mulatság

szervezett közösségi alkalom, amelynek elsődleges funkciója a szórakozás (játék, tréfálkozás, evés-ivás, dalolás, zene, tánc, ismerkedés). Lehetett önállóan csak e célra szervezett, bizonyos rendszeresen visszatérő időpontokban (→ bál, → táncalkalmak), ill. az ünnepek, ünnepi időszakok közül különösen → farsangkor; gyakran kor, társadalmi réteg, lakóterületek, bizonyos esetekben nem szerinti tagolódásban (pl. → asszonyfarsang). Ezenkívül rendszeresen mulatság kísérte az → átmeneti rítusok ünnepi szokásait (→ lakodalmi mulatság, → keresztelő, → legényavatás, → halotti tor), a névnap (→ névnapozás), ünneplését, továbbá a → társasmunkák befejezését (pl. → disznótor), ill. a közös munka egy-egy szakaszának lezárását. Olykor maga a közös munka lett ének-zene, evés-ivás, tréfálkozás bekapcsolásával részben mulatság jellegűvé (pl. → tollfosztó, → kukoricafosztás). Rendszerint mulatság zárta le az → alakoskodás, → köszöntő stb. céljából szervezett felvonulásokat is – amelyen elfogyasztották, „elmulatták” a szokással általában társuló → adománygyűjtéssel szerzett élelmet, pénzt (pl. → bakkuszjárás, → sardó vasárnap stb.).