A Szabályzat II. Részének alkalmazásában:
a) úszó létesítmény - víziközlekedést, munkavégzést és egyéb vízi szolgáltatást végző, vízen történő üzemeltetésre alkalmas eszköz, szerkezet, berendezés;
b) vízijármű - víziközlekedésre, szállításra, illetve úszó létesítmény továbbítására szolgáló - úszó munkagépnek, úszóműnek és úszóanyagok kötelékének nem minősülő - úszó létesítmény, továbbá a Szabályzatban külön meghatározott esetben a vízi légjármű;
c) nagyhajó - olyan vízijármű vagy úszó munkagép, amelynek hajótesten mért hossza legalább 20 m, továbbá az a kishajó, amely nagyhajót továbbít, vagy amelyen 12 főnél több utas szállítását engedélyezték;
d) vitorlás kishajó - szélerővel haladó vízijármű, amelynek a hajótesten mért hossza 20 méternél kisebb, és névleges vitorlafelülete legalább 10 m, vagy amelyen legfeljebb 12 fő utas szállítását engedélyezték. Ezen belül:
- "A" osztályú a vitorlás kishajó, ha az megfelel a Szabályzat 18. mellékletében foglalt követelményeknek,
- "B" osztályú a vitorlás kishajó, ha nem felel meg a Szabályzat 18. mellékletében foglalt követelményeknek;
e) kisgéphajó - legalább 4 kW motorteljesítményű gépi berendezéssel hajtott vízijármű, melynek a hajótesten mért hossza 20 m-nél kisebb és amelyen legfeljebb 12 fő utas szállítását engedélyezték. Ezen belül:
- "A" osztályú az a kisgéphajó, amelynek hajótesten mért hossza meghaladja a 10 m-t,
- "B" osztályú az a kisgéphajó, amelynek hajótesten mért hossza a 10 m-t nem haladja meg;
f) csónak - olyan vízijármű, amelynek testhossza a 6,2 m-t vagy motorteljesítménye a 4 kW-ot (motorcsónak) vagy névleges vitorlafelülete a 10 m5-t (vitorláscsónak) nem éri el. Csónaknak minősül továbbá az a nem gépi berendezéssel vagy nem szélerővel hajtott vízijármű is, amelynek testhosszúsága legalább 6,2 m, de az a 20 m-t nem éri el, és tömege a 2 tonnát nem haladja meg;
(Nem minősül csónaknak a fürdés céljából igénybe vett úszóeszköz.)
g) révhajó, illetve révcsónak - csak személyeket szállító komp;
h) köteles komp - a víziúton átfektetett vezetőkötél alkalmazásával közlekedő vízijármű;
i) vízi sporteszköz - sport vagy kedvtelési céllal üzemeltetett, vitorlával, gépi berendezéssel vagy más módon meghajtott, nagy- vagy kishajónak, kompnak, illetve csónaknak nem minősülő vízijármű, amely a vízen való közlekedésre alkalmas, továbbá rendeltetésszerű használat esetén úszóképes és kormányozható. Fajtái:
- vitorlás - amelynek névleges vitorlafelülete legalább 3 m2 ,
- motoros - amelynek motorteljesítménye legalább 4 kW,
- egyéb.
(Nem minősül vízi sporteszköznek a fürdés vagy egyéb kedvtelés céljából igénybe vett úszóeszköz.)
j) mentőmotoros - a hajózási hatóság által a Szabályzat 16. melléklete alapján rendeltetésszerű mentésre alkalmasnak nyilvánított, továbbá a Szabályzat 17. mellékletében felsorolt felszerelésekkel rendelkező kisgéphajó;
k) kísérő kisgéphajó - oktatás, edzés és verseny ideje alatt a vitorlás és evezős csónak(ok), illetve vitorlás kishajó(k) kísérését, szükség esetén mentést szolgáló vízijármű;
l) közforgalmú vízijármű - személy- vagy árufuvarozás céljára szolgáló bárki által igénybe vehető vízijármű;
m) termelési célú vízijármű - gazdasági tevékenységre szolgáló vízijármű;
n) szolgálati célú vízijármű - fegyveres erők, fegyveres testületek és államigazgatási szerv által jogszabályban előírt feladataik (pl. kitűzés) ellátása érdekében üzemeltetett vízijármű;
o) őrszolgálat - úszó létesítményben vagy parti őrhelyen tartott folyamatos figyelő szolgálat;
p) ügyeleti szolgálat - úszó létesítményen vagy olyan helyen tartott szolgálat, ahonnan szükség esetén azonnali intézkedés foganatosítható;
q) víziút - víziközlekedésre alkalmas belvíz;
r) hajóút - a víziútnak az adott vízállásnál hajózásra használt és jelzésekkel kitűzött - annak hiányában a nagyhajók által rendszeresen használt - része, továbbá a kikötő, a veszteglő- és rakodóhely vízterülete;
s) "hajóút közelében" - a víziút hajóúton kívül elhelyezkedő vízterülete;
t) határvíz - a folyó, a patak, a tó, a víztározó és a csatorna mindazon szakasza, illetőleg vízterülete, amelyen az államhatár vonala halad, valamint az államhatár által átszelt vizek, a határvonaltól számított 50 m szélességben;
u) vízi légijármű - (a továbbiakban: légijármű) vízen fel- és leszállás rendeltetésszerű végrehajtására alkalmas - más jogszabályban meghatározott - légijármű;
v) vízi repülőtér - légijármű fel- és leszállására, illetve vízen való mozgására, álló helyzetben való kiszolgálására, veszteglésére kijelölt és biztosított, az üzemeltetőnek átadott vízterület;
w) hajó vagy karaván fajtája - a hajó építési, alkalmazási és egyéb (pl. méret, összetétel) jellemzője;
x) völgymenet - a folyó torkolata irányába haladás;
y) "Hajósoknak szóló hirdetmény" - a Közlekedési Főfelügyelet által az 1.22 cikk alapján hozott hatósági rendelkezés közzétételére, vagy eseti közlésére szolgáló közlemény.
1. Csónakot és vízi sporteszközt - a 2., illetve 4. pontban foglalt kivétellel - az vezethet, aki:
a) 14. életévét betöltötte,
b) úszni tud,
c) a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik,
d) ismeri a Szabályzat rendelkezéseit és az igénybe vett vízterület sajátosságait.
2. Sportegyesület a 14. évét be nem töltött, úszni tudó és a Szabályzat rendelkezéseit ismerő sportolója csónakot, illetve gépi hajtás nélküli vízi sporteszközt a sportegyesület edzőjének irányítása és felügyelete, továbbá mentőeszköz és mentőmotoros vagy kísérő kisgéphajó biztosítása mellett vezethet.
3. Ha több személy tartózkodik a csónakban, indulás előtt vezetőt kell kijelölni.
4. Kisgéphajó-vezetői képesítéssel vezethető
- a hajózási hatóság által kijelölt zárt pályán kívül közlekedő motoros vízi sporteszköz,
- a kishajót, csónakot, vízi sporteszközt, vízisíelőt, légi járművet vontató motorcsónak és motoros vízi sporteszköz.
5. Vízi légijárművet az a légijármű vezetésére jogosított személy vezethet, aki kisgéphajó-vezetői képesítéssel is rendelkezik.
1. Úszó létesítményt olyan személy vezethet és a vezetés olyan személynek engedhető át, aki nem áll a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt, szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol, illetve más hasonlóan ható szer.
2. Ha a biztonságos üzemeltetés csak több személy közös munkájával lehetséges, az 1. pontban foglaltakat mindazokra alkalmazni kell, akik az úszó létesítmény vezetésében és működtetésében egyidejűleg részt vesznek, illetve közreműködnek.
1. A vízijármű - a csónak kivételével - csak a hajózási hatóság által elvégzett besorolás és üzembehelyezés után közlekedhet.
2. A vízijárművet és a mozgásban levő úszó munkagépet az időjárási, a forgalmi és a hajóútviszonyoknak, valamint a hajózás biztonságát befolyásoló egyéb körülményeknek megfelelően kell vezetni.
3. A Dunán és a Tiszán a vontatott és a tolt karaván megengedett legnagyobb méreteire és összetételére vonatkozó előírásokat a Szabályzat 14. melléklete tartalmazza.
1. Kis fajsúlyú terjedelmes áru szállításakor az 1.07 cikk 2. pontjában foglaltak teljesítésétől - a stabilitásra vonatkozó rendelkezés megtartásával - el lehet tekinteni, ha a
a) vontató géphajó és az ilyen árut szállító hajó közötti beszédkapcsolat - az illetékes hatóságok előírásainak megfelelő berendezéssel - fenntartható és
b) rakomány tetején az átjárás biztosított.
2. A rakományt úgy kell elhelyezni, hogy a fenékvíz ellenőrizhető, a mentőszivattyú-csővezeték nyílása megközelíthető legyen. A hajón a kikötéshez és horgonyzáshoz szükséges helyet szabadon kell hagyni.
3. A hajó vezetője köteles gondoskodni a hajó egyenletes terheléséről.
4. A hajó megengedett legnagyobb utaslétszámának kihasználása szempontjából - a csónak kivételével - két, tíz éven aluli gyermek egy személynek tekinthető. Ez a számítási mód a Balatonon a megengedett legnagyobb utaslétszám 10%-ára, más belvízen 25%-ára alkalmazható.
5. Kishajóra a 4. pontban foglaltak akkor alkalmazhatók, ha minden utasnak van ülőhelye.
1. Az 1.10 cikkben foglalt okmányokon túlmenően - a fegyveres erők, a fegyveres testületek szolgálati célú hajóinak kivételével -
a) a gőzkazánnal felszerelt hajót - kazánhasználati engedéllyel,
b) a belső égésű motorral hajtott, légtartállyal felszerelt hajót - légtartály nyomáspróba-bizonylattal,
c) a nagyhajót - hajókönyvvel és leltárnaplóval,
d) a nyilvántartásba vételre kötelezett kishajót és csónakot - hajólevéllel,
e) a kompot - kompbizonyítvánnyal,
f) az úszó munkagépet - hajókönyvvel, leltárnaplóval és úszómű bizonyítvánnyal,
g) a nyilvántartásba vételre kötelezett úszóművet - úszómű bizonyítvánnyal,
h) a 16.03 cikk 2. d)-h) pontjában említett motorcsónakot és kisgéphajót - motornaplóval kell ellátni.
2. Az 1.10 cikk 1. c) pontjában előírt személyzeti jegyzékben fel kell tüntetni:
a) a hajó nevét (számát),
b) a tulajdonos nevét és telephelyét (lakhelyét),
c) a személyzet tagjait (beleértve a családtagot is) a következő adatokkal:
ca) név (családi és utónév),
cb) születési hely és idő,
cc) állampolgárság,
cd) munkakör, illetve a hajón tartózkodás jogcíme,
ce) útlevél, hajós szolgálati útlevél vagy hajós szolgálati könyv száma,
cf) a be-, illetve kihajózás helye és ideje.
A személyzeti jegyzéket a hajó vezetőjének aláírásával és a hajó bélyegzőjével kell hitelesíteni.
3. A vízijármű (kivéve a csónak) és a légijármű vezetésére jogosító okmány(oka)t a vízi-, illetve légijárművön kell tartani és azt ellenőrzéskor be kell mutatni.
1. Úszó létesítményről vizet szennyező és az élővilágot károsító anyagot - a 3. pontban foglalt kivétellel - a vízbe dobni, illetve önteni tilos.
2. Az úszó létesítmény gépterében, a tartályhajó szivattyúterében és tartályaiban levő olajos vizet a kikötő, a telelő és a hajójavító üzem vízterületén víztisztító berendezésen keresztül is tilos a vízbe juttatni.
3. Az olajos vizet akkor szabad a vízbe engedni, ha
a) annak olajtartalma nem haladja meg a 15 mg/l értéket,
b) az úszó létesítmény menetben van,
c) az úszó létesítmény az ivóvízkutaktól és vízkivételi művektől legalább 30 km távolságra van,
d) az - a lobogó szerint - illetékes hatóság által jóváhagyott víztisztító berendezésen keresztül kerül a vízbe,
e) az nem tartalmaz az emberre és a víz élővilágára veszélyes vegyi, illetve egyéb anyagokat.
4. Az úszó létesítmény hulladékát az erre rendszeresített helyen kell leadni, vagy azt a szemétégetőben meg kell semmisíteni.
5. Veszélyes anyagot szállító úszó létesítmény vezetője köteles a személyzet és a hajózás biztonsága, valamint a vízszennyezés megakadályozása érdekében a legnagyobb gondossággal eljárni.
6. A veszélyes anyagok szállítását előzetesen be kell jelenteni az illetékes hajózási hatóságnak.
7. Az 57 kW-t meghaladó főgépteljesítményű, beépített motorral rendelkező úszó létesítmény, valamint a tartályhajó köteles olajnaplót vezetni.
Az olajnaplóba be kell vezetni
a) az üzemanyagtartályok mosásának,
b) az olajjal szennyezett víz (pl. ballasztvíz, tartálymosó víz, fenékvíz) partraadásának,
c) olaj vagy olajjal szennyezett víz vízbeeresztésének, illetőleg hajózási baleset vagy más rendkívüli esemény során bekövetkezett olajszennyezés - a 12. pontban foglalt adatokat is tartalmazó -
körülményeit.
8. A 12 főnél több személy befogadására alkalmas úszó létesítményen a hulladékok üzemszerű és rendkívüli eltávolításáról hitelesített szennyvíz- és hulladéknaplót kell vezetni.
9. A mérgező és radioaktív anyagot szállító úszó létesítményen - az ilyen anyagokkal kapcsolatos eseményekről - hitelesített anyagnaplót kell vezetni.
10.A 7-9. pontban az úszó létesítmény tekintetében előírt naplókat a Közlekedési Főfelügyelet, az idegen állam úszó létesítménye esetében annak illetékes hatósága hitelesíti.
11.A naplóbejegyzést a hajó vezetője és a tevékenységért felelős személy aláírásával hitelesíti.
12.Az 1. illetve 3. pontban foglalt anyag vízbe kerülését, az úszó létesítmény vezetője haladéktalanul köteles a legközelebbi illetékes hatóságnak bejelenteni.
A bejelentés tartalma:
a) a bejelentő úszó létesítmény fajtája, neve, lobogója,
b) a vizet szennyező úszó létesítmény fajtája, neve, lobogója,
c) az esemény pontos helye, ideje,
d) a hidrometeorológiai viszonyok a vízszennyezés helyén (láthatóság, szélsebesség és irány, vízsebesség, vízhőmérséklet és más fontos körülmények)
e) a szennyezés jellege (összefüggő, sávos, foltos),
f) a szennyező anyag halmazállapota (szilárd, folyékony, légnemű) és felszíni koncentráltsága a vízen,
g) a szennyezett felület (m, km és/vagy m 2 , km 2 ),
h) a szennyező réteg vastagsága.
13.Az úszó létesítmény által okozott vízszennyezésért annak vezetője és üzemeltetője felelős.
14.Ha a hajózás természetvédelmi területet érint, az illetékes környezet- és természetvédelmi hatóság előírásait is be kell tartani.
15.Belső égésű motorral hajtott vízi járművet hangtompító berendezés nélkül tilos üzemeltetni.
16.Úszó létesítményen zenét, műsort szolgáltatni, illetőleg hallgatni csak olyan hangerővel szabad, amely a környezetet nem zavarja.
Hajóútban hajózást veszélyeztető tárgyat elhelyezni, karót leverni, kishajót, csónakot, tutajt, vízi sporteszközt lehorgonyozni tilos. Hajóúton kívül csónak rögzítésére karó leverhető, azonban a helyszínről távozáskor azt az elhelyezőjének el kell távolítania.
A hajózási hatóság a hajóútban zátonyon fennakadt vagy elsüllyedt hajó eltávolítására (a hajóút felszabadítására) határidőt szabhat. Ha a hajó tulajdonosa a hajózási hatóság által meghatározott határidőre nem szabadítja fel a hajóutat, az a hajó tulajdonosának terhére elvégeztethető.
1. A szokványostól eltérő (eredetileg más célra szolgáló elemekből kialakított) úszó létesítmény a vízi közlekedésben önállóan akkor vehet részt, ha az hajózásra alkalmas.
2. Ha a hajózási hatóság - a szerkezeti kialakítástól és a tervezett alkalmazástól függően - eltérően nem rendelkezik, a szokványostól eltérő úszó létesítmény hajózásra alkalmas, ha az kielégíti az alábbi feltételeket:
a) számítással igazoltan, a várható igénybevételnek (pl. hullámzás, vihar, műveletek erőhatásai) megfelelő szilárdságú és a tervezett legnagyobb terhelésnél is rendelkezik megfelelő úszóképességgel és stabilitással,
b) biztonsági távolsága a vízterületre vonatkozó követelményeknek a Szabályzat 16. melléklete szerint megfelel,
c) hajtóberendezésével eléri a legalább 8 km/h holtvízi sebességet és képes a szükséges műveletek (pl. kitérés, fordulás, megállás) elvégzésére és ezt gyakorlatban is igazolni tudja,
d) a közegészségügyi, környezetvédelmi előírásoknak megfelel,
e) a hatóság által előírt hajózási, biztonsági, mentő- és egyéb felszereléssel rendelkezik,
f) felszerelték a Szabályzatban előírt jelzésekkel,
g) vezetője a hajózási hatóság által meghatározott képesítéssel rendelkezik.
3. A szokványostól eltérő úszó létesítményt a hajózási hatóságnak a 2. pontban foglaltak ellenőrzése céljából be kell mutatni, amely annak vízi közlekedésben részvételét útvonalengedély, illetve - a tartós használatra vonatkozó követelmények maradéktalan teljesítése esetén - a megfelelő hajóokmány kiadásával engedélyezi.
4. Ha a szokványostól eltérő úszó létesítmény hossza a 7 m-t vagy szélessége a 3 m-t meghaladja, annak terveit az építés megkezdése előtt legalább 60 nappal a hajózási hatósághoz jóváhagyásra be kell nyújtani.
5. Ha a szokványostól eltérő úszó létesítmény hossza legalább 20 m, vagy amelyre 12 főnél több utas szállításának engedélyezését kérik, annak tervezésére, építésére, üzembe helyezésére a "Belvízi hajók műszaki felügyeleti előírásai"-t kell alkalmazni.
1. A hajóúton vagy annak közelében munka végzéséhez (pl. vízi munka, átrakás, próba, kísérlet) a hajózási hatóság engedélye szükséges. Az engedély kiadásával kapcsolatos eljárás rendjét a Szabályzat 11. melléklete tartalmazza.
2. A hajózást érintő kísérlethez az illetékes hajózási hatóság eltérés(eke)t engedélyezhet a Szabályzat rendelkezéseitől, ha ezzel a személyek és a hajózás biztonságát, a forgalom folyamatosságát, a víz minőségét és a környezetet nem veszélyeztetik.
1. Vízi rendezvény tartásához a rendőrhatóság engedélye szükséges. Az engedély kiadásával kapcsolatos eljárás rendjét a Szabályzat 12. melléklete tartalmazza.
2. Ha az 1. pontban említett rendezvény hajóutat érint, a rendőrhatóság az engedélyt a hajózási hatósággal egyetértésben adja ki. Ha a rendezvény határvizet érint, az engedély kiadásához a határőrség hozzájárulása is szükséges.
1. Veszélyes anyagot szállító hajóval - ha az illetékes hajózási hatóság másként nem rendelkezik - híd alatt, hídtól, úszó létesítménytől, parton tartózkodó közúti vagy vasúti járműtől, továbbá építménytől számított 100 m távolságon belül tilos megállni.
2. Veszélyes anyagok átrakása a hajózási hatóság által megállapított feltételek szerint végezhető.
3. Robbanó anyag és az 55 °C-nál alacsonyabb lobbanáspontú gyúlékony folyadék be- és kirakásánál, valamint azt követően - amíg a tartályokat nem gáztalanították - a hajón el kell helyezni a Szabályzat 3.43 cikkében, továbbá 3.47 cikkének 1-2. pontjában meghatározott jelzést.
4. A gyúlékony folyadék be- és kirakása kezdetétől annak befejezéséig az úszó létesítmény és a parti földelő között jól vezető fémes kapcsolatot kell létesíteni. Gumitömlő csak fémspirállal ellátva használható.
5. A gyúlékony folyadékot szállító, rakodó vagy ilyen rakomány kirakása után még nem gáztalanított hajón tilos:
a) szikraképződést okozó vagy elektromossággal statikusan feltöltődő eszköz, ruházat használata,
b) szikraképződéssel járó munka végzése,
c) raktár- és légzőnyílás fölé lámpa helyezése,
d) menetben és zártrendszerű rakodás alatt a tágulási akna fedelének szellőzés céljából történő felnyitása,
e) dohányzás, nyílt láng használata (kivéve a személyzet lakhelyét).
6. Gyúlékony folyadék be- és kirakásának megkezdése előtt a tűzoltó berendezések és eszközök használhatóságát ellenőrizni kell.
7. Tűzveszélyes rakomány szállításakor (pl. kender, szalma) a hajó füstcsöveit szikrafogóval kell ellátni és a hajón jól látható helyen a Szabályzat 3.44 cikkében meghatározott (dohányzást tiltó) táblát kell elhelyezni.
Forrás: Hajózási Felügyelet