debreceni cifraszűr, hajdúsági cifraszűr

Régi szabása derékszögű darabokból állott, s négyszögletes gallérján kívül még egy kis felálló gallérja, nyaka is volt. A rézsútosan vágott váll jellemezte. Széchenyi-szűrnek is nevezték ezt a típust. Eleinte még vak volt, azaz nem volt kihajtós az eleje. A később divatba jött kihajtós elejt kétszeresnek vagy szeccesnek nevezték. A debreceni cifraszűr díszítése a múlt század elején kezdődhetett, 1815-ből ismerünk olyan rendelkezést, amely a szegett szűröket tiltotta. A többnyire zöld posztószegést zöld-piros csipke (→ cigula) is díszítette. Ebből 4–6 sort is lehetett alkalmazni. A csipkék végeire hulladék harasztból készült → bojtokat raktak. Ezeket később zsinórból is kötötték, ekkor komlórózsa volt a nevük. A komlórózsát a színes gyapjúból horgolt, → galambkosár nevű dísz váltotta fel. Ezt a szűrt a mellén → szíjcsat tartotta össze, amelyet a szíjgyártók készítettek, zöld szironnyal tulipántosra kihímezték. A szűr hímzett virágai pirosak, levelei zöldek voltak. Eleinte csak a vállára, azután az → aszaj és a → pálha fölé is hímeztek. A hímzés főleg a szűr oldalán terjedt. Az aszaj egyre szélesebb lett, sőt két aszajt is alkalmaztak egymás fölé. A hímzés az aszajról felfelé a pálhára, lefelé pedig az oldalra terjedt. A szűr oldalát így szinte a hónaljtól a szűr aljáig hímezték. A debreceni cifraszűrt a hímzett nagy aszajfolt jellemezte. Más magyar területektől eltérően itt a nők hímezték a szűrt. A túl gyorsnak kívánt hímzés elnagyolt lett, és takarékosság céljából a nők a színes gyapjúszállal nem öltöttek át a posztón, hanem hamis laposöltéssel varrták. Készítettek még Debrecenben fehér szűröket szürke szegéssel és hímzéssel, amelyeket gyöngyszínűnek neveztek. A Hajdúság fekete szűreit barna, kávészín vagy drapp posztórátéttel, esetleg hímzéssel készítették. Fekete, barna vagy szürke posztóból a jobb módú polgárság és a szabolcsi nemesség számára készítettek szűröket. Ezeken → hátravető is volt a debreceni szűrökkel ellentétben. Az 1880-as évek körül említés esik egy kacsari nevű szürke posztóról, amelyből a szegényebbek és kondásfélék szűrei készültek. Földművesek, pásztorok számára kávészínű, drapp színű posztóból szélesen szegett, ún. nyakas szűröket is készítettek. (→ még: cifraszűr) – Irod. Györffy István: Magyar népi hímzések. I. A cifraszűr (Bp., 1930); Palotay Gertrúd: Szűrhímzés-öltésmódok (Népr. Ért., 1930).