Lásd még: Turista menü, tábori főzőcske (*Zöld kaland*)
Rövidebb túrákra a legjobb megoldás, mert nagyon kényelmes kezelni, viszont a gázutánpótlás elég nehezen megoldható túra közben. Budaörsön van egy gázpalack töltő állomás. {}
Mostanában terjedtek el az eldobható gázpalackok, persze a ká-európai ember ezeket is újratölti. Egy kéthetes túrán ketten nem használtunk el egy egyliterest, pedig használtuk rendesen. A hozzá tartozó "főző" néha csak egy szelep és három pöcök, amelyeken megáll a lábos. A célnak megfelel. Van drágább is, beépített piezokristályos gyújtóval és műholdvevő antennával.
Ügyes ember ezt is könnyen kezeli, de óhatatlanul büdösebb, mint a gáz. Nem robbanásveszélyes, de igencsak gyúlékony. A bemelegítéséhez szükséges alkohol (spiritusz) mennyisége nagyon megnőhet huzatban, érdemes ráeszkábálni egy 800 grammos ételkonzerv mindkét végén nyitott dobozából egy szélfogót, amin a szelelés érdekében üssünk ízléses lyukakat. A petróleumfőző porlasztója gyakran eltömődik, vigyünk magunkkal nagyon vékony drótból készült dűznipucolót.
{Szerintem nagyon rulez kis dolog, roppant kis helyen elfér, és csak úgy ontja a meleget. Ha megfelelőképp szélárnyékos helyen használod, és nincs nagyon ledevalválva, akkor gyönyörű, korommentes, egyenletes lánggal ég. Egyetlen hibája, hogy ha elszámolod a naftát (amiből egyébként szerfölött kevés kell neki, egy nagyobb injekcióstűnyivel kényelmesen főzhetsz 5 dl zacskós levest), no szóval ha úgy döntesz, hogy majd utántöltöd, akkor meglepetés érhet ugyanis a tartályában forró benzingőz van, méghozzá túlnyomáson, szóval ha kinyitod, nagy bumm lesz. Rémhírek terjengenek még a begyújtási procedúráról is, megfelelő lazaság esetén ez nem okoz gondot. (Értsd: megtöltés után lazán leöntöd a főzőrózsát benzinnel, és rágyújtasz.)
Vitathatatlan előnye, hogy mindenhol terem bele nafta, ahol az autók nem maradnak szárazon, vitathatatlan hátránya, hogy a benzinespalackot jól meg kell választani (nekem egy piros pléhpalackom van, amit egy patentzáras porcelándugó tömít, némi gumialátéttel, és gyakorlati tapasztalat, hogy nem engedi ki a benzinszagot.) Ha bővebben érdekel a dolog, egyszer szívesen látlak egy kis erődemonstrációra, feltéve, hogy hozol egy deci ólommentes autóbenzint (vagy mosóbenzint, patikabenzint) (*Gábor*)}
A legegyszerűbb főzőeszköz. Szélcsendes helyre rakva egy 400 grammos konzervet egy 3cm*3cm*0,7cm-es "kocka" is meg tud melegíteni, de már egy kis szél is jócskán megnövelheti az üzemanyag-fogyasztást. Lehet (?) kapni hozzá mindenféle ügyes tartót, de csinálni sem nehéz. A legegyszerűbb a 400 grammos konzerv egyik oldalán nyitott doboza, szintén ízléses likakkal.
A spirituszkocka seclovák neve Pevny Lieh, Seclovákiában 3cm*3cm*8,4cm-es fehér-piros-fekete papírdobozban árulták a drogériákban. (Jól számoltál, egy dobozban pont egy tucat van.) Nem tudom, Seország és Clovákia kettéválása után mi lett a sorsa ennek a remek árucikknek.
A legfinomabb az étel akkor lesz, ha szabad tűz fölött készül, mivel kicsit megfüstölődik. Éppen ezért ne rakjunk a tűzre műanyagot, petróleumot stb.
Szalonnasütéshez vihetünk magunkkal olyan kétágú acélvillát, amelynek nyele beleszúrható egy botba, így kényelmes nyársunk lesz. A legújabb technológiám: két kihegyezett bicikliküllő, melyeket egy AWAB bilinccsel rögzítek egymással párhuzamosan a botra.
Egy acél rostélyon remekül lehet grillezni. Ebből sikerült egy elég profit szereznem: embermagasságú (alumíniumból készült, szétszedhető) 3-láb, felül csigával, és hozzá egy nagy kerek rács. Bogrács is akasztható rá, a lánccal kényelmesen állítható a tűz fölötti magassága.
{}
Főzéskor engedjük szabadon szárnyalni fantáziánkat. (Lásd *3+1*, ír gulyás.) Az olyan megjegyzéseknek, mint pl. "Az én anyukám nem tesz hagymát a tejbegrízbe", nincs helyük egy vízitúrán.
Az ember sokkal toleránsabb az olyan kajával szemben, amelynek elkészítésében ő maga is részt vett, pláne, ha egész nap nem evett semmit, csak lapátolt.
Erre találták ki a spirituszkockát.
Legegyszerűbb felbontás nélkül melegíteni. Nem kell félni, nem robban (nekem még nem tett ilyet. {}) Csak arra ügyeljünk, hogy egyenletesen melegedjen az egész: időnként az e célra magunkkal vitt munkavédelmi bőrkesztyűvel vagy ronggyal fogjuk meg, és rázogassuk erőteljesen {és másik oldalával tegyük vissza (*Döme*)}. Katonaviselt férfiemberek a földhöz is csapkodhatják. A kaja viszkozitásától nagy mértékben függ, hogy mennyit kell rázni.
Kell némi tapasztalat ahhoz, hogy megtanuljuk, mennyi ideig kell melegíteni a konzervet. Ha szabad kézzel égési sérülések nélkül meg tudjuk fogni a dobozt, akkor még biztosan nem elég meleg.
Kinyitás előtt zavarjunk mindenkit fedezékbe, majd állítsuk élére a dobozt, és a legmagasabb pontján lyukasszuk ki úgy, hogy a lyuk ne felénk nézzen. Ha volt benne levegő, akkor az fog távozni szuszogva; ha csak szilárd és folyékony trutyit tartalmaz, azok hőtágulási együtthatója jóval kisebb, mint a gázoké, és (remélhetőleg) nem fog túl sok kispriccelni. A nyomáskiegyenlítés után már csekély kockázattal nyithatjuk tovább a dobozt.
Ennek elkészítése sem igényel különösebb szagértelmet. A zacsekon levő felhasználói leírásból egyébként minden kiderül. Két fő típusa létezik.
A krémlevesport (zöldség~, gomba~) hideg vízbe kell szórni, és úgy melegíteni, ahogy van.
A hagyományost forrásban levő vízbe kell tenni (de mi van, ha nem találok a környéken forrást?). Az ínyencek feljavíthatják a levest krumplival, egész fej hagymával, virslivel, plusz leveskockával. Az apróra vágott krumplit a levespor előtt kb. 5 perccel tegyük a forró vízbe, meg is sózhatjuk egy kicsit, de vigyázzunk, mert a levesporban is van só.
Miután egy évig mást sem ettem, én is idegenkedem a "nyers" vagdalthús-konzervtől, de megsütve meglepően finom tud lenni.
A konzervdobozt nyissuk ki mind a két végén. Az egyik lapot rajta hagyva nyomjuk ki egy kicsit, majd a másik végén a doboz pereme mentén vágjunk le a kibukkanó vékony részt. Repeat until elfogy. A szeleteket meghempergethetjük lisztben.
Az egyik megoldás, hogy olajban/zsírban sütjük ki. (Én úgy szeretem, ha kopogós keményre sül.) Grillezhetjük is parázson, ehhez kell egy rostély. (Vigyázzunk, hogy a rács résein ne potyogjon a parázsba a kaja. Grillezéshez ezért lehet, hogy jobban járunk, ha nem 150, hanem 400 grammos vagdalthús konzervet használunk, abból nagyobb szeleteket gyárthatunk.)
Só, bors, paprika, kecsöp, mustár, jó étvágy.
Kellemes tábortűzi kaja.
Terítsünk ki egy kb. 30cm*50cm-es alufóliát, és kéttenyérnyi területen rakjunk rá vékony szalonnaszeleteket. Erre jöhet a krumpli, kolbászkarikák, hagyma, egyebek, megint szalonna, és így tovább, annyi, hogy az alufóliába be tudjuk csomagolni az egészet. Ezután tekerjük körbe még egy réteggel. Tegyük a parázsba, szórjunk a tetejére is parazsat, és fél óra múlva kész a vacsi.
Lángos {(*Gyöngyi*)}
A halkonzervből kioperáljuk a gerinceket, és egy tányérban széttrancsírozzuk a halacskákat. Vajat, citromlevet adunk hozzá, és jól elkeverjük.
Avagy gévagomba. Mint a neve is elárulja, főleg fűzfán (néha géván) terem. Eső után tele van vele a vízpart. Előnye, hogy semmilyen más gombával nem téveszthető össze: sárgás-narancsos-vöröses színű, emeletesen nő. Miután kiszáradt, a taplóhoz hasonlít. Étkezésre csak az egészen friss alkalmas (öregen sem mérgező, csak nem jó), azt a részt használjuk fel, amelybe még könnyedén beleszalad a kés.
Csak annyit vágjunk le, amennyit megeszünk, a többit hagyjuk meg másnak - illetve irtsuk ki az egészet, mivel áldásos tevékenysége folytán elkorhad a fa, amelyen élősködik.
Pörkölt vagy rántott gomba készíthető belőle. Nem egy sampion minőség, viszont nem kerül semmibe.
Mindenki másképp csinálja, leírom az én verziómat.
1 liter hideg vízbe szórok fél maroknyi fahéj+szegfűszeg+őrletlen bors keveréket, és (talán) 5 evőkanál cukrot. Hagyom egy ideig forrni, hogy a víz fele elpárologjon, és kijöjjön a fűszerek íze. Ezután beleöntöm a bort (1 litert), hagyom még egyet rottyanni, és kész. Lehet citromlevet is hozzáadni.
A forralt bor - a teához hasonlóan - hidegen is nagyon finom, de mielőtt eltesszük (pl. reggelire), vegyük ki belőle a fűszereket.
A fahéj+szegfűszeg+bors triót tarthatjuk három helyett egy közös dobozkában is.
{Svéd változat a fahéj-szekfűszeg-bors (cukor) + bor recept analógiájára: Fahéj-szekfűszeg-mazsola-száraz narancshéj (cukor) + vörösbor! (Svéd neve: glögg) (*Zita néni*) }
Hozzávalók 3 éhes személy részére: 3 tojás, 1/4 kg túró, 1 májkrémkonzerv, 1 vagdalthúskonzerv, kolbász csücske, kevéske összeszáradt sajt. A többit el lehet képzelni...
A konyhaeszközökről a leltárnál olvashatsz.
Némely kaják elkészítése sok tányért, lábost igényel. Célszerű ezeket egy nagy vászonra, nylonra, lepedőre vagy sátorlapra tenni. (Sátorlap beszerzési lehetőség: pl. 1123 Csörsz u. 9., tel.: 2120700. 1994 őszén 1000 Ft volt darabja. Ragaszkodj a körcikk alakú magyar sátrolaphoz, ne hagyd, hogy rádsózzák az ócska németet.)
A pléhbögre jobban használható, mint a műanyag pohár: a tűzhöz közel téve melegen tarthatod a teádat, és fogmosóvizet is kényelmesen melegíthetsz úgy, hogy ráteszed a parázsra.
Az ideális konyhai szerszám és evőeszköz a kanálgép. Ezt leszereléskor szokás emlékbe eltenni (ha csak ennyi a hiányod, akkor nem fogják rádhátékázni), de meg is vásárolható a Katonai Ruházati Boltokban (legfrissebb adat: 1993 ősz, 320 Ft). Budapesten van egy a Délivel szemben (1123 Alkotás u. 23-25., tel.: 1566128) és egy az Árpád hídi metrómegálló közelében (1134 Róbert Károly krt. 45/b, tel.: 1290429). Néha kifogynak belőle, vásárlás előtt érdemes távrecsegni. Ha az eladó néni nem érti a magyar szót, mondd neki azt tagoltan, hogy "ka-to-na-i e-vő-esz-köz-kész-let". A hozzám hasonló profik upgrade-elhetik a kanálgépüket: az enyémbe belezsúfoltam még egy kiskanalat és egy mokkáskanalat is...
{}
Egyes vélemények szerint a vízitúra lényege. A többi csak körítés a zabáláshoz.
A konyhának használt sátorlap & Co. megteszi étkezőnek is.
Ha sátorban eszel, akkor abból garantáltan jut a matracra. Ezért a székelykáposzta-konzervvel csak módjával. A kenyérmorzsát viszonylag könnyen összetakarítják a hangyák.
Ha még esetleg nem népszerűsítettem volna eleget a katamaránt: a vízen csorogva is ehetünk, ezzel rengeteg időt/evezést spórolhatunk (eddigi rekordunk egy 20 km-es reggelizés volt, kb. 2 óra alatt, erős hátszélben vitorlázva). Még a vízen főzés (na jó, konzerv-melegítés) sem boszorkányság: a két kenu között keresztbefektetett vizes deszkára tesszük a spirituszkocka tartóját. A vízen evés más csónakban is elképzelhető, de észnél kell lenni, a főzés pedig ennél is zűrösebb. {}
