| « XI. A SZENT LÁSZLÓ-KORI GESTA UNGARORUM FORRÁSAI. | KEZDŐLAP
A SZENT LÁSZLÓ-KORI GESTA UNGARORUM ÉS XII–XIII. SZÁZADI LESZÁRMAZÓI |
2. AZ ALTAICHI ÉVKÖNYVEK. » |
A XI. századi Gesta írója a scythiai kijövetel időpontjának meghatározásában tudvalevőleg REGINO évmeghatározását követi, szószerint is tartva magát forrásához, melyet – ehelyütt – Krónikás évkönyv néven meg is nevezett.
| ANONYMUS. | REGINO. |
| (VII. c.) Anno Dominice incarnationis DCCCLXXXIIII, sicut in Annalibus Cronicis continetur, egressi sunt de Scithia. | Anno Dominice incarnationis DCCCLXXXVIIII… a Scythicis regnis… egressa est. |
| Zágrábi krónika. | |
| Anno ab incarnatione Domini DCCCLXXXVIIII… (B.: 888.)[2] |
REGINO krónikájára kell visszavezetnünk az ANONYMUS III. fejezetét bevezető évszámot is. REGINO műve első – Nagy Károly haláláig terjedő – részét befejezve, mondja: Haec, que supra expressa sunt, in quodam libello reperi… cetera, quae sequuntur, meae studio descripta sunt, prout in Chronicarum libris adnotata inveni… s ezután a 818. évvel kezdi saját művét:
| ANONYMUS. | REGINO. |
| (III. C.) Anno Dominice incarnationis DCCCXVIIII. Ugek… erat nobilissimus dux… | Anno Dominice incarnationis DCCCXVIII. Bernhardus… |
Az önkényes 819. évszám kétségtelenül REGINO hatása alatt került ANONYMUS forrásába. Annál inkább feltehető ez, mert a évszám ott egyáltalában nincs helyén s nem is állapítható meg. Ügek házasságára vagy Álmos születésére vonatkozik-e?
Ugyancsak REGINO elbeszélése az alapja krónikáinkban a húnok Scythiából való kijövetelével és Attila első említésével kapcsolatos 328. évszámnak. REGINO ugyanis a 327. évi események után szól a húnok és gótok harcáról. Ezt az évszámot említette a Gesta Attila neve mellett, amit azután ANONYMUS más olvasmányai alapján a helyesebb 451. évre módosított.
REGINO-ból vette át a XI. századi Gesta-író Scythia leírását, melyet azután ANONYMUS a JUSTINUS-kivonatból, KÉZAI pedig OROSIUS-ból és ISIDORUS-ból bővített.[3] REGINO-t és continuatorát követi a kalandozások leírásában is.[4] Ennek évkönyvszerű tárgyalásával szemben azonban a XI. századi magyar író összefüggő előadásba öntötte a kalandozások történetét. REGINO fix évszámait mellőzve, több év hadieseményeit összefoglalta egy-egy nagyobb hadjárattá s mindegyiknek élén feltüntette a megelőző hadjárat óta eltelt időt (X annis repausantes, XVI annis immobiliter in Hungaria permanserunt). A korunkra jutott krónikákban ez a kronológia nagyon zavaros, mert KÉZAI az ősforrás szövegét változtatva, ott külön említett kalandozásokat is összevont. Legszembeötlőbb e tekintetben a 913. évi innmenti vereség s ezt követő 915., 917. évi hadjáratok és a 955. évi lechmezei (augsburgi) vereség teljes összeolvadása egy hadjárattá (Budai krónika 56–58. l.), noha ANONYMUS még helyesen külön említi a Konrád-kor innmenti (LV. cap.) és az Ottó-kori augsburgi vereséget (LVI. cap.). Ugyancsak ebbe az egy nagy hadjáratba olvadt be az ANONYMUS-nál még megkülönböztethetően a lechmezei 955. évi csata közvetlen előzményeképen előadott hadjáratok (REGINO 932–954.) története. KÉZAI itt a Hún-krónikához is forrásul használt VITERBÓI GOTFRID hatása alatt változtatta meg az eredeti forrás szövegét. Ettől vette az Augsburgra, a Lech folyóra Sueviára és Ulrik augsburgi püspökre vonatkozó adatait.[5] Ez összeolvasztás következtében azonban felforgatta a XI. századi forrás időrendjét is, bár az évmeghatározásokat, melyek közül egyet a Hún-krónikában helyezett el (Budai krónika 25. 1: V. annis requievit), megtartotta. Ha tehát az ősforrás kronológiáját vizsgáljuk, ANONYMUS kronológiájából kell kiindulnunk. Mivel azonban ő – sajnos – az időmeghatározásokat egynek kivételével elhagyta, e tekintetben a bővebb krónikákból kell kiegészítenünk.
| REGINO. | ANONYMUS. | Budai krónika. |
| A. 889. …Pannoniorum solitudines pererrantes Carantanorum, Marahensium et Vulgarum fines irrumpunt… | (VII. c.) A. 889. (tévesen: 884.) egressi… (XII. c.) in terram Pannonie… (XIV. c.) usque ad confinium Bulgarorum… | (36. l.) A. 889. (Z.) ingressi… Pannoniam…
(54. l.) …Moraviam… spoliarunt. Exinde… I. anno quieverunt. |
| A. 894. …Marahensium… regnum… depopulantibus… | (L. c.) Pannoniorum regna vastaverunt… et Carinthinorum, Moroanensium fines irrupuerunt… | Post hec Corinthiam… adeuntes… spoliata reversi sunt…
Hungari immobiles III. annis ad nullas partes perrexerunt. Anno quarto Bulgariam invaserunt… |
| A. 901. Langobardorum fines… Liudwardus episcopus Vercellensis ecclesie…Stephanus frater Waldonis. | (LIII. c.) …in marchiam Lombardie… Lutvardus episcopus Vercellensis ecclesie… Stephanus frater Waldonis. | (54. l.) per VI. annos arma meliorare curaverunt. Anno deinde septimo… (a morva hadjárat előtt).
(55. l.) …in marchiam Longobardie… Liuthar Vercelline civitatis episcopus… |
| 907. Bavarii… prostrati…
908. …Saxoniam et Turingiam… 909. …Alamanniam… 910. Franci in confinio Bavarie et Francie… (924. Francos orientales…) A. 912. …Franciam et Turingiam… |
[V. ö. alább a 932. évnél: …Bavariam, Alemanniam, Saxoniam, atque Turingiam…]
(LIV. c.) … Lothorigiam et Alemanniam … Francos orientales in confinio Franconie et Bavarie. |
…X. annis repausantes… Saxoniam, Turingiam, Sueviam, Francosque orientales… in confiniis Bavarie.. Almanorum exercitus… |
| 913. … íuxta In fluvium a Bawariis et Alamannis occisi sunt…
915. …totam Alamanniam, Thuringiam et Saxoniam usque ad Fuldam… A. 917. …Alamanniam, …Alsatiam et usque ad fines Lothariensis regni… Erchanger et Berchtold decollantur… 926. …totam Franciam, Alsatiam, Galliam et Alamanniam… |
(LV. c.) Postea vero anno V., regnante Conrado imperatore… partes Alemannie… Havarorum et Alemannorum fraudibus… iuxta fluvium Hin… occiduntur… Totum Bavariam, Saxoniam et regnum Lothariense… Erchangerum atque Bertholdum… decollaverunt… Hinc egressi… Franciam et Galliam… | [(Hún-krónika 25. l.) …V. annis requievit…]
(56. l.) regnante Conrado primo… Almanus et Italicus exercitus… (V. ö. folytatását a 955. évnél.) (57. l.) monasterium de Vulda combussere… [Rheno transpassato.] (58. l.) Lotoringensem ducatum… Ekhardum et Pertoldum…decollarunt. Inde vero Galliam… Metense, Trevirense et Aquisgranense territoria… |
| 932. …per orientales Francos et Alamanniam… iuxta Wormatiam Rheno transito… Gallium…Italiam.
A. 934. …Henricus rex Ungarios prostravit… 936. Otto… successor eligitur… 938. Ungarii a Saxonibus multa cede vastati. 944. Ungarii a Baiovariis et Carantanis… tanta cede mactantur… 954. Ungarii, ducentibus inimicis regis… Rheno transito pervadentes Galliam… per Italiam redierunt. |
(LV. c.) …ex insidiis Saxonum magna strage perierunt…
Dux Zulta Anno…931. genuit filium… (LVI. c.) Eodem anno inimici Athonis regis…auxilium rogare ceperunt… Bavariam, Alemanniam et Saxoniam atque Turingiam… transierunt Renum et regnum Latariensem… …Galliam quoque… planam regionem Lombardie… Italiam… |
(56. l.) …annis XVI. immobiliter in Hungaria permanserunt… (tévesen a 912. évi események után helyezve!)
(58. l.) …Rheno transpassato (Kézai: Wormatie) Lotoringensem ducatum… (v. ö. a 917. évnél!)… inde Galliam… planum Lombardie… (V. ö. 44. l.) Accidit temporibus Toxun, Hungarorum exercitum versus Galliam… ascendisse. Qui cum …Rheno transmeato, divisi forent… dux Saxonie…interfecit… |
| (59. l.) annis vero XX. sine motu permanserunt. (A 913. és 955. évi csaták összeolvasztása miatt ez utóbbi után helyezve.) | ||
| A. 955. Ungarii… ab exercitu regis [Ottonis] apud Lichum fluvium… prostrati sunt. | (LVI. c.) Tunc Hoto rex… posuit insidias iuxta fluvium Rhenum… et cum omni robore regni sui… multos interfecit. | (56. l.) …quibusdam partibus Teutonie devastatis…fluvio Lyh… captivati… |
A honfoglalást követő karinthiai és moráviai hadjáratokat – ANONYMUS tanusága szerint – a IV. László-kori Gesta írója választotta szét, egy esztendei pihetőt ékelve a kettő közé.[6] Viszont a bolgáriai hadjárat már az ősforrásban külön volt felemlítve. Ennek következtében az 1 + 3 év pihenő helyett ebben 4 évnyi pihenőt kell amazok és a bolgár hadjárat közt feltennünk.
Az összehasonlítás eredményeként megállapíthatjuk, hogy a XI. századi Gesta írója pontosan követte REGINO kronológiáját. Mivel azonban az összes 889–955. közti eseményeket hét csoportba foglalva, összefüggően adta elő, egy-egy ilyen hadjáratcsoportot REGINO-nak erre vonatkozó egyik évszáma körül csoportosította. Ezek szerint a Gesta eredeti kronológiája a következő volt:
889. Honfoglalás, Marót morváinak leverése, morva és karinthiai hadjárat (REGINO 889.)
890–893. 4 év pihenő.
894. Bolgár hadjárat (R. 889., morva hadjárat: 894.)
895–900. 6 év pihenő
901. Lombardiai hadjárat (R. 901.)
902–911. 10 év pihenő.
911–912. Szász, türingiai, frank, bajor, alemanniai hadjárat. (R. 907–912.)
912–916. 5 év pihenő.
917. Innmenti csata, lotharingiai hadjárat (R. 913–917. és 926.)
918–933. 16 év pihenő.
934. Alemann, rajna (wormsi), galliai hadjárat, szász vereség. (R. 932–934 és 936–954.)
925–954. 20 év pihenő.
955. Szövetség Ottó ellenségeivel. Lechmezei csata (R. 955.)
Ez a rekonstruált kronológia, szemben ANONYMUS hiányos, mert az évmeghatározásokat mellőző s a korunkra jutott krónikáknak a IV. László-kori Gestá-ra visszavezethető zavaros kronológiájával, mindennél kézzelfoghatóbb bizonyítéka annak, hogy REGINO krónikáját ANONYMUS és a IV. László-kori író (KÉZAI) közvetlenül nem használhatták. REGINO-val rokon adataik a XI. századi Gesta Ungarorum-ból valók. Egyúttal azonban megerősíti azt az állításunkat, hogy ez a XI. századi ősforrás sokkal rendszeresebb mű volt későbbi átdolgozásainál.
[1] MG. SS. I. 566–629. l. MOLINIER: Les sources de l’hist. de France. I. 272–273. V. LXIV–LXV. l. WATTENBACH: Deutschl. Gquellen. 6. Aufl. I. 257–262. l.
[2] Arra nézve, hogy ANONYMUS 884. és a többi krónikák 888. évszáma az eredeti 889-ből romlott, v. ö. DOMANOVSZKY id. m. 76. l. A krónikás évkönyvekre (in annalibus cronicis) való hivatkozás nem származhatik ANONYMUS-tól, mint SEBESTYÉN (A honf. mondái. I. 209.) és KAINDL (VII. 45.) felteszik. Az ő forrásai közt nem is volt ilytermészetű munka. Viszont a XI. századi író által használt REGINO-ra és az Altaichi évkönyvek-re kitünően illik e meghatározás. Ezért az ősforrásra kell a hivatkozást visszavezetnünk.
[3] V. ö. VI. és VII. fejezet.
[4] Lásd az egyező helyek pontos összeállítását, DOMANOVSZKY: Kézai. 88–93. l. és a fentebb id. műveket.
[5] MG. SS. XXII. 232. és 234. l. és Budai kr. 56–57. l. A Lech folyó nevét a XI. századi ősforrás (v. ö. ANONYMUS) nem vette át REGINO-tól. V. ö. fentebb a XIII. fejezetben.
[6] Ez lehetett talán oka az eredeti 889. év 888-ra módosulásának is.
| « XI. A SZENT LÁSZLÓ-KORI GESTA UNGARORUM FORRÁSAI. | KEZDŐLAP
A SZENT LÁSZLÓ-KORI GESTA UNGARORUM ÉS XII–XIII. SZÁZADI LESZÁRMAZÓI |
2. AZ ALTAICHI ÉVKÖNYVEK. » |