{Minket egy vízitúra alkalmából a Tisza felső részén kb. 3-szor raboltak ki az egyre növekvő elővigyázatosság ellenére. (Dombrád volt a legveszélyesebb, ott beszéltünk más túrázókkal is: azok is hasonlóan jártak, csak azt nem viszik, ami nincs leszögelve.) Amúgy sátorban viszonylag biztonságban van a dolog, ha van mindig valaki a környéken. Szóval arrafelé semmit nem szabad széthagyni, mindent visznek, ami mozdítható (a sátortól a táskán át a hálózsákig.) Amúgy, ha megtörtént a baleset, utána érdemes körülnézni a környéken, mi így találtuk meg az ellopott hálózsákot egy közeli bokorban, és az ellopott táskát a folyóparton, egy bokorban, persze pénz, iratok nélkül. De legalább a ruhák megvoltak, és ez ott fontos volt... Ja, és a gyógyszerek sem voltak benne... (*Krisztián*)}
Ha szigeten kötsz ki, kisebb eséllyel zargatnak, és a szárazföldi patkányoktól is távol tudod magad tartani. (Ezért kedvelem nagyon a Lídót.) Persze ha partraszállnak a kalózok, akkor meg menekülni nehezebb.
{"Közbiztonság szempontjából bizonytalan helyeken" ajánlatos a hajókat éjszakára lánccal és lakattal, vagy ha ilyen nincs, kis csengőkkel felszerelt madzaggal összekötni. (Az utóbbi csak szélcsendes időben működik!) + ha hozzákötöd az egészet a sátorhoz, akkor biztos észreveszed, ha viszik a hajókat. Vad vidéken érdemes úgy időzíteni, hogy délben (ebéd előtt) érjünk olyan településre, ahol beszerezhető a szükséges kaja+víz, este pedig a lehető legtávolabb álljunk meg minden lakott településtől. (Az sem árt, ha a part felől védve van a táborhely, pl. áthatolhatatlan csalánerdő, mocsaras-lápos terület, SFOR-bázis, stb.) (*Zsolt*)}
{}
