cserfába oltott alma, a bordás

→ trufa, tréfás mese (→ reális mese) az asszonyi hűtlenségről, csalárdságról. Egy kikapós asszony betegséget tettetve elküldi férjét cserfába oltott alma után, ha nem hoz, ő meghal. A férj útjában összetalálkozik egy bordással, katonával stb., az felvilágosítja, hogy rászedték, és zsákjában hazaviszi. Otthon az asszony javában mulat a pappal, s rímeket faragnak (dalocskákat énekelnek) a férj becsapásáról: „Elment az én uram, bolond kurafi, cserfába oltott almát keresni...” A bordás is versben (dalban) szól a zsákhoz. A férj előugrik, válaszol a rigmusokra, s a papot és az asszonyt kiveri a házból (AaTh 1360C; BN 1751*). Indiai eredetű, reneszánsz novellagyűjtemények által Európa-szerte elterjesztett, nagyon népszerű mese. Az asszony, a bordás, a pap és a férj által előadott rigmus (dal) önállóan is ismert a történet asszociálásával vagy anélkül. Nálunk a mese a Tiszántúlon és Baranyában került legnagyobb számban feljegyzésre. (→ még: dalbetétes mese) – Irod. Anderson, W.: Der Schwank vom alten Hildebrand (Dorpat, 1931); Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok (II., Pécs, 1940); Béres András: Rozsályi népmesék (Bp., 1967; UMNGy XII).