Csalóka Péter

→ reális mese, ill. annak hőse. A mese cselekménye: Egy embert súlyosan megkárosítanak (AaTh 1551 mt. keretében) s elhatározza, hogy bosszút áll, vagy egy köztudomásúan tréfás szegény embert felszólítanak, hogy csapjon be valakit. Bemegy a kocsmába, s előre kifizeti a fogyasztást, azután meghívja barátait vagy ellenfeleit mulatni. Mikor fizetésre kerül a sor, földhözvágja a kalapját, s a kocsmáros azt mondja, hogy ezzel minden ki van fizetve. Megveszik tőle a kalapot jó pénzen, kipróbálják, s rájönnek, hogy Csalóka Péter becsapta őket. Mikor ezt számon kérik tőle, újabb „csodálatos” pszeudomágikus tárgyat ad el (pl. magától főző fazekat) még nagyobb összegért. Ezt is kipróbálják, s kiderül, hogy Csalóka Péter ismét becsapta őket. Felkeresik otthonában, hogy megbüntessék. Halottnak tetteti magát, s felesége egy „csodatevő” síppal (bottal) feltámasztja. Megveszik azt is. Hogy barátai (ellenfelei) haragjától megmenekedjék, eltemetteti magát. A becsapott ember odakuporodik a sírra, hogy lepiszkolja. Csalóka Péter kinyúl és levágja ellenfele „farkát”. (AaTh 1539; „Kis Kolozs és nagy Kolozs”: AaTh 1535 befejezés) Csalóka Pétert ellenfelei vízbe akarják dobni. Zsákba kötik, s bemennek a kocsmába (templomba), hogy igyanak Csalóka Péter egészségére vagy imádkozzanak lelki üdvéért. Pásztor jön arra az állataival, Csalóka Péter kiáltozni kezd, hogy „Nem leszek X-ben vicispán!” A pásztor vállalja a vicispánságot, bekötözteti magát a zsákba, s Csalóka Péter helyett beledobják a vízbe. Ellenfelei kisvártatva megpillantják Csalóka Pétert, amint állataival közeledik. Kérdik, hol szerezte őket. Válasz: a vízben. Az ellenfelek sorra beugrálnak és odavesznek. Igen népszerű mese. 28 változatát tartják számon az egész magyar nyelvterületről. Elterjedésében jelentős szerepe van Jókai Csalóka Péterének, amely „A magyar nép élcé”-ben számos kiadást ért meg, s ponyván is megjelent. A változatok nagy része számos motívummal bővül a hasonló jellegű mesékből („A menasági ember”: AaTh 1540; „A kecskére cserélt menyasszony”: AaTh 1685 stb.). A mese különböző összetételekben egész Európában, sőt Európán túl is ismert, a nálunk ismert összetételek elsősorban K-Közép-Európában népszerűek. Csalóka Péter alakja Hodzsa Naszreddinnel és Till Eulenspiegellel tart rokonságot. – Irod. Wesselski, A.: Der Hodscha Nasreddin (Weimar, 1911); Bolte J.–Polivka, G.: Anmerkungen zu den Kinder- und Haunmärchen der Brüder Grimm (I–II., Leipzig, 1913–31); György Lajos: Eulenspiegel magyar nyomai (Kolozsvár, 1932, Erdélyi Tud. Füz. 40.); György Lajos: Magyar anekdotáink Naszreddin-kapcsolatai (Kolozsvár, 1933; Erdélyi Tud. Füz. 54.); Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok (II., Pécs, 1940); Ortutay Gyula–Dégh Linda–Kovács Ágnes: Magyar népmesék (III., Bp., 1960).