disznótor

a → disznóölést követő vacsora. Az elfogyasztott ételek alapját a levágott disznóból frissen készült húsos ételek teszik (legáltalánosabb étrend: húsleves, húsoskáposzta és a frissen kisült zsírban sütött fánk). A disznóölésnél segédkezőkön kívül a szomszédokat, közeli rokonokat is meghívják – a meghívást viszonozni illik. Vidékenként változóan elsősorban csak a saját korosztályukat vagy öregeket is hívnak; de általában egész családokat, tehát házaspárokat gyerekekkel együtt. Ez családias jelleget ad a disznótornak, és meglehetősen kizárja a → mulatságokon általában szokásos lányok-legények közti enyelgést, udvarlást. Evés-ivás, borozgatás, vidám hangulat jellemző a disznótorra, amely elsőrendű alkalma a közös dalolásnak, alkalom továbbá a tréfálkozásra, mesélésre és → alakoskodásra, esetleg alakoskodással egybekötött → adománygyűjtésre, → köszöntő szokások gyakorlására (→ még: disznótori kántálás, → nyársdugás). A disznótori szokások gyakran obszcén jellegűek. A hangszeres zene (egy-egy alkalomszerűen előkerülő hangszert – pl. citerát – kivéve) és a tánc nem jellemző a disznótorra.