1. Miért nincs itt meg az a könyv, amit keresek?
2. Szomorú, hogy ez a könyv megjelenhetett a MEK-ben. Miért adnak ki ilyet?
3. Hogy lehet az, hogy hiányoznak alapvető művek, és miért olyan szegényes a kínálat egyes témákban?
4. Régebben megtaláltam itt egy adott szerző műveit, de most már nem találom, mi történt?
5. Hol lehet itt rövidített regényeket, olvasónaplót, verselemzést, kidolgozott házi feladatot találni?
6. Iskolai tankönyvre, egyetemi/főiskolai jegyzetre, szöveggyűjteményre lenne szükségem. Merre vannak?
7. Hogy tudok cikket, verset, életrajzot vagy konkrét adatokat megtalálni?
8. Hangoskönyveket keresek. Hogyan lehet megnézni a kínálatot és letölteni őket?
9. Gyűjthetnének fotókat, filmeket, zenéket és hangjátékokat is. Miért nem bővítik a kínálatot?
10. Hogy tudom megnézni, hogy milyen könyvek kerültek fel, mióta utoljára jártam a MEK-ben?
11. Némelyik könyvből több formátum is van, másból meg csak egy-kettő. Miért?
12. Hogyan tudom átalakítani a könyvek külalakját kellemesebb formára?
13. Hogyan tudok keresőlinket csinálni a MEK-ben levő dokumentumok egy csoportjára?
14. Ez a könyv tele van helyesírási hibával, sőt már a címe is magyartalan. Miért?
15. Hibákat találtam az egyik könyvben, kinek szóljak?
16. Nem működik a felolvasás! Mi lehet a baj?
17. Nem jön be a MEK, hibát jelez a szerver, pedig sürgősen kellene egy könyv!!! Mit csináljak?
18. Most akkor mi a helyzet a copyrighttal az Interneten? Mi az, ami megjelenhet és mi az ami nem?
19. Miért nem előfizetős rendszerben működtetik, hogy a népszerű, de jogvédett könyvek is letölthetők legyenek?
20. Hogyan használhatom fel a MEK-ből letöltött dolgokat? Kitehetem a saját honlapomra is?
21. Írtam/kiadtam egy könyvet. Mi kell ahhoz, hogy bekerülhessen a gyűjteményükbe? És miért jó ez nekem?
22. Digitalizáló munkával segíteném a MEK-et. Mit kell tudnom erről?
23. Jó dolognak tartom ezt az "elektromos könyvtárat", szívesen segítenék én is. Hogyan tehetem meg?
24. Némelyik PDF fájl hibásan jelenik meg, egyes oldalakon olvashatatlan a szöveg. Ennek mi az oka?

1. Miért nincs itt meg az a könyv, amit keresek?

Ennek több oka lehet:

1. Nincs még belőle (jó minőségű) digitális változat, vagy nem tudunk róla.

   Az e-könyvtárba csak olyan műveket tudunk felvenni, amelyek valahol megjelentek már számítógépes formában, hasonlóan ahhoz, ahogy a hagyományos könyvtárak csak a papíron kiadott könyvekből tudnak válogatni.

2. Megvan digitálisan, de nem lehet ingyenesen szolgáltatni az Interneten, vagy mi nem kaptunk rá engedélyt.

   A copyright védelem alatt álló művek digitális másolása és közzététele engedélyköteles, ezért nem lehet bármit feltenni az Internetre. A hazai szabályozás ezen a téren többször változott az elmúlt években, így előfordulhat, hogy egyes szerzők művei korábban fent voltak a MEK-ben, de később mégis le kellett vennünk őket.

3. Megvan a MEK-ben vagy legalább valamilyen hasonló könyvünk már van, csak jól kell keresni.

   Mivel a könyvtár gyűjteménye több ezer dokumentum, melyekben sok százezer vers, elbeszélés, tanulmány, szócikk, kép stb. található, ezért érdemes kicsit megtanulni a rendszer használatát a hatékony kereséshez. Az eligazodást minden oldalon "súgó" gombok segítik, és 8-10-féle keresési illetve böngészési lehetőség is be van építve a MEK-be, mindegyik más-más célra optimális.

4. Megvan az Interneten, csak nem nálunk, hanem valamelyik más digitális gyűjteményben.

   A MEK csak egy a sok elektronikus könyvtár és egyéb digitális szövegarchívum között az Interneten. Ha nálunk nincs meg a keresett dokumentum, érdemes megnézni a kezdőlapon az ajánlatok közt felsorolt VILÁGKÖNYVTÁR oldalon, ahol a legfontosabb források össze vannak gyűjtve.

2. Szomorú, hogy ez a könyv megjelenhetett a MEK-ben. Miért adnak ki ilyet?

A könyvtárba kerülő könyveket nem mi írjuk, nem mi adjuk ki és az esetek túlnyomó többségében nem is mi digitalizáljuk. A MEK egy általános gyűjtőkörű "közkönyvtár" az Interneten, és a való világban működő elődeihez hasonlóan nem szelektál ideológiai és világnézeti szempontok, illetve művészi vagy tudományos színvonal szerint. Úgy gondoljuk, hogy - a főbb arányokra persze lehetőség szerint ügyelve - érdemes megőrizni a magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású elektronikus publikációk minél szélesebb, változatosabb körét. A könyvekben kifejtett nézetek a szerzőik/szerkesztőik véleményét tükrözik, a bennük levő tények helyességéért ők a felelősek, megírásuk módja és színvonala az ő gondolkodásmódjukat jellemzi - megítélésüket pedig az olvasókra bízzuk, akiknek erre a könyvek borítólapján levő OLVASÓI VÉLEMÉNYEK menüpont alatt biztosítunk fórumot. (Negatív vélemények is megjelenhetnek, de a trágárságot eltávolítjuk.)

3. Hogy lehet az, hogy hiányoznak alapvető művek, és miért olyan szegényes a kínálat egyes témákban?

A MEK projekt az elektronikus publikációk összegyűjtésére, katalogizálására és hosszú távú archiválására jött létre 1994-ben. Ellentétben tehát sok más e-könyvtárral, digitalizálási projekttel, nem egy előre meghatározott szakterület, korszak vagy dokumentumtípus anyagainak Internetre vitele a célja. A gyűjtemény összetétele nagyjából a magyar online és offline e-könyvkiadás kínálatát tükrözi, korlátozva és torzítva az éppen érvényes internetes copyright-szabályoktól. Mindazonáltal, amikor kapunk valamilyen pénzügyi támogatást, akkor igyekszünk azt alapművek, gyakran keresett "hiánycikkek" digitalizáltatására fordítani, elsősorban a Hungarológiai Alapkönyvtár könyvlistáiból válogatva. De ez a könyvtár gyarapodásának csak egy-két százalékát teszi ki.

4. Régebben megtaláltam itt egy adott szerző műveit, de most már nem találom, mi történt?

A vonatkozó szerzői jogi szabályozás szerint jelenleg a szerző halálát követő 70 év elteltét követő első évben publikálhatók csak a művek a jogtulajdonosok (pl. örökösök, vagy a kiadási jogot megvásárolt kiadó) engedélye és jogdíjfizetési kötelezettség nélkül. Ez idő alatt a jogtulajdonos engedélyezheti, illetve tetszése szerint vissza is vonhatja a MEK-ben található művek publikálási engedélyét. Magyarországon a 90-es évek elejéig 50 év volt a jogvédelem időtartama, ennek leteltével a MEK jogszerűen publikálta a jogvédelem alól kikerült műveket. Az európai normák átvétele után a 70 éves védelem miatt a már publikált művek egy része újra jogvédelem alá került. Mivel a MEK csak a publikálás során ellenőrzi a jogszerűséget, egészen addig elérhetővé teszi az ilyen műveket is, ameddig a jogtulajdonosok nem értesítik kifogásukról.

Amennyiben tehát nem találja meg valamely 70 évnél nem régebben elhunyt szerző (fordítás esetén: fordító) művét, amelyet régebben megtalált, annak az az oka, hogy a jogtulajdonosok felszólították a MEK-et a mű szolgáltatásának megszüntetésére. A szerzői jogi védelem lejárta után a MEK a műveket újra kezdi szolgáltatni.

5. Hol lehet itt rövidített regényeket, olvasónaplót, verselemzést, kidolgozott házi feladatot találni?

Ilyenek nincsenek a MEK-ben, mi az eredeti műveket szolgáltatjuk, teljes terjedelmükben. Az ilyen műfajokra szakosodott portálokon érdemes körülnézni, illetve segítséget kérni. Ezek címei a MEK kezdőlapjáról elérhető VILÁGKÖNYVTÁR oldal "Tankönyvek, oktatási segédletek" rovatában vannak összegyűjtve.

6. Iskolai tankönyvre, egyetemi/főiskolai jegyzetre, szöveggyűjteményre lenne szükségem. Merre vannak?

Szintén a VILÁGKÖNYVTÁR oldal "Tankönyvek, oktatási segédletek" címlistáját ajánljuk, az ott található digitális tankönyvtárak és tudásbázisok specializálódtak ezekre a műfajokra. Nálunk csak néhány ilyen oktatási segédlet van, amelyeket közvetlenül a MEK-nek küldtek a szerzők/kiadók.

7. Hogy tudok cikket, verset, életrajzot vagy konkrét adatokat megtalálni?

Az újságok és folyóiratok az Elektronikus Periodika Archívumunkban találhatók az epa.oszk.hu címen. A MEK-ben a könyvjellegű dokumentumok vannak, de ezek csak dokumentum-szinten vannak katalogizálva, a bennük szereplő művek külön nem kereshetők vissza. Ezért például vers esetében előbb a szerző neve alapján kell megtalálni a verseskötetet, majd azon belül a tartalomjegyzékben megkeresni a művet. Életrajzot vagy valamilyen témáról rövid összefoglalást pedig az életrajzi illetve általános lexikonokban érdemes keresni. Ezek legkönnyebben a kezdőlapon bal oldalt a Kézikönyvek kategóriát kiválasztva találhatók meg. Lehet persze a MEK teljes szövegű keresőjével is próbálkozni, de azzal elég sok fölösleges találat is lesz. Ebben az esetben érdemesebb az összetett keresőoldalt használni, ahol a Google is be van építve, és precízebb kérdéseket is meg lehet fogalmazni. Itt a könyvek tartalomjegyzékére és elő- vagy utószavára, illetve fülszövegére is lehet szűkíteni a találati listát úgy, hogy a keresett szó/szavak után az inurl:fulszoveg.html opciót is beírjuk. Ha a Google saját felületén szeretnénk keresni a MEK anyagában, akkor a site:mek.oszk.hu kifejezést írjuk a keresőkérdés után. (Itt is szűkíthetünk az inurl:fulszoveg.html opcióval.)

8. Hangoskönyveket keresek. Hogyan lehet megnézni a kínálatot és letölteni őket?

A kezdőlapon a "téma" mezőbe be kell írni a "hangoskönyv" szót, és vagy a szerző vezetéknevét vagy a cím egy-két jellemző szavát megadni még a másik két mezőben. De mivel a kínálat még nem nagy, érdemesebb a teljes hanganyag-listát átnézni, ami a kis "mp3" gomb megnyomásával kérhető le. A hangoskönyvek egyszerű letöltésével és használatával kapcsolatban ajánlott a könyvek borítólapjáról elérhető "súgó" MP3 fejezetének elolvasása.

9. Gyűjthetnének fotókat, filmeket, zenéket és hangjátékokat is. Miért nem bővítik a kínálatot?

A képgyűjteményünk a Digitális Képarchívum nevű oldalon van. Filmek és zenék irányában szakember és tárolóhely hiányában nem tervezzük a gyűjtőkör bővítését, ezek egy részét amúgy is a Nemzeti Audiovizuális Archívum és a Videotórium gyűjti és szolgáltatja. A hangjátékokkal pedig jogi problémák vannak a sok közreműködő miatt.

10. Hogy tudom megnézni, hogy milyen könyvek kerültek fel, mióta utoljára jártam a MEK-ben?

A kezdőlapon az Újdonságok menüpontra kattintva lehet megnézni a felkerülés dátuma szerint visszafelé rendezve a dokumentumok listáját. (Ebben időnként már korábban felvett könyvek is megjelennek újra, ha azokban jelentősebb változás történt.) Van továbbá RSS szolgáltatás a MEK-ben: az utoljára felkerült 10 dokumentum adatai a honlap meglátogatása nélkül is lekérhetők az RSS-t támogató böngészőkkel vagy külön RSS kliensekkel. (A témáról lásd az rss.lap.hu oldalt.) A harmadik lehetőség a MEK hírlevelére való feliratkozás. A szolgáltatás megrendelői minden hónapban kapnak egy levelet a MEK és az EPA legfrissebb fejlesztéseiről és a katalogizált új dokumentumokról.

11. Némelyik könyvből több formátum is van, másból meg csak egy-kettő. Miért?

Igyekszünk minél több formátumot előállítani a könyvekből, különböző célokra (online böngészés, kinyomtatás, felolvasás, átszerkesztés stb.), és visszamenőleg is készítünk a régebbi anyagokból mobil eszközökre szánt LIT és hosszú távú archiválásra alkalmas XML verziókat. De előfordul, hogy olyan formátumban kapunk egy könyvet a szerzőtől/kiadótól, amit nem vagy csak aránytalanul nagy munkával lehetne - jó minőségben - más verzióra átalakítani, így ezekből csak 1-2 változatot szolgáltatunk. Természetesen ha valaki átkonvertál egy könyvet valamilyen más, elterjedt formátumra és elküldi nekünk, azt is szívesen feltesszük.

12. Hogyan tudom átalakítani a könyvek külalakját kellemesebb formára?

A PDF dokumentumok külalakja nem nagyon változtatható, azok A4-es lapokra való kinyomtatáshoz lettek formázva. A Word DOC és RTF verziók szabadon átalakíthatók az MS Office vagy az Open Office szövegszerkesztőivel. A HTML változatok (vagyis a weben közvetlenül olvasható formátumban közzétett szövegek) külalakja a böngészőprogram ablakméretétől és az abban beállított betű-típustól, -mérettől és -színtől függ. (Az ablakméret a jobb felső sarokban levő "Előző méret" gomb megnyomása után állítható át. A betűk külalakja pedig Explorerben az Eszközök/Internetbeállítások menü Színek, Betűkészletek és Kisegítő lehetőségek gombjaival, Firefoxban pedig az Eszközök/Beállítások menü Betűk és színek funkcióival módosítható. A betűméret legegyszerűbben a Ctrl gomb lenyomása mellett az egér görgőjével állítható át, vagy a Nézet/Szövegméret ill. Nézet/Betűméret menüvel. Haladóbbak saját CSS stíluslapot is készíthetnek, amivel tetszőleges külalakot lehet adni a HTML oldalaknak. (Ezt Explorerben szintén a Kisegítő lehetőségek gomb megnyomása után lehet megadni, Firefoxban pedig a Nézet/Oldalstílus menü alatt. Utóbbihoz stílusszerkesztő kiegészítések is letölthetők, pl. a Stylish vagy a Firebug.) De az akadálymentesített vmek.oszk.hu felületen a Beállítások menüponttal ennél jóval egyszerűbben is választhatunk néhány szín- és betűbeállítás közül. Akik pedig igazi "könyvélményre" vágynak, azoknak érdemes letölteni a http://mek.oszk.hu/html/szoftver/ lapról az yBook nevű megjelenítőt, és abba beolvasni a MEK-ből lementett HTML vagy RTF formátumú könyveket.

13. Hogyan tudok keresőlinket csinálni a MEK-ben levő dokumentumok egy csoportjára?

A MEK különféle keresőprogramjait "kívülről", megfelelően felparaméterezett linkeken át is meg lehet hívni, így egyszerre kilistáztathatók egy bizonyos szempont (pl. szerző, téma, partnerintézmény) szerint összetartozó könyvek. A paraméterezés módjáról a kezdőlap főmenüjében levő Kapcsolat menüpont alatt található tájékoztatás.

14. Ez a könyv tele van helyesírási hibával, sőt már a címe is magyartalan. Miért?

A gyűjteményünkben sok régi kiadású könyv digitalizált változata megtalálható. A helyesírás, a nyelvhelyesség és a nyomdatechnika változott az idők során. Mivel a MEK egy könyvtár és nem kiadó, ezért nem készítünk modernizált új kiadásokat, hanem megőrizzük a régies írásmódot. Ez igaz a könyvek címére és egyéb megjelenési adataira is, ezért vannak például "X.Y. összes versei" című könyvek a MEK-ben, mert bár jelenleg a helyes alak "összes verse" lenne, de mivel annak idején ilyen címmel jelentek meg, ezért nálunk is így szerepelnek.

15. Hibákat találtam az egyik könyvben, kinek szóljak?

A gyűjteménybe felvett szépirodalmi műveket korrektúráztatjuk, a többi szövegnél pedig legalább egy helyesírásellenőrzést elvégzünk. De vannak olyan könyvek is a MEK-ben, amelyeknél ez a fajta javítás vagy a nagy méret, vagy a formátum miatt nem történt meg. Ha valaki hibát talál egy műben, akkor azt a könyv címével és lehetőleg a hibát tartalmazó oldal URL-jével együtt írja meg az mek[}kukac{]oszk[}pont{]hu e-mail címre. Nagyon hasznos az is, ha megadja, hogy melyik nyomtatott kiadás alapján gondolja hibásnak a szöveget. (Az egyes kiadások ugyanis sokszor jelentősen eltérnek egymástól - pl. a korabeli cenzúra miatt - , így lehet, hogy a MEK-ben levő szöveg nem hibás, csak egy másik nyomtatott könyvből készült. A digitális változathoz használt eredeti kiadás adatai a könyvek borítólapján a KATALÓGUSCÉDULA menüpontra kattintva nézhetők meg.) Amennyiben egyértelmű sajtóhiba vagy digitalizálási hiba van a szövegben, akkor azt kijavítjuk. Az olvasók által jelzett tárgyi tévedéseket viszont előbb egyeztetjük a szerzővel/szerkesztővel (ha el tudjuk érni) és csak utána - általában egy lábjegyzetbe írt megjegyzés kíséretében - javítjuk.

16. Nem működik a felolvasás! Mi lehet a baj?

A felolvasórendszert nem mi működtetjük, egy külső szerveren fut. Ezért a Világhalló üzemeltetőjéhez érdemes fordulni a technikai problémákkal az info@kpro.hu e-mail címen. De előtte ajánlott elolvasni a leggyakoribb hibák elhárításáról szóló http://www.vilaghallo.hu/faq.html oldalt.

17. Nem jön be a MEK, hibát jelez a szerver, pedig sürgősen kellene egy könyv!!! Mit csináljak?

Ritkán, de előfordulhat, hogy valamilyen gond van a mek.oszk.hu szolgáltató géppel (pl. áramszünet, túlterhelés). Ilyenkor a http://mek.niif.hu címen levő tükörszervert érdemes használni, ahol az állomány nagy részének egy régebbi másolata megtalálható. Itt néhány interaktív funkció nem működik (pl. a Vendégkönyv), de keresni lehet rajta és a szöveges dokumentumok többsége elérhető.

18. Most akkor mi a helyzet a copyrighttal az Interneten? Mi az, ami megjelenhet és mi az ami nem?

A szellemi alkotások internetes szolgáltatásával kapcsolatos jogi helyzet többször változott az évek során Magyarországon. Ugyanakkor még nem születtek meg azok a szabályozások, amelyek lehetővé tennék, hogy a könyvtárak felhasználhassák az Internetet a könyvtári törvényben előírt feladataikhoz olyan esetekben, amikor ez lenne a leghatékonyabb vagy egyetlen eszköz arra, hogy biztosítsák bizonyos olvasói rétegek (pl. más országokban élő magyarok, kistelepülések lakói, fogyatékkal élők) számára a kultúrához és tudáshoz való hozzáférés - alkotmányos - jogát, és hogy megőrizhessék a folyamatosan keletkező és pusztuló digitális kultúrát. Mindazonáltal a MEK és az EPA, mint az Országos Széchényi Könyvtár két nagy online tartalomszolgáltatása, igyekszik alkalmazkodni a mindenkori magyar törvényi szabályozáshoz, és tiszteletben tartja a szerzők és egyéb jogtulajdonosok kéréseit. A MEK hazánkban az elsők között szerződött az Artisjus Egyesülettel a szöveges-, később pedig a Hungart Egyesülettel a képi dokumentumok közös jogkezelése céljából, amikor erre lehetőség nyílott. Sajnos a közös jogkezelés köre a hálózaton szolgáltatott szöveges művek esetében fokozatosan szűkült, és az EU-csatlakozással egyidőben, 2004 májusában teljesen megszűnt. Ettől kezdve a művek minden fontosabb közreműködőjétől (szerzőtől, szerkesztőtől, fordítótól, illusztrátortól, stb., és egy ideig még a kiadótól is), illetve ezek jogörököseitől írásos szerződésben rögzített engedélyt kell kérni az internetes szolgáltatáshoz. Kivételt csak azok a művek jelentenek, amelyeknek közreműködői mind 70 évnél régebben haláloztak el, ezek már a szabad felhasználás körébe tartoznak. Ez gyakorlatilag lehetetlenné teszi komolyabb e-könyvtárak létrehozását, hiszen (főleg, ha folyóiratok is vannak a gyűjteményben) művek százezreinek jogosítását kellene egyenként megoldani, ráadásul, mivel már nincsen átalánydíj megállapítva, a költségek is tervezhetetlenek. Mindenesetre a Magyar Elektronikus Könyvtárban 2004 óta elkezdtük az egyedi engedélyek beszerzését az újonnan felkerülő könyvekre illetve fokozatosan visszamenőleg is, amennyire erre időnk van. Mivel a művek szolgáltatásából a MEK-nek és az EPA-nak semmilyen bevétele nem származik, és az OSZK pedig nem kap a költségvetésből erre pénzkeretet, ezért jogdíjakat nem tudunk fizetni a művek copyright tulajdonosainak. Amennyiben valaki nem szeretné, hogy ilyen feltételek mellett hozzáférhető legyen a tulajdonában levő szellemi alkotás az Elektronikus Könyvtárban, az a mek.oszk.hu honlap alján található elérési címeken (lehetőleg írásban) jelezze ezt, és mi a lehető legrövidebb idő alatt megszüntetjük a nyilvános hozzáférést. (Ettől még a mű általában elérhető marad az Interneten, hiszen mi is többnyire valahonnan átvettük, továbbá hozzáférhető lesz az OSZK belső hálózatán, mert a könyvtár épületén belüli olvasás a szabad felhasználási módok közé tartozik.) A MEK továbbá aktívan támogatja a Creative Commons licenszek magyarországi bevezetését és elterjesztését, amelyekkel visszakerül a szerzők kezébe a műveik felhasználása fölötti rendelkezés, ugyanakkor jogot adnak azok olyan célú használatára, ami miatt a MEK létrejött 1994-ben.

19. Miért nem előfizetős rendszerben működtetik, hogy a népszerű, de jogvédett könyvek is letölthetők legyenek?

Léteznek ilyen szolgáltatások is, köztük már néhány magyar is, lásd a VILÁGKÖNYVTÁR oldal "Magyar e-könyv kiadók" rovatát, de ez egy más "műfaj". Mi az évszázadok alatt kialakult, társadalmilag minden korban elismert és hasznosnak tartott nyilvános közkönyvtár intézményét szeretnénk megőrizni az Interneten is. A MEK-nek nem egy kereslet/kínálat által vezérelt e-könyvesbolt létrehozása a célja, főleg nem a nyomtatva amúgy is mindenhol hozzáférhető bestsellerekből, hanem a magyar digitális kultúra összegyűjtése, rendszerezése és hosszú távú megőrzése. Emellett fontosnak tartjuk azt is, hogy ehhez az archívumhoz mindenki egyenlő eséllyel férjen hozzá (amennyiben a szükséges technikához hozzá tud férni), ezért nem tervezünk a jövőben sem előfizetéses szolgáltatásokat.

20. Hogyan használhatom fel a MEK-ből letöltött dolgokat? Kitehetem a saját honlapomra is?

A könyvek borítólapján a SZERZŐI JOGOK menüpont alatt lehet olvasni a felhasználás feltételeiről. A MEK-ben levő dokumentumok alapvetően magánfelhasználásra (művelődés, tanulás, szórakozás) szolgálnak, továbbá olyan non-profit célokra (pl. oktatás, tudományos kutatás), ahol továbbszolgáltatás nem történik. A művekből rövidebb részletek, egyes ábrák a forrásra való hivatkozással saját publikációkba átvehetők, külön engedély nélkül is. (A hivatkozásnál a szerző és cím mellett javasoljuk a könyv borítólapjának URL/URN-jét vagy legalább a mek.oszk.hu honlapcímet is feltüntetni.) A szabad felhasználás eseteiről részletesen a szerzői jogi törvény IV. fejezete rendelkezik. Egyéb felhasználásokra mi nem vagyunk jogosultak engedélyt adni. Ha valaki nagyobb vagy teljes terjedelemben szeretne átvenni egy művet egy másik szerverre, vagy akár digitális, akár nyomtatott formában terjeszteni, vagy feldolgozni, lefordítani illetve előadni, annak a dokumentum tulajdonosától kell erre engedélyt kérnie. Ha az illető ismert és az e-mail címe nyilvános, akkor ezt a borítólapon levő INFORMÁCIÓ menüpont tartalmazza. Egyébként pedig az mek[}kukac{]oszk[}pont{]hu postafiókba érdemes megírni a mű adatait és a tervezett felhasználás pontos módját, és majd mi megadjuk a további teendőket. Amennyiben a borítólap alján fel van tüntetve a CC logó, akkor arra kattintva egy részletes tájékoztatás olvasható az adott Creative Commons licensz által biztosított - nem engedély-köteles - szabad felhasználási formákról.

21. Írtam/kiadtam egy könyvet. Mi kell ahhoz, hogy bekerülhessen a gyűjteményükbe? És miért jó ez nekem?

Örömmel veszünk a gyűjteménybe minden olyan digitális dokumentumot, amely a MEK gyűjtőkörének megfelel és szabadon közzétehető az Interneten. Erről részletesebben a kezdőlapon a főmenüben található KAPCSOLAT menüpont alatt lehet olvasni és itt található a feltöltéshez szükséges űrlap is. Nyomtatott könyvek digitalizálását csak kivételes esetekben tudjuk vállalni, ha nagyon fontos műről van szó, mert nincs erre kapacitásunk. A szolgáltatásért jogdíjat sem tudunk fizetni, mivel nekünk sincs semmilyen bevételünk belőle. A MEK napi 40-50 ezres látogatottsága viszont széles körű olvasóközönséget garantál, köztük olyanokat is, akikhez a nyomtatott kiadás sosem jutna el (pl. vakok, távoli országokban élő magyarok), és érdeklődést kelthet a szerző, a műfaj vagy a téma iránt, ezzel potenciális vásárlóközönséget is toborozva. Kiadók, fordítók és filmes vagy színházi emberek számára is hasznos forrás egy ilyen digitális dokumentum-gyűjtemény, ahol megismerhetik az új szerzőket és esetleg publikálási vagy egyéb megjelenési lehetőséget kínálhatnak fel nekik valamilyen hagyományos médiumban. Mindemellett az Elektronikus Könyvtár az Internet változékony világában is folyamatos, gyors és évtizedekre stabil hozzáférést garantál a digitális dokumentumokhoz, így azoknak is érdemes itt elhelyezniük a műveik egy másolatát, akik saját honlapon publikálnak. A könyvtárosok részletes és szabványos leíró (meta)adatokkal látnak el minden, a gyűjteménybe felvett dokumentumot, s ezek több más keresőrendszerbe, könyvtári katalógusba is elkerülnek (pl. OSZK, MOKKA, NDA, Europeana). Ez is segíti a mű megtalálhatóságát.

22. Digitalizáló munkával segíteném a MEK-et. Mit kell tudnom erről?

A MEK köszönettel fogad minden kész vagy félkész digitalizált könyvet, amelyek szolgáltatásának nincs szerzői jogi akadálya. Ha a digitalizált és felismertetett (OCR-ezett) könyv hiánytalan, az oldalak képe egységes méretű és esztétikus, szövege jól olvasható, a felismertetett szöveg elfogadható, akkor a dokumentum az előkészítést és katalogizálást követően megjelenhet a MEK-en. A kiinduló képállomány (master) 300 dpi felbontású, tiff formátumú, színes fájlokból álljon. Indokolt esetben, ha a könyv vagy egyes oldalai a valóságban fekete-fehérek, a megfelelő oldalképekre szürkeárnyalatos beállítás is elfogadott. Egyéb esetekben, például a sárgult oldalak masterképeinél a szürkére konvertálás helytelen és kerülendő. Feltöltéshez természetesen a sok oldalképből készíthetünk egy vagy néhány tömörített fájlt (pl. zip, rar, gzip stb.). Master gyanánt elfogadható az oldalakat képként tartalmazó PDF is, de ez körültekintést igényel. A PDF-ben a képek gyakran adatvesztéses tömörítéssel tárolódnak, ezért ha nem vagyunk tisztában azzal, hogy "mi van a PDF-ünk mögött", kerüljük e megoldást. PDF-be szkennelni csak azért, hogy a sok helyett egy fájlt kelljen feltölteni, az említett, megbízhatóbb és hatékonyabb tömörítési lehetőségek miatt nem ajánlott. Ha karakterfelismertetett PDF-et küldene, az erre vonatkozó technikai részleteket az innen letölthető mellékletben találja, az ABBYY FineReaderen bemutatva. (A szoftver alapjainak ismeretét feltételezzük.)

23. Jó dolognak tartom ezt az "elektromos könyvtárat", szívesen segítenék én is. Hogyan tehetem meg?

Örömmel veszünk minden segítséget és támogatást a MEK fejlesztéséhez, hiszen ez a kezdetektől egy internetes közösség által az Internet-használók számára fejlesztett közhasznú szolgáltatás, és meglehetősen szűkösek a forrásaink a feladat nagyságához mérten. A MEK kezdőlapján a KAPCSOLAT menüpont alatt van erről egy részletesebb ismertető. Lehet támogatni munkával, dokumentumokkal, pénzzel és technikai eszközökkel. Jelentkezni az mek[}kukac{]oszk[}pont{]hu e-mail címen kell. Anyagi támogatásra a MEK Egyesületen keresztül van lehetőség, akár az egyesülethez magánszemélyként vagy intézményként csatlakozva a tagdíj befizetésével, akár a jövedelemadó 1%-ának felajánlásával, akár pedig közvetlen adományokkal. Ezeket a pénzeket a MEK és az EPA tartalombővítésére, a műszaki háttér fejlesztésére, illetve egy, a Kárpát-medence magyarlakta területeire kiterjedő elektronikus könyvtári hálózat létrehozására fordítjuk. Az adományozás módjáról és részleteiről ezen az oldalon vannak információk.

24. Némelyik PDF fájl hibásan jelenik meg, egyes oldalakon olvashatatlan a szöveg. Ennek mi az oka?

A böngészőkbe beépített PDF megjelenítő funkció nem minden formátumot kezel helyesen. A MEK-ben sok könyv ún. kétrétegű PDF fájlokban található: külön a szkennelt oldalkép és külön a felismertetett szöveg. Ezeknél szokott előfordulni, hogy az oldalak nem, vagy pedig hibásan jelennek meg olyankor, ha böngészőben nyitjuk meg őket. Ilyen esetben a bal egérgomb helyett a jobbal kell rákattintani a "PDF" feliratra és a megjelenő ablakban a "Link mentése..." (vagy a "Hivatkozás mentése...", vagy a "Cél mentése...") menüponttal lementeni a fájlt a gépünkre, majd ezt egy dupla kattintással egy önálló PDF megjelenítő programmal (pl. Adobe Acrobat Reader, Sumatra PDF) megnyitni. Amennyiben jelzik az ilyen problémás könyveket az mek[}kukac{]oszk[}pont{]hu e-mail címen, akkor igyekszünk átkonvertálással javítani őket.