A Szabályzat alkalmazásában:
a) hajó - belvízi hajó, beleértve a kishajót és kompot, továbbá az úszó munkagép és a tengeri hajó;
b) géphajó - saját gépi berendezéssel hajtott hajó;
c) vitorlás hajó - vitorlával haladó hajó. A vitorlával haladó és egyidejűleg saját gépi hajtó berendezését is használó hajót géphajónak kell tekinteni;
d) kishajó - bármely hajó, amelynek hajótesten mért hossza 20 méternél kisebb, kivéve:
- azt a kishajót, amely kishajónak nem tekinthető hajót vontat, tol, vagy mellévett alakzatban továbbít,
- a kompot,
- azt a hajót, amelyen 12 főnél több utas szállítását engedélyezték;
e) úszó munkagép - a gépi berendezéssel ellátott és belvízen, víziúton, illetve kikötőben történő munkavégzésre szolgáló úszó létesítmény (pl. szívókotró, vedersoros kotró, elevátor, cölöpverő, úszódaru);
f) úszómű - helyváltoztatásra általában nem szolgáló úszó létesítmény (pl. fürdőhajó, úszódokk, kikötőponton, csónakház);
g) úszóanyagok köteléke - tutaj, továbbá helyváltoztatásra szolgáló és hajónak, illetve úszóműnek nem tekinthető egyéb létesítmény, kötelék vagy eszköz;
h) komp - olyan hajó, amely a víziúton történő átkelésre szolgál és amelyet az illetékes hatóságok kompnak minősítenek;
i) tolt bárka - tolással való továbbításra tervezett, illetve erre külön felszerelt hajó;
j) hajón szállítható bárka - tengeri hajó fedélzetén való szállításra, illetve belvízi hajózásra tervezett tolt bárka;
k) karaván - vontatott karaván, tolt karaván, illetve mellévett alakzat;
l) vontatott karaván - egy vagy több hajóból, úszóműből vagy úszóanyagok kötelékéből összeállított, egy vagy több géphajó által vontatott kötelék. A géphajó (vontató) a karaván részét képezi;
m) tolt karaván - hajókból álló merev kötelék, amelyek közül legalább az egyik a karavánt továbbító (tolóhajó) géphajó előtt helyezkedik el;
n) mellévett alakzat - olyan, egymáshoz oldalukkal csatolt hajókból álló kötelék, amelyek közül egyik sem helyezkedik el az alakzatot továbbító géphajó előtt;
o) veszteglőnek kell tekinteni a hajót, az úszóanyagok kötelékét vagy az úszóművet, ha az közvetlenül vagy közvetve horgonyon vagy a parthoz kikötve áll;
p) menetben levőnek kell tekinteni a hajót, az úszóanyagok kötelékét vagy az úszóművet, ha az nem áll közvetlenül vagy közvetve horgonyon vagy a parthoz kikötve, illetve nincs zátonyon fennakadva. A menetben levő hajó, úszóanyagok köteléke vagy az úszómű tekintetében az "Állj", a parthoz viszonyított megállást jelenti;
q) halászattal foglalkozó hajó - olyan hajó, amelynek műveletképességét az általa vontatott kerítőháló, horogsor, vonóháló vagy egyéb halászeszköz gátolja, azonban ez nem foglalja magába az olyan hajót, amelyet a vontatott horogsor vagy egyéb halászeszköz a műveletképességében nem akadályoz;
r) a fehér fény, a vörös fény, a zöld fény, a sárga fény és a kék fény olyan fény, amely színét tekintve megfelel a Szabályzat 4. mellékletében foglaltaknak;
s) az erős fény, a közepesen erős fény és a szokásos fény olyan fény, amelynek fényerőssége megfelel a Szabályzat 5. mellékletében foglaltaknak;
t) villogó fény - percenként 50-60-szor ritmikusan felvillanó fény;
u) rövid hang - kb. 1 másodpercig tartó hang, hosszú hang - kb. 4 másodpercig tartó hang. A két egymást követő hang közötti időtartam kb. 1 másodperc;
v) nagyon rövid hangok sorozata - legalább hat, egyenként 1/4 másodperc időtartamú, 1/4 másodperc időtartamú szünettel elválasztott hangból álló sorozat;
v-bis) harangkongatás - egy kettős harangütés;
w) háromtónusú hangjelzés - három, egymást követő, különböző magasságú, összesen kb. 2 másodperc időtartamú, háromszor ismétlődő jelzés. A hangok frekvenciájának 165-297 Hz tartományban kell lennie, a legmagasabb és a legalacsonyabb hang közötti különbségnek pedig legalább két egész hangközt kell kitennie. Minden egyes három hangból álló sorozatnak a legmélyebb hangon kell kezdődnie és a legmagasabb hangon kell befejeződnie;
x) éjszaka - a napnyugta és a napkelte közötti időtartam;
y) nappal - a napkelte és a napnyugta közötti időtartam;
z) biztonságos sebesség - olyan sebesség, amelynél a hajó, karaván vagy mellévett alakzat az adott körülmények és viszonyok között szükséges távolságon belüli megállással elkerülheti az összeütközést;
z-bis1) korlátozott látási viszonyok - olyan látási viszonyok, amikor a láthatóságot köd, homály, hóesés, zápor vagy egyéb ok korlátozza;
z-bis2) hajóút - a víziútnak az adott vízállásnál hajózásra használt és jelzésekkel kitűzött része.
1. Hajót, illetve úszóanyagok kötelékét- kivéve a tolt karavánban levő hajót, továbbá az 1,08 cikk második mondatában említett hajót, de beleértve a tolt karavánt továbbító tolóhajót - az ehhez szükséges képesítéssel rendelkező személynek (a továbbiakban: vezető) kell vezetnie.
2. Karavánt a szükséges képesítéssel rendelkező vezetőnek kell vezetnie. A vezető személyének meghatározása az alábbiak szerint történik:
a) ha a karavánban csak egy géphajó van, a karaván vezetője a géphajó vezetője;
b) ha a vontatott karaván élén két vagy több géphajó nyomdokvonalban halad, a karaván vezetője az elöl haladó hajó vezetője;
c) ha a vontatott karaván élén két vagy több géphajó nem nyomdokvonalban halad, és közülük az egyik biztosítja a fő vonóerőt, a karaván vezetője ennek a géphajónak a vezetője;
d) egyéb esetekben a karaván vagy a mellévett alakzat vezetőjét kellő időben ki kell jelölni.
3. A hajó vezetőjének a hajózás ideje alatt a hajón, továbbá az úszó munkagép vezetőjének a munkavégzés ideje alatt is az úszó munkagépen kell tartózkodnia.
4. A vezető felelős a hajón, a karavánban vagy az úszóanyagok kötelékén a Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartásáért. A karavánban levő vontatott hajók vezetői kötelesek a karaván vezetőjének utasításait végrehajtani, azonban ilyen utasítások nélkül is meg kell tenniük hajóik biztonságos vezetése érdekében a körülmények által megkívánt valamennyi szükséges intézkedést. Ugyanezek az előírások vonatkoznak a mellévett alakzat hajóinak azokra a vezetőire, akik a mellévett alakzatnak nem vezetői.
5. Az úszóművet kiképzett személy felügyelete alatt kell tartani. Ez a személy felel a Szabályzat rendelkezéseinek az úszóművön történő megtartásáért.
1. A személyzet tagjai kötelesek végrehajtani a hajó vezetőjének a hatáskörében adott utasításait. A személyzet tagjainak elő kell segíteniük a Szabályzat és más vonatkozó rendelkezések megtartását.
2. A hajón tartózkodó minden más személy is köteles végrehajtani a hajó vezetőjének a hajózás biztonsága vagy a hajó rendjének fenntartása érdekében adott utasításait.
1.A hajó vezetőjének a Szabályzat külön rendelkezése hiányában is meg kell tennie a kötelező gondosságból és a bevált szakmai gyakorlatból fakadó valamennyi óvóintézkedést, hogy elkerülje:
- az emberéletet fenyegető veszélyt,
- a hajóban, úszóműben, úszóanyagok kötelékében, partban és a hajóútban vagy annak közelében levő bármilyen műtárgyban, illetve berendezésben okozott kárt,
- a hajózási akadály előidézését és
- a víz szennyezését.
2. Az 1. pontban foglalt rendelkezések arra a személyre is vonatkoznak, akire úszómű felügyeletét bízták.
A hajó vezetője a közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében köteles minden olyan, a körülmények által megkövetelt intézkedést is megtenni, amelyek egyébként nem felelnek meg a Szabályzat előírásainak.
A hajó, karaván és úszóanyagok köteléke hosszának, szélességének, tetőpont (fixpont) magasságának, merülésének és sebességének meg kell felelnie a víziút és a műtárgyak műszaki jellemzőinek.
1. A hajót nem szabad úgy megterhelni, hogy a merülési vonala a merülési jel alsó éle felett legyen.
2. A rakomány elhelyezése nem veszélyeztetheti a hajó stabilitását és nem zavarhatja a kilátást a kormányállásból.
3. A személyhajón az utasok száma nem haladhatja meg az illetékes hatóság által engedélyezett létszámot.
A hajónak és az úszóanyagok kötelékének - kivéve a tolt karavánban levő hajót, de beleértve a tolt karavánt továbbító tolóhajót - a hajón tartózkodó személyek, valamint a hajózás biztonságához elegendő számú és képesített személyzettel kell rendelkeznie. A gép nélküli, egymás mellé csatolt hajókon és a merev csatolásban vontatott hajókon a személyzettől el lehet tekinteni, ha az egymás mellé csatolt és/vagy mereven csatolt kötelék elegendő számú és képesített személyzettel rendelkezik a hajón tartózkodó személyek, továbbá a hajózás biztonságához.
1. Hajózás közben a kormányrudat, illetve kormánykereket legalább 16 éves kort betöltött, képesített személynek kell kezelnie.
2. A kormányos részére biztosítani kell, hogy a kormányállásba érkező vagy onnan kiinduló minden közlést és parancsot megkaphasson, illetve továbbadhasson. Ehhez elegendően széles sávban közvetlen kilátással kell rendelkeznie valamennyi irányba, és számára a hangjelzéseknek hallhatóaknak kell lenniük. Ha a megfelelő közvetlen kilátás nem valósítható meg, a kormányos számára biztosítani kell éles és torzításmentes, kellő látómezejű optikai berendezés használatának lehetőségét.
1. A nemzetközi forgalomban részt vevő hajónak - a tengeri hajó kivételével - a következő okmányokkal kell rendelkeznie:
a) hajóbizonyítvány;
b) köbözési bizonyítvány (csak az áruszállításra szolgáló hajó részére);
c) személyzeti jegyzék (kivéve azt a hajót, amelyiken nincs személyzet);
d) hajónapló (csak a géphajók részére), továbbá a nemzetközi szerződések, illetve egyezmények alapján megkövetelt, hajózásra vonatkozó egyéb okmányok.
2. A kishajót az 1. ponttól eltérően nem kötelező a b) és d) pontokban foglalt okmányokkal ellátni, továbbá nem szükséges a kedvtelési célú kishajón a c) pontban foglalt okmány, az a) pont szerinti okmányt pedig a hajózásra jogosító nemzeti okmány pótolhatja.
3. Az úszóanyagok kötelékén hajózásra jogosító nemzeti okmánynak kell lennie.
4. A Szabályzat, illetve más alkalmazott előírások alapján a hajón tartandó okmányokat az illetékes hatóságok képviselőinek felszólítására be kell mutatni.
5. Nem kötelező a hajóbizonyítvány és a köbözési bizonyítvány őrzése az olyan tolt bárkán, amelyet az alábbi adatokat tartalmazó fémtáblával láttak el:
Lajstromozási szám:.............
Hajóbizonyítvány száma:...........
Illetékes hatóság:...............
Érvényes:................. -ig
Ezeket az adatokat a táblába jól olvashatóan kell bevésni vagy beütni. A betűk és a számok magassága legalább 0,006 m, a fémtábla szélessége legalább 0,06 m, a hosszúsága legalább 0,12 m legyen. A táblát a bárka jobb oldalán, a far közelében, jól látható helyen, szilárdan kell felerősíteni.
A fémtáblán feltüntetett és a bárka hajóbizonyítványában levő adatok azonosságát az illetékes hatóság a táblába beütött bélyegzővel igazolja. A hajóbizonyítványt és a köbözési bizonyítványt a bárka tulajdonosánál kell őrizni.
A Szabályzat, továbbá a víziút adott szakaszán hatályos helyi szabályzat és az 1.22 cikk szerinti átmeneti rendelkezések egy-egy példányának - a kishajó és a személyzet nélküli hajó kivételével - valamennyi hajón rendelkezésre kell állnia.
1. A hajóról és az úszóanyagok kötelékéről nem nyúlhat ki olyan tárgy, amely más hajó, úszóanyagok köteléke, úszómű és a víziúton vagy annak közvetlen környékén levő létesítmény számára veszélyt jelenthet.
2. A horgony felemelt állapotban nem nyúlhat a hajó fenéksíkja, gerincvonala vagy az úszóanyagok kötelékének alsó síkja alá.
3. Ha a hajó vagy úszóanyagok köteléke olyan tárgyat veszít el, amely a hajózás számára akadályt vagy veszélyt jelenthet, a vezetőnek haladéktalanul értesítenie kell a legközelebbi illetékes hatóságot, a lehető legpontosabban megjelölve a tárgy elvesztésének helyét, továbbá lehetőség szerint köteles megjelölni ezt a helyet.
4. Ha a hajó a hajóutat elzáró ismeretlen akadályt észlel, a vezetőnek haladéktalanul értesítenie kell a legközelebbi illetékes hatóságot, a lehető legpontosabban megjelölve az akadály észlelésének helyét.
1. Tilos a víziút jeleit (pl. táblát, úszótalpat, úszót, bóját) a hajó vagy úszóanyagok kötelékének kikötésére, illetve műveletezésre igénybe venni, e jeleket megrongálni, vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná tenni.
2. Ha a hajó vagy úszóanyagok köteléke a víziút jelzőrendszerének részét képező tárgyat, illetve berendezést elmozdított vagy megrongált, a vezető köteles erről a legközelebbi illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni.
3. A vezető köteles haladéktalanul értesíteni a legközelebbi illetékes hatóságot a jelzőberendezéseket érintő minden eseményről vagy rendellenességről (pl. fényjel hibája, úszójel elmozdulása, jel sérülése).
Ha a hajó vagy úszóanyagok köteléke műtárgyat (pl. zsilip, híd) rongál meg, a vezető köteles erről a legközelebbi illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni.
1. Tilos a víziútba dobni, ejteni, önteni vagy folyatni olyan tárgyat, illetve anyagot, amely a hajózás, illetőleg a víziút egyéb használói számára akadályt vagy veszélyt jelenthet.
2. Tilos a víziútba dobni, önteni vagy folyatni olajat és olajhulladékot, illetve ezek vízzel képzett elegyét. Az ilyen anyag véletlen kidobásakor vagy kidobásának veszélye esetén a vezető köteles haladéktalanul értesíteni a legközelebbi illetékes hatóságot, a lehető legpontosabban megjelölve az esemény jellegét és helyét.
1. A hajón levő személyek biztonságát fenyegető eseménynél a vezetőnek minden rendelkezésére álló eszközt fel kell használnia e személyek mentése érdekében.
2. A vezető, aki emberéletet veszélyeztető vagy a hajóút elzárásának veszélyével fenyegető káresetet szenvedett hajó vagy úszóanyagok köteléke közelében tartózkodik, köteles a saját hajójának biztonsága által megengedett mértékben haladéktalanul segítséget nyújtani.
1. A zátonyon fennakadt vagy elsüllyedt hajó, illetve a zátonyon fennakadt vagy szétszakadt úszóanyagok köteléke vezetőjének az eseményről a legrövidebb időn belül értesítenie kell a legközelebbi illetékes hatóságot. A zátonyon fennakadt vagy elsüllyedt hajó vezetője vagy a személyzetének egy tagja köteles mindaddig a hajón vagy a káreset helyének közelében maradni, amíg az illetékes hatóságok a helyük elhagyására engedélyt nem adnak.
2. Ha a hajóútban vagy annak közelében a hajó zátonyon fennakadt vagy elsüllyedt, illetve az úszóanyagok köteléke zátonyon fennakadt, a hajó vagy úszóanyagok kötelékének vezetője köteles - kivéve, ha erre nyilvánvalóan nincs szükség - a legrövidebb időn belül a 3.27 és 3.41 cikkben említett jelzések elhelyezésének kötelezettsége mellett, a legmegfelelőbb helyeken és a baleset helyétől kellő távolságban figyelmeztetni a közeledő hajókat és az úszóanyagok kötelékeit, hogy azok a szükséges intézkedéseket kellő időben megtehessék.
3. Ha a baleset zsilipen való áthaladáskor történt, a hajó vezetője köteles a zsilip kezelőszemélyzetét a történtekről haladéktalanul értesíteni.
4. Ha az 1. és 2. pontban említett hajó, karaván vagy mellévett alakzat része, az e pontokban foglalt kötelezettségek a karaván, illetve a mellévett alakzat vezetőjét terhelik.
1. Ha az úszóanyagok köteléke által elvesztett tárgy a hajóút teljes vagy részleges elzárását idézi elő, vagy az ilyen veszély fennáll, a hajó vagy úszóanyagok kötelékének vezetője köteles minden intézkedést megtenni, hogy a hajóutat a legrövidebb időn belül felszabadítsa.
2. Ez a kötelezettség terheli a süllyedéssel fenyegetett vagy műveletképtelenné vált hajó vezetőjét is.
3. Ha az 1. és 2. pontban említett hajó, karaván vagy mellévett alakzat része, az e pontokban foglalt kötelezettségek a karaván, illetve a mellévett alakzat vezetőjét terhelik.
1. A vezető, továbbá az úszómű felügyeletével megbízott személy köteles végrehajtani az illetékes hatóságoknak a hajózás biztonsága vagy a hajózás rendje érdekében kiadott rendelkezéseit.
2. Az illetékes hatóságok külön rendelkezéssel megtilthatják a hajó indulását, ha
a) a hajó nem rendelkezik hajóbizonyítvánnyal, illetve hajózásra jogosító nemzeti okmánnyal, vagy ha ezek az okmányok érvénytelenek;
b) a hajó nem felel meg az 1.07 cikkben foglalt rendelkezéseknek;
c) a hajó személyzete vagy felszerelése nem felel meg az 1.08 cikkben foglalt rendelkezéseknek.
A vezetőnek, továbbá az úszómű felügyeletével megbízott személynek biztosítania kell az illetékes hatóságok számára azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy meggyőződhessenek a Szabályzat és az egyéb vonatkozó rendelkezések megtartásáról.
1. Különleges szállításnak minősül
a) az 1.06 és az 1.08 cikkben foglalt előírásoknak meg nem felelő hajó, illetve karaván;
b) az úszómű, illetve az úszóanyagok kötelékének, egyébként nyilvánvaló veszéllyel és a hajózás akadályozásával, illetve műtárgyak veszélyeztetésével nem járó, víziúton történő bármilyen helyváltoztatása.
2. Különleges szállítás csak az érintett víziútszakaszon illetékes hatóság által kiállított külön engedély alapján végezhető.
3. A különleges szállítás során be kell tartani az illetékes hatóság által esetileg megállapított feltételeket.
4. A különleges szállítás megkezdésekor az 1.02 cikk rendelkezéseinek figyelembevételével vezetőt kell kijelölni.
Rendkívüli esetekben a vezetőnek meg kell tartania az illetékes hatóságok által a hajózás biztonsága, valamint rendje érdekében hozott és közzétett - átmeneti jellegű - rendelkezéseit is.
A hajózás biztonságára és rendjére kiható sportrendezvény vízi ünnepély és egyéb rendezvény megtartása az illetékes hatóságok engedélyével történhet.
A veszélyes anyagot (pl. robbanó-, radioaktív, mérgező, maró, gyúlékony anyag) szállító hajó vezetője köteles a személyzet és a hajózás biztonságát szolgáló előírásokat megtartani.
Ha az időjárási viszonyok nem teszik lehetővé a hajózást, az illetékes hatóság által a kikötőre előírt külön rendelkezések, továbbá a be- és kirakodási műveletekre vonatkozó helyi feltételek megtartásával a hajó igénybe vehet kikötőt, illetve menedékkikötőt.
1. A Szabályzatot a Duna teljes hajózható szakaszán, a Magyar Köztársaság belvizein és a kikötők, illetve menedékkikötők vízterületén kell alkalmazni, megtartva az illetékes hatóságoknak a kikötőkre, menedékkikötőkre, kikötőhelyekre vonatkozó különleges rendelkezéseit, továbbá a be- és kirakodási műveletekre megállapított feltételeket.
2. A Dunán közlekedő hajó vezetője és a Szabályzatban említett egyéb személyek kötelesek a Duna menti államok, illetve a különleges folyami igazgatóságok által az adott folyamszakaszra előírt helyi szabályokat is megtartani.
Forrás: Hajózási Felügyelet