1. Határvízen a vízijármű külön hatósági engedély nélkül közlekedhet, azonban ezt nemzetközi egyezmény11 vagy a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter - a belügyminiszterrel egyetértésben - nem korlátozza.
2. Vízijármű határvízi közlekedésének rendjét a Szabályzat 13. melléklete tartalmazza.
1. A Szabályzat egyéb rendelkezésein túlmenően tilos minden vízi sporteszköz használata:
a) a határvízen, és a Duna főágán (kivéve a kijelölt vízterületet, amelyet fürdést tiltó táblával is meg kell jelölni),
b) a Szentendrei-Dunaágban (kivéve a kijelölt pályák területét),
c) ott ahol ezt a Szabályzat 7. mellékletében meghatározott A.14. jelű tábla jelzi,
d) a kijelölt veszteglőhelyen,
e) a fürdésre kijelölt vízterületen (kivéve az elindulást és kikötést).
2. Vízi sporteszköz az alábbi vízterületeken más úszó létesítmény zavarása nélkül, biztonságos sebességgel a legrövidebb idő alatt köteles áthaladni:
a) hajóútszűkületben,
b) kikötőben és zsilipben, továbbá azok bejárata előtti 200 m-es vízterületen,
c) hídnyílásban.
3. A Szabályzat egyéb rendelkezésein túlmenően tilos a vitorlás vízi sporteszköz használata:
a) ott, ahol ezt a Szabályzat 7. mellékletében meghatározott A.17. jelű tábla jelzi,
b) hajóútszűkületben,
c) zsilipben, továbbá annak 200 m-es körzetében,
d) a Tiszán (kivéve a mellékágakat, a víztározókat, valamint a kijelölt pályák területét); a Tiszalöki víztározón a Keleti-főcsatorna és a Kiskörei víztározón a Jászsági-főcsatorna torkolata alatt,
e) a Balatonon a parttól 1500 m-nél távolabb eső vízterületen.
1. A Balatonon, a Velencei- és a Fertő-tavon belső égésű motorral hajtott kishajót, csónakot és vízi sporteszközt üzemeltetni tilos.
2. Az 1. pontban foglalt tilalom nem terjed ki a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő:
a) szolgálati célú vízi járműre,
b) belvízi nagyhajó kisgéphajójára vagy motorcsónakjára a rendkívüli eseménynél,
c) segédmotorral is felszerelt vitorlás kishajóra és csónakra
ca) a kikötőben és annak 300 m-es körzetében,
cb) a Tihanyrév-Szántód között közlekedő komp útvonalán és a mellette húzódó 300-300 m széles vízterületen,
cc) sürgős orvosi ellátás, mentés, segítségnyújtás és baleset esetén, továbbá
cd) viharjelzésnél - teljes szélcsend esetén - a legközelebbi kikötőbe behajózásig, illetőleg a Közlekedési Főfelügyelet által kiadott üzemeltetési engedély alapján:
d) a tavon kikötőhellyel rendelkező vitorlás sportegyesület tulajdonában levő kísérőmotorosra, ha az oktatáson, edzésen vagy versenyen részt vevő "B" osztályú vitorlás kishajó(ka)t, vitorlás csónako(ka)t vagy vízi sporteszköz(öke)t kísér. 10 kísért egységre 1 db kísérőmotorost lehet beállítani,
e) a kikötő üzemeltetőjének 1 db kisgéphajójára, kikötői feladatokra a kikötőben és annak 300 m-es körzetében,
f) a tógazdálkodással összefüggő feladatot végző termelési célú kisgéphajóra és motorcsónakra,
g) bejegyzett vízimentő egyesület útvonalengedéllyel közlekedő vízi mentőszolgálatot végző mentőmotorosára,
h) közérdekű feladatot végző kisgéphajóra vagy motorcsónakra.
3. Az üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízi jármű motorhasználatáról - a Közlekedési Főfelügyelet által kiadott és hitelesített- motornaplót kell vezetni. Ebben fel kell tüntetni a motorhasználat kezdetét és végét, továbbá annak célját. A motornaplót az illetékes hatóságok felszólítására be kell mutatni.
4. Csónak a parttól számított legfeljebb 1500 m széles vízterületen közlekedhet. Ez a tilalom nem vonatkozik az engedélyezett vízirendezvényen, oktatáson, edzésen, versenyen részt vevő csónakra.
1. A viharjelző szolgálat a május 1. és szeptember 30. közötti időben
a) a vihar közeledését percenként 30-szor felvillanó sárga színű fényjelzéssel (I. fokú viharjelzés) jelzi, ilyenkor a Szabályzat 9.01 cikk f) és i) pontjában meghatározott vízijárművek csak a parttól számított 500 m távolságon belül közlekedhetnek,
b) a vihar rövid időn belüli bekövetkezését percenként 60-szor felvillanó sárga színű fényjelzéssel (II. fokú viharjelzés) jelzi, ilyenkor a "B" osztályúnak minősülő vitorlás kishajóval, továbbá az a) pont szerinti vízijárművel közlekedni tilos.
2. A szervezett oktatás, edzés és verseny sportegyesületi igazolvánnyal rendelkező résztvevői - az illetékes országos sportági szakszövetség által szabályozott biztonsági és egyéb feltételek mellett - mentesek az 1. pontban foglalt korlátozások alól.
1. A Ráckevei (Soroksári) Dunán 10 kW-nál nagyobb teljesítményű belső égésű motorral hajtott kisgéphajóval és motoros vízi sporteszközzel közlekedni tilos. Ez a tilalom nem terjed ki a szolgálati célú kisgéphajóra, továbbá a Közlekedési Főfelügyelet által kiadott üzemeltetési engedélyben meghatározott tevékenységét végző kísérőmotorosra, (riasztásra közlekedő) mentőmotorosra és ipari-mezőgazdasági termelés céljából üzemeltetett kisgéphajóra.
2. A Ráckevei (Soroksári) Dunán 21 és 06 óra között tilos a belső égésű motorral hajtott kishajó, csónak és vízi sporteszköz használata.
3. Az 1-2. pontban foglalt tilalom alá nem eső vízijármű - a 9.01 cikk j) és n) pontja szerinti kivétellel - csak a kijelölt hajóúton és legfeljebb a parthoz viszonyított 20 km/h sebességgel közlekedhet. A kikötőhely legfeljebb a parthoz viszonyított 5 km/h sebességgel és a partra merőleges irányban hagyható el, illetve közelíthető meg.
4. A Keleti-főcsatornában a hajó - a szolgálati célú vízijármű kivételével - legfeljebb a parthoz viszonyított 13 km/h sebességgel közlekedhet.
Forrás: Hajózási Felügyelet