 27.166-nak.]

1810

a papírpénz 864 millió.

1811

az államadósság 676 millió, – február 20. devalváció.

március, a papírpénz 1 milliárd és 60 millió.

950.000 oláh lakos.

1813

45 millió „anticipáció-cédula”.

1814

a monarchia 619.000 katonát állít ki.

1814

gróf Csáky Károly modernizálja sztracenai vasgyárát.

1815

óta a Hunyady-féle ürményi ménes lóversenyei parasztlovak számára.

1816

A munkácsi gróf Schönborn-féle vasgyár újraalakítása.

Jacquard-szövőszék Bécsben.

a búza ára 513 garas.

1817

jótékony nőegylet Pesten és Budán.

rendelet a táblabíróknak a székhelyen való tartózkodásáról.

Borsod megyében a háziadó 143.438 forint, az állami 66.336.

1818

a búza ára 148 garas.

1819

óta takarékpénztárak Ausztriában, – Brassóban városi takarékpénztár.

Első oláh társadalmi egyesület Pesten.

a „bocskoros” nemesek szavazatjoga.

alcsuti uradalom – Grassalkovich Antal 600.000 frt kölcsöne Arnstein és Eskeles bécsi cégnél.

1820

Hengelmüller Mihály veszi bérbe a csanádi kincstári birtokot.

Szabolcsi restauráció etetéssel-itatással.

1821

aradi dolgozóház.

[a gyárak szaporodása, a gyapjúár emelkedése.]

1822–1834

br. Jósika János gubernátor.

1823

Grassalkovich 200.000 frt. kölcsöne Arnstein és Eskelesnél.

1824

Kollár: Slavy dcera.

1825-ben

Grassalkovich újabb 2 millió forintot vesz fel.

pestmegyei utasítás a galiciai zsidóbevándorlás ellen.

1825/27-i

törvények: 11–12. tudós társaság alapítása, 17–19. a Ludovika Akadémia sürgetése, 23. az anyakönyvek másodpéldányát a törvényhatósági levéltárak őrizzék, 33. Sárvíz-csatorna.

1827

Pesti Casino.

1827–1830

Lloyd-épület Hild Józseftől.

1828-ban

Buda 11.411 férfilakosából 1052 a polgár. Debrecenben 11.986-ból 1228.

1828

Arnstein és Eskeles 10.000 forint kölcsönt megtagad gr. Széchenyi Istvántól.

1829–34

a régi Vigadó (Pollack Mihály).

1830

Széchenyi az Al-Dunán Beszédes Józseffel.

Széchenyi részt vesz a bécsi Dunagőzhajózási társaságban.

1830

törvények: 8. a bíróságok használhatják a latin vagy magyar nyelvet, közhivatalnok és ügyvéd csak magyarul tudó lehet.

1831–1832

536.517 kolerás közül meghal 237.641, – pórlázadás Kassa környékén.

1832

Széchenyi Híd-Egyesülete.

Szentes 12 évi, 1836-ban örökváltsága.

1833

„Sollen wir Magyaren werden?”

1834

Bölöni Farkas Sándor északamerikai útja.

1835 jan. 13.

a rendek elfogadják a lánchídon való fizetés elvét.

1836

törvények: 3. a törvények eredeti szövege a magyar, 4–8. jobbágyviszonyok, telekállomány, külön haszonvételek: örökváltság, 11. jobbágyföldet használó nemesek terhei, 13. perlőképesség, 25. magáncsatornák és vasutak, 26. állandó híd Buda és Pest közt, 39–40. Ludovika akadémiára alapítványok, 41. pesti játékszín, 44. jelen országgyűlés költségeit a nemesség viseli.

1836–47

Nemzeti Múzeum (Pollack Mihály építése).

1836

Kossuth a nemzeti kaszinóban.

műmalom Nagysurányban.

1837–1840

gr. Kornis János gubernátor.

1838 márc. 13–15.

pesti árvíz, 4234 ház közül 2281 összeomlik, 827 sérül.

Berezédj István szerződése jobbágyaival.

1838–41

Vármegyeháza (Zitterbarth Mátyás).

1839

135.000 családfő, 680.000 személy nemes.

az iparűzők száma 117.000

1840

törvények: 38.000 újonc csak tíz évig hadköteles, 4. 10. és 38. folyók és csatornák, 5. büntetőtörvény szerkesztésére bizottság, 6. magyar nyelv, 15. váltótörvény, 16–19. kereskedelmi egyesülések, gyárak, munkások, 29. zsidók eddigi jogaikat megtartják, 42–44. akadémia, Ludovika, nemzeti színház.

Városaink népszáma: Pest lakossága 64. Debrecen 50, Pozsony 35, Szeged 33, Szabadka és Buda 31, Zombor 21, Fejérvár 20 ezer, (Bécs 333.000).

Pesti Hazai Első Takarékpénztár.

1841

Büntetőtörvénykönyv.

1841–48

gr. Teleki József gubernátor.

1842

„Szatmári pontok”.

régi pesti Városháza (ifj. Kaszelik Ferenc és Hild József).

József nádor elhelyezi a híd alapkövét.

1843

Esztergom-hévvizi amerikai műmalom.

1843

Friedrich List műve magyar fordításban.

Báró Wesselényi Miklós: Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében.

Erdélyi János: Nemzeti iparunk.

1843–44

Széchenyi: „Adó” és „Két garas” c. cikksorozata.

1844

a Pesti Hírlap szerkesztését átveszi Szalay, azután Csengery.

List Pozsonyban és Pesten.

1844.

törvények: 2. magyar nyelv, 3. vegyes házasság evangélikus lelkész előtt, 4. nemnemesek birtokjoga, 5. közhivatalra alkalmazása.

Iparvédegylet. – Gyáralapító Társaság. – Magyar Kereskedelmi Társaság.

1845

Széchenyi a helytartótanács közlekedési osztályvezetője. Tiszaszabályozás.

1846

Az első balatoni gőzös, a Kisfaludy.

Stancsics Mihály a budai helyőrségi börtönben.

1847

a pesti német színház leégése.

1848

törvények: 1. József nádor emléke, 3. független magyar felelős minisztérium, 4. országgyűlés évenkénti ülései, 5. népképviselet, 6–7. unió, 8. közteherviselés, 9–13. úrbér, tized, eltörlése, 15. ősiség eltörlése, 20. vallásügy.

Erdélyen: 1. tc. unio.

[A jobbágyfelszabadítás óta kezdődik nagyban a bérleti kezelés. – A jobbágytelek jogot adott a közös jogokban való részesedésre is. – 1848 előtt a nemesi birtok egész eladósodása 300 millió ezüstforint. – 1848-ban már húsz takarékpénztár van.]

Krompachi vastelep. – Dernői vasgyár finomöntődéje. – A Lánchíd elkészülése. [Nemes és tanult emberek jelentkeznek honvédnek, – a szabadságharc katonái közt 40.000 tót.]

augusztus 5. Kossuth kibocsátja a kétforintosokat.

augusztus végén a képviselőház újabb 61 millió hitelt nyit.

1849 márc.

Eötvös az oktrojált alkotmány mellett.

máj. 4–21. a pesti vigadó összelövetése.

jún. 16. magyar-szerb béke föltételei.

1850

telkenkint 30 forint előleg.

1850–52

3 millió forinton felül fizettek ki előleget.

közös vámterület, – kereskedelmi és iparkamarák szervezése.

1851-től

a bazilika építése (1867-ig Hild, 1868-tól Ybl, 1891–905. Kauser József tervei szerint).

[az egyenes és a közvetett adó az 1848 előttinek tízszeresére emelkedik 1857-ig.]

1853 március 2.

urbéri nyíltparancs. A zsidók ingatlanszerzési lehetőségének megszűntetése.

1854

pesti gabonacsarnok.

1857

Első Magyar Általános Biztosító Társaság.

a földtehermentesítési kötvények kifizetésének megkezdése világi magánföldesurak számára. A Magyar Gazdasági Egyesület újra kezdi működését.

1858

a monarchia német területein egy holdra 35 forint adósság, olasz területeken 8.6 forint, Galiciában 49, Magyarországon csak 2.18

A lombard vasutak és a Délivasút eladása.

1859–60

magyar konzervatív főurak, német liberális centralisták, cseh és lengyel feudális federalisták tervei.

1860–65

Az új Vigadó (Feszl Frigyes).

1861

Az Eszterházy hercegi birtok bérbeadása.

jan. 23–márc. 3. országbírói értekezlet.

Az államadósság a 48 előtti 1 milliárd 249 millióról 2 milliárd 360 millióra nőtt. – A költségvetés 82%-kal növekedett, – 1.9%-a szolgál közoktatási célokat.

1863

Magyar Földhitelintézet.

Gr. Apponyi György 48 revízióját ajánlja.

1864

a pesti tőzsde értéktőzsdével bővül.

[Az igazi hatalom a császár környezetében levő magasrangú katonák és cseh arisztokraták kezében.]

1866

14 erdélyi és 24 magyarországi oláh képviselő.

1867

törvények: 7. nádorválasztás elhalasztása, 12. közös ügyek, 14. kvóta. 15. közös államadósságból Magyarország terhe, 16. vám- és kereskedelmi szövetség Ausztriával, 17. izraeliták egyenjogusítása.

[Az ország jogainak gyarapodása és a királyi jogok végleges összezsugorodása.]

a régi képviselőház megépítése (Ybl Miklós).

Magyar Általános Hitelbank.

1868

törvények: 5. gödöllői uradalom megvétele, 6. keresk. és iparkamarák, 7. arany-, ezüst- és rézpénz, 9. görögkeleti román és szerb egyház, 30. horvát-szlavón kiegyezés, 38. népoktatás, 39. fogarasi gkath. püspök gyulafehérvári metropolitává emelése, 40–42. általános hadkötelezettség, honvédség, fölkelés, 44. nemzetiségi egyenjogúság, 45. polgári perrendtartás.

Angol–magyar bank.

költségvetés: 113 millió jövedelem és 110 millió kiadás.

Strousberg északkeleti vasútja, Waring keleti mozdony-vasútja.

1868–73

közt Bécsben 71 új bank, melyek az 1873-i nagy krachban tönkrementek.

[A központi és irányító helyeket a középnemesség foglalja el, mellette asszimilált zsidók, – kevés a tanult és alkalmas ember, – a vasutaknál az előző korszak német-cseh hivatalnokai, – az első szervezeti szabályzat német nyelvű.]

[Indirekt adók emelése.]

1869

7. német vámszerződés.

Franko–magyar bank.

1870

2. pesti tőzsdebíróság, 9. az abszolútizmus tisztviselőinek nyugdíja, 10. közmunkatanács Budapesten, 42. törvényhatóságok rendezése, – számos vasútengedélyezés.

A Lánchíd megváltására és Budapest útvonalainak kiépítésére 24 milliónyi nyereménykölcsön.

1870-től

a költségvetés kiadása csak kivételesen esik 200 millió alá.

1871

11. az Eszterházy-képtár megvétele (Országos Képtár), 19. fiumei kikötő, 53. urbéri jogviszonyok rendezése.

az „országos 48-as párt” programmja a központosítás ellen.

119 kivándorlónk az Egyesült Államokba.

1872

8. ipartörvény, 16. Ludovika akadémia fölállítása, 19. kolozsvári egyetem, 24. bécsi világkiállítás, 36. Budapest rendezése.

a nagyszebeni Albina.

1872–76

Margit-híd építése.

1873

27–30 tc. bánsági és titeli határőrvidék polgárosítása.

nov. 153 millió 6%-os államkölcsön, 85 1/2 árfolyamon.

a szaktestületek többsége a közös vámterület mellett.

1874

8. métermérték.

1875

1. képviselői összeférhetetlenség. 7. földadó, 8. nemzetközi postaegyleti-szerződés, 32. tanítói nyugdíjpénztár, 37. kereskedelmi törvény, 56. nemzetközi távírda-egyezmény.

az első aranyjáradékkölcsön 80 millió.

Államvasúti Gépgyár.

Pártabszolútizmus a vármegyék fölött.

1876

3. Deák Ferenc emlékezete, 12. a Királyföld és a szász egyetem rendezése, 13. cseléd és gazda viszonya, 14. közegészségügy, 27. váltótörvény, 50. a magyar keleti vasút megvétele.

1877

24. államépítészeti hivatalok.

1878

5. büntető törvénykönyv, – 25. Osztrák–magyar bank.

[a királyi palota, a Várkertbazár, kioszk és környéke kiépül (Ybl Miklós).]

1878-tól

tengeri hajózás támogatása.

1879–84

budapesti raktárházak építése.

1879

14. általános postaegyesületi szerződés, 18. magyar nyelv tanítása a népiskolákban.

1880

20. kir. biztos Szegeden, 50. magyar állampolgárság elnyerése és vesztése.

820.000 választó van.

Adria Tengerhajózási r.-t.

a Magyar Államvasutak szervezése.

1881

3. közbiztonsági szolgálat, 21. bpesti rendőrség, 39. műemlékek fenntartása, 44. hazai ipar pártolása.

1882

15. filoxera elleni védekezés.

16.014 kivándorló.

1883

1. köztisztviselők képesítése, 10. napszámosok adómentessége, 30. középiskolai törvény.

1883

Ecseri Lajos sürgeti a munkások kényszerbiztosítását.

aug. 3. a nyíregyházi törvényszék fölmenti a tiszaeszlári vádlottakat, – címtábla-konfliktus Horvátországgal.

1884

17. gyermekmunkások, 18. bpesti nagykörút, 19. állandó országház, 29. az Első Erdélyi, 30. a duna-drávai, 39. az alföld-fiumei vasút megváltása.

„MÁV” főfelügyelőség és üzletvezetőségek.

1885

5. budapesti kiállítás, 7. főrendiház, 9. postatakarékpénztár, 11. állami tisztviselők nyugdíjazása.

1885–1902

az országház építése (Steindl Imre). Heltai (Hoffer) Ferenc: a kispolgárság minden haladás ellensége.

1886

5. trachoma terjedésének akadályozása, 22. községekről.

Pestmegyei Hitelszövetkezet (Károlyi Sándor gr.).

1888

2. „Magyar fegyver és lőszergyár r. t.”, 26. Vaskapu-szabályozás, 31. villamos berendezésekről.

Bernát István a parasztság elhanyagolt voltáról.

[Andrássy Géza és Széchenyi Imre szóbahozzák a kisbirtok fokozódó elaprózódását.]

1889

Zónadíjszabás.

1890

1. közutak és vámok, 3. Andrássy-szobor, 17–19. volt naszódvidéki községek és erdők ügyei, 31. Magyar É.-K. vasút megváltása.

A Grében-hegycsúcs lerepesztése.

lakosságunk 72%-a őstermelő Gentry-világfelfogás.

1891

13. vasárnapi munkaszünet, 14. munkásbetegsegélyezés, 15. kisdedóvás, 25. a Szab. Osztr.–Magyar áll. vasút megváltása.

1892

2. az 1895-re tervezett kiállítás előkészítése, 17–19. koronaérték.

a költségvetésben 60.776 állami alkalmazott (1902-ben 97.835).

[a királyi kúria építése (Hauszmann Alajos).]

1893

28. munkás balesetbiztosítás, – a képviselőház megállapítja az állatbiztosítás szükséges voltát.

György Endre: a „landedgentry” megmentése nemzeti érdek.

1894

5. a telepítésről, 31–33. polgári házasság.

1894-ig a telepítési akció eredménye: öt község összesen 1000 lakóval.

1894–96

Ferenc József-híd.

1895

Wekerle az egész államadósságot (1062 millió koronát) 4%-os aranyjáradékká konvertálja, a Hitelbank (élén Kornfeld Zsigmond) segélyével.

1895

17. millenniumi kiállítás, 42. az izr. vallás recepciója, 43. vallásszabadság.

az első tejszövetkezetek.

1896

az első személyszállító hajó a Vaskapúban.

5. filoxerától pusztult szőlők felújítása, 7. millenniumi emlékművek.

1897

16. a bpesti távbeszélő-hálózat államosítása, 23. honvéd nevelőintézetek, 33. esküdtbíróságokról, 41. nyomdai kötelespéldányok.

nyarán aratósztrájk Hajdú, Torontál, Csanád, Csongrád és Bács vármegyékben.

1897–1903

az Erzsébet-híd építése.

Törvényjavaslat a Ludovika Akadémia főiskolai rangra emeléséről.

őszén földosztó szabolcsi mozgalom.

1898

1. a vám- és bankügy ideiglenes rendezése, 2. mezőgazdasági munkások jogai, 4. község- és egyéb helynevek hivatalos formája, 9. Magyar Keleti Tengerhajózási r.-t., 14. lelkészi jövedelem kiegészítése (kongrua), 21. országos betegápolási alap, 30. Erzsébet királyné emlékezete. Darányi 240.000 eperfát oszt ki, 270.000 kivándorló.

1899

15. képviselőválasztások feletti bíráskodás, 49. a hazai ipar állami pártolása.

elején valamennyi 67-es párt a 362 tagból álló kormánypártban.

1900

16. gazdasági munkás- és cselédpénztár, 17. az állatorvosi közszolgálat államosítása, 20 községi közigazgatási tanfolyamok, 30. öntöző csatornákról.

a zsidóság Budapesten 23.4, Nagyváradon 25.8%.

1901

3. inség-akció, 7. „Adria” tengerhajózási r.-t., 8. gyermekmenhelyek, 10–11. Magyar–horvát tengerhajózási r.-t., 20. közigazgatás egyszerűsítése, 24. összeférhetetlenség.

1902

8. Csorbatói birtok megvétele.

1903

3. munkahiány enyhítésére közmunkák, 4. kivándorlásról, 8. határrendőrség.

[a Szépművészeti Múzeum (Schickedanz Albert 1900–1906), bpesti tőzsde és Nemzeti Bank (Alpár Ignác 1902–906) építése.]

1906

autonóm vámtarifa, a búza vámja 7.50 aranykorona.

130 város közül 36-ban van ivóvízvezeték, csatornázás csak 12-ben.

4–6. újonclétszám 1905-re és 1906-ra, 20. Rákóczi Ferenc hamvainak hazaszállítása.

1907

3. a hazai ipar, 6. a magyar tengerhajózás támogatása, 19. munkásbiztosítás betegség és baleset esetére, 27. nem állami el. iskolák jogviszonyai, 28. koronázási jubileum, 46. gazdasági munkásházak, 49. vasúti szolgálati rendtartás, 53. autonóm vámtarifa, 55. kvóta, 61. hatásköri bíróság.

1908

33. budapesti helyi vasutak villamosítása, 36. elemi oktatás ingyenessége, 53. nők éjjeli munkája.

[a lakbéruzsora leküzdésére Bpesten 7500 lakást építtet a város, 4000 lakást Kispesten az állam.]

1909

a Műegyetem új épülete.

5–12. adó (föld, ház, tőkekamat, kereseti, jövedelmi stb.) törvények.

1910

a horvát választói reform a szavazók számát 50.000-ről 220.000-re emeli.

1911

1. polgári perrendtartás, 20. genfi egyezmény a sebesültekről, 21–23. házasságjogi hágai egyezmény.

1912

32–33. katonai bűnvádi perrendtartás, 35. közalkalmazottak családi pótléka, 36. debreceni és pozsonyi egyetem, 63. háború esetére kivételes intézkedések, 67. képviselőházi őrség.

1913-at

megelőző években 44.000 hold szántó és 20.000 hold erdő kerül román kézre Erdélyben.

1913

7. fiatalkorúak bírósága, 10. osztatlan közöslegelők, 14. választójogi törvény, (a választók száma 1,070.000-ről 1,868.000-re emelkedik), 15–16. tanítók fizetésrendezése, 21. közveszélyes munkakerülők, 22. ágyúgyár, 35. hajdúdorogi gkath. püspökség, 36. üzleti záróra.

156 román pénzintézet 54 millió alaptőkével, 36 tót intézet 18 millió tőkével.

1914

14. sajtótörvény, 45–46. hadsegélyezés, 50. a háború miatt kivételes intézkedések.

1915

3. magyar népfölkelők külföldön, 4. országgyűlés tartamának meghosszabbítása.

1916

6. hadkötelezettség korhatárának kiterjesztése, 9. árdrágítás, 14. Pénzintézeti Központ, 17. iszlám vallás elismerése, 29. hadi nyereségadó.

1918

17. választójog kiterjesztése. Néptörvények: 1. választójog, 2. sajtószabadság, 10. ruszin nemzeti önkormányzat.

Magyar Hírmondó.

Klein Sámuel oláh nyelvtana.

[a verbunkos-stílus kialakulása.]

1782

a kontemplatív rendek feloszlatása.

[a püspöki jogkör kiterjesztése a pápai jogkör rovására (febronianizmus).]

1786

Magyar Kurir megindulása (Bécs)

Péczeli József: Henrias.

1787

a bencés, premontrei és több más rend feloszlatása.

Kovachich Márton György „Merkur von Ungarn”.

1787-től

Bernolák Antal nagyszámú tót nyelvészeti munkája.

1788

Dugonics András: Etelka.

Kassai Magyar Múzeum.

1789

Kazinczy Ferenc: Bácsmegyeinek levelei.

Szilágyi Sámuel Henriade fordítása.

1790

Pétzeli József: II. József életének rövid leírása.

Decsy Sámuel Pannoniai Féniksz.

Diéta Magyar Muzsa.

Gvadányi József: Egy falusi nótárius.

Kelemen László színtársulata Budán, majd a pesti Rondellában.

1790–1836

közt uralkodó pátriárka Stratimirović István 1804-ben Szerbia függetlenítését kívánja.

1791

budai református és pesti evangélikus zsinat.

[a kormány a magyar nyelv érvényesülése ellen Magyarországon és Erdélyben.]

1792

kolozsvári magyar színtársulat.

1793

Fándly György Nyitrán társulatot alapít a tót nyelv művelésére.

az első magyarnyelvű daljáték-előadás.

[a forradalom kilengései miatt közvéleményünk a reformok ellen fordul, nem nemes ügyvédek feltűnése.]

1799–1808

közt öt püspöki szék betöltése kabineti kézirattal.

1799

Gyarmathy Sándor: magyar-finn nyelvrokonság.

[Sárospatakon magyar tannyelv, – Márton István reformja Pápán.]

1800

[műveltebb köznemesi házakban általánossá lesz a zongora.]

[a klasszikus építőstílus országos elterjedése, – német színészet vidéki városainkban.]

1801

Kisfaludy Sándor: Kesergő szerelem.

Kazinczy kiszabadulása.

Georgicon alapítása.

1802–1828

az egyházi ügyek legfőbb referense: Lorenz államtanácsos.

1802

a pesti központi szeminárium visszaállítása.

a bencés, ciszterci és premontrei rend helyreállítása.

1803

a pozsonyi lutheránus liceumban cseh-tót nyelvi katedra.

Berzeviczy Gergely: Über den gegenwärtigen Zustand der Protestanten in Ungarn.

1803–1806

Révai Miklós: Elaboratior grammatica.

1804

az egri egyházmegye érsekségre emelése.

kassai és szatmári püspökség.

Csokonai: Dorottya.

1805

Falusi Mihály: Okos gyermeknevelés példája.

Vedres István: A Tiszát a Dunával összekapcsoló új hajókázható tsatorna.

Pethe Ferenc: Pallérozott mezei gazdaság.

1806

prágai technikai főiskola.

második Ratio educationis: a középiskolai oktatás súlypontja a latin nyelven.

Hazai Tudósítások. – Révay és Verseghy harca.

Sinkai oláhnyelvű gazdasági tankönyve.

1807

bécsi janzenista breviárium.

a tiszántúli ref. kerület tanterve.

a tübingai pályázat.

1808

Rumy Károly György: Populäres Lehrbuch der Oekonomie.

Pápai Sámuel: A magyar literatura esmérete.

Virág Benedek: Magyar Századok.

1809

Schwartner Martin: Statistik des Königreichs Ungern.

Bredetzky Samuel: Reisebemerkungen über Ungarn u. Galizien.

1810

Piringer: Ungarns Banderien.

1811

Nyelvújítási harc.

Gustermann: Die Ausbildung der Verfassung des Kgrs. Ungarn.

1812

Móga Aradon az ortodox románság számára tanítóképzőt létesít.

Maior rövid oláh története.

új pesti német színház (Pollák).

1813

Mondolat.

1814–17

Nemzeti Gazda, szerk. Pethe Ferenc.

Vuk Stefanovics Karadzic: szerb népdalok.

1815

Felelet a Mondolatra, – Fazekas Mihály: Ludas Matyi.

Kisfaludy Károly vígjátékai.

Bécsi polytechnikum.

1816

Jos. Benigni v. Mildenberg: Statistische Skizze der siebbg. Militär-gränze.

1816–23-ig

üres a váci püspöki szék.

1817

protestáns sérelmi emlékirat Ferenc királyhoz.

Tudományos gyűjtemény, – előfizető kezdettől fogva 700-on felül, – keszthelyi Helikon.

1817–21-ig

üres a kalocsai érseki szék.

1818

Fáy András első novellája a vidéki jómódú nemesség életéről, a Magyar Kurir 1200, – Hazai és Külföldi Tudósítások 750, – Pressburger Zeitung 1109, – Pester Zeitung 2300 előfizetővel rendelkezik.

1819

Magda Pál: Magyarországnak… statisztikai és geogr. leírása.

Csondor János: Gazdaságbéli számadó- és számvevőtiszti utasítások.

Kisfaludy K.: A tatárok Magyarországon, – Kőrösi Csoma Sándor keletre indul.

1820

Fáy András: Eredeti mesék.

Csermák Antal és Lavotta János halála.

[Szentpétery József ötvösművészetének fénykora.]

1821

Katona József: Bánk bán.

1822

Auróra.

Báthory Gábor: Az evangéliomi keresztyén tolerantia.

Guzmics Izidor: A keresztényeknek vallásbeli egyesüléséről.

Bihari János halála.

Rudnay nemzeti zsinata Esztergomban.

1823–26-ig

üres a győri püspöki szék.

1823

Kisfaludy Károly: Tollagi Jónás.

Kölcsey Himnusza.

1825 nov. 3.

A Magy. Tud. Akadémia alapítása.

Vörösmarty: Zalán futása.

Lexicon Budense.

Hohenegger Lőrinc a katolikusok sérelmeiről.

1827

Balásházy János: Gyűjtemény a juhtenyésztésről.

1828

A pozsonyi líceumban tót irodalmi egyesület.

Széchenyi: Lovakrul.

1829

Johann v. Csaplovics: Gemälde von Ungarn.

Balásházy János: Tanátsolatok a magyarországi mezei gazdák számára.

1830

Széchenyi: Hitel, – Kritikai Lapok (Bajza József).

Zrínyi dala.

júl. 7. az Akadémia alapszabályainak királyi megerősítése.

Gaj elfogadja a cseh helyesírást.

1831

a Tudományos Gyűjtemény ismerteti Victor Hugót.

Széchenyi: Világ.

A Magy. Tud. Akadémia működése megindul.

August Ellrich: Die Ungarn, wie sie sind.

1832–40-ig

üres a kalocsai érsekség.

1833

Ruzitska: Béla futása (az első magyar opera).

Széchenyi: Stádium.

Magda Pál: A mezei gazdaság philosophiájának szabásai szerint okoskodó gazda.

1834

megnyílik a pesti zsidó hitközség magyar iskolája.

Schuhajda Lajos: Der Magyarismus in Ungarn.

1834/35

erdélyi országgyűlés, kősajtó, febr. 6. a diéta bezárása, zavargások Kolozsvárt.

1835

Novine Hrvatske, Danica.

1836

Jósika: Abafi.

Kölcsey F. emlékbeszéde Bessenyeiről.

A Kisfaludy-Társaság alakulása.

1837

Vörösmarty: Szózat.

aug. 22. Pesti Magyar Színház, a későbbi Nemzeti.

1838

Zrínyi második éneke.

Gaál József: Peleskei nótárius.

1839

Eötvös József: A karthausi első része. (Pesti Árvízkönyv.)

1840

Eötvös József: Éljen az egyenlőség!

Szigligeti Ede: Rózsa.

Eötvös József a zsidók emancipációjáról.

Megindul a Budapesti Szemle. Erkel Ferenc: Bátori Mária.

[a hazai német intelligencia magyarosodása, – német lapjaink szerkesztését zsidók veszik át.]

1840–46

Liszt Ferenc: Magyar rapszódiák.

1841

Teleki László: Kegyenc.

1841–43

Tocqueville: Észak-Amerika demokráciája, magyarul.

1842

Klein Hermann alapítja a szélsőséges nacionalista Der Ungar-t. Petőfi első nyomtatott verse.

[A Pesti Hirlap előfizetőinek száma 5000.]

1843

Nagy Ignác: Tisztújítás.

Egressy Béni megzenésíti a Szózatot.

1844

Erkel Ferenc: Hunyadi László.

1845

Eötvös: A falu jegyzője.

Erkel: Hymnus zenéje.

1846

Jókai: Hétköznapok.

Tompa: Népregék.

Arany: Elveszett alkotmány.

Magyar Népköltési Gyüjtemény.

1847

Eötvös: Magyarország 1514-ben.

Kemény Zs.: Gyulai Pál.

Arany: Toldi.

1848

Nép Barátja, szerk.: Arany és Vas Gereben.

Kossuth Hírlapja, szerk.: Bajza József.

szept. Széchenyi a döblingi elmegyógyintézetben.

1849

Sárosi Gyula: Arany trombita, – Magyar Hírlap, – Hölgyfutár.

A szegedi parlament kimondja a zsidók teljes egyenjogúságát.

Thun-féle Entwurf.

1850

Pesti Napló, – Új Magyar Múzeum.

Kemény Zsigmond „Forradalom után” cimű röpirata.

1851

Eötvös: A XIX. század uralkodó eszméi.

Lisznyai: Palóc dalok.

[Kossuth: az egyházihoz hasonló nemzeti közösségeket kell létrehozni.]

1852

Görgey Arthur: Mein Leben und Wirken.

Arany: Nagyidai cigányok.

1854

Vasárnapi Ujság.

Arany: Toldi Estéje.

Jókai: Kárpáthy Zoltán.

[24 nyilvánossági joggal bíró magyar, 3 tót, 1 magyar-tót, 6 szerb-horvát, 1 román gimnázium, – 45 magyar, 2 román és 1 szerb-horvát nyilvánossági jog nélkül.]

Magyar területen 61% beiskolázott tanköteles, a Vajdaságban 60, Horvátországban 29%.

1855

Szigeti József: Vén bakancsos és fia, a huszár.

Vörösmarty Mihály halála.

1856

Bolyai Farkas halála.

1857

Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája.

1858

Kemény Zs.: Rajongók.

Szigligeti Ede: Fenn az ernyő.

Vas Gereben: Egy alispán.

Üstökös (szerk.: Jókai).

[Széchenyi „Nagy magyar szatirája”.]

1859

Széchenyi: Blick.

Erdélyi Múzeum-Egylet.

Kazinczy-ünnepek országszerte.

Szept. protestáns pátens, – a kerületek látogatott gyűléseken tiltakoznak.

1860 ápr. 7.

Széchenyi öngyilkossága.

Szépirodalmi Figyelő (Arany).

Gyűjtés Petőfi-szoborra és az Akadémia palotájára.

1861

Madách: Az ember tragédiája.

Erkel: Bánk bán.

1862

Asbóth Lajos Emlékiratai.

Kemény: Zord idő.

1863

Jókai: Új földesúr.

Kriza János; Vadrózsák.

Koszorú (szerk.: Arany).

1864

Toldi Ferenc: A magyar nemzeti irodalom története.

Szalay László halála.

1866

Akadémiai elnök Eötvös J., a Kisfaludy-Társaságé Kemény Zs.

Pap Dénes: A magy. nemzetgyülés Pesten, 1848-ban.

[Erzsébet királyné békítő hatása.]

1867

Technikai Főiskola (egyetemi szervezetet nyer 1871, mint Műegyetem).

Eötvös József a katolikus autonómia ügyéről.

Magy. Tört. Társulat alakulása, Századok megindulása.

máj. Kossuth Lajos „Kasszandra-levele”.

1867–88 közt

Haynald érsek 4,200.000 frtnyi közhasznú adománya.

1868

A görög keleti román és szerb, a román görög katolikus egyház autonómiája.

1870

Wilhelm Wattenbach: Die Siebenbürger Sachsen.

A kormány a csalhatatlansági dogma kihirdetését eltiltja.

1870–71

Az első katolikus autonómiai kongresszus.

1871

Eötvös József halála.

1872

Magyar Népköltési Gyüjtemény új folyama (szerk.: Arany László és Gyulai Pál).

Deák: a középiskolák tannyelve az illető vidék nyelve legyen.

1873-ban

17 állami népiskola van.

Arany László: A délibábok hőse.

Franklin-Társulat alakulása.

Szinyei-Merse Pál: Majális.

jún. 28. Deák egyházpolitikai javaslata.

Trefort működésbe helyezi az erdélyi katolikus státus igazgató-tanácsát.

1874

Franz v. Löher: Die Magyaren und andere Ungarn.

júl. 31. karlócai kongresszus patriarchává Ivácskovics nagyszebeni román metropolitát választja.

1874/5

a tót gimnáziumok bezárása.

1875

a Matica Slovenska feloszlatása.

Népszínház, – Tóth Ede: Falu rossza.

1876 jan. 29.

Deák Ferenc halála.

1887-ben

Irányi és Helfy Ignác beszédei a nazarénusok és baptisták mellett.

Csepreghy: Sárga csikó.

Figyelő, – Beöthy Zsolt magyar irodalomtörténete.

1878

Istóczy Győző a zsidók Palesztinába telepítését indítványozza.

1879

Ludwig Gumplovicz: Das Recht der Nationalitäten in Österreich-Ungarn.

1880

Csiky Gergely: Proletárok.

Gyulai Pál és köre a hazafias frázis ellen.

1881

Csiky Gergely: Cifra nyomorúság.

Mikszáth K.: Tót atyafiak.

Budapesti Hirlap.

1882

Arany J. halála.

1883

református egyetemes konvent.

1884

Iparművészeti Társulat. Az

Operaház megnyitása.

1887

Katholikus Szemle.

1889

Protestáns szemle.

1890 febr. 26.

rendelet a keresztelési bizonylatok kölcsönös megküldéséről.

elkeresztelési viszály, – Molnár János komáromi apátplébános ellen 26 vádemelés.

Herczeg Ferenc: Fenn és lenn.

Az Én Ujságom. Kis József A Hét című hetilapja.

Ludwig Abafi: Gesch. der Fremaurerei in Öst.-Ungarn.

1891–914

Szinyei József: Magyar írók életrajzi lexikona.

1891

budapesti zsinat az ágostai evangelikusok egyházszervezetéről.

1892

Budenz József halála.

1893

Erkel Ferenc halála.

Herczeg Ferenc: A Gyurkovics-leányok.

1894

Jókai-jubileum.

Zichy Nándor rendezi az első katolikus gyűléseket Sopronban, Komáromban, Pozsonyban és az első katolikus nagygyűlést Budapesten.

Hentaller Lajos: Kossuth és kora.

1895-től

Uj Idők (szerk.: Herczeg Ferenc). Mikszáth: Szent Péter esernyője.

1897

Endrődi Sándor: Kuruc nóták.

II. autonómiai kongresszus.

1898

Gárdonyi Géza: Az én falum.

Arany László halála.

1899

Ady Endre: Versek.

Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül.

Rákosi Viktor: Korhadt fakeresztek.

1899–1902

Rákosi Jenő, Beksics Gusztáv és Hoitsy Pál nagymagyar ábrándjai.

1901

Bartha Miklós: Kazárföldön.

Gárdonyi: Egri csillagok.

Herczeg: Ocskay brigadéros.

1902

Hoitsy Pál: Nagy-Magyarország, a magyar történet jövő századai.

1903

a kolozsvári Mátyás-szobor (Fadrusz János).

16.000 népiskolából 1761 állami, 78% felekezeti.

1904

Ernst Hasse: Deutsche Politik.

1906

Hegedüs Lóránt: Önálló vámterület és kötött birtok.

1908

Gárdonyi: Isten rabjai.

A „Nyugat” megindulása.

1912

magyar görögkatolikus püspök.

1913-ig

915 állami kisdedóvó.

1913

16.861 népiskolából 3296 állami, 3320 nem-magyar tannyelvű.