apám lakodalma

→ hazugságmese. A hős már felnőtt ember, mikor apja lakodalmát tartja. Elküldik a malomba lisztért. Befog hat ökröt, felrak hat zsák búzát, de az ökrök meg sem bírják mozdítani a szekeret. Kifogja s felrakja őket a szekérre, helyettük a zsákokat fogja be. A zsákok elhúzzák a szekeret a malomba. A malom nincs otthon, elment eprészni. A hős leszúrja ostorát az ökrök elé és utánamegy. Megtalálja és hazakergeti. Közben az ostorából → égig érő fa nőtt, odvába beköltözött a seregély. A hős felmászik, ingét telerakja seregélyfiókákkal. Azok a kebelében megtollasodnak és elrepítik. Egy víz felett viszik el, ahol az asszonyok mosnak. Mikor meglátják a repülő fiút, elkiáltják magukat: „Ó, Jézus Mária!”. Úgy érti, hogy oldja meg a gatyamadzagját. Meg is teszi, a seregélyfiókák elrepülnek, s ő belecsubban a vízbe. Annyi halat vet ki, hogy egy falu 3 hétig sem képes elhordani, végül egy mezítelen cigánygyerek a kebelébe hányja és mind elviszi. A fiú hazaviszi a lisztet s eljárja anyjával a menyasszonytáncot, majd két év múlva megszületik mint szüleinek törvényes gyermeke (AaTh 1962; BN 1961**A). – Egyike legnépszerűbb tréfás meséinknek. Az egész magyar nyelvterületről közel 60 változata ismeretes. A fenti tiszta formában ritkán fordul elő, gyakran kontaminálódik az → égben járás típus egyes motívumaival és más hazugságmese-motívumokkal (→ szalmaparipa, a „Rázom a diót, hull a mogyoró”, → fenékkel felfordult világ, → Eldorádó stb.). A román folklórkutatók → hősmese-paródiaként tartják számon. A nemzetközi → népmese-katalógus csak magyar változatokról tud. A típus a magyaron kívül az orosz és a lengyel mesekatalógusban is, más számokon ugyan, de megtalálható. Délszláv változatokról is tudunk. A mese samanisztikus jellegű. Motívumai: felmászás az égig érő fára, repülés a levegőben – itt megtollasodott madárfiókák segítségével –, a víz, amely aratáskor befagy, s a hős saját fejével iparkodik betörni, a cséplő emberek a fa tetején, a gabona fenn marad, a szalma lehull stb., a sámán túlvilágjárását látszanak parodizálni. A bizarr kalandoknak komoly megfelelője minden bizonnyal megtalálható lenne a sámánvíziókban. Bolondmeséink (hazugságmese) feltárása, típusanyaguk teljes számbavétele, a keresztény és a pogány mitológiával való egybevetése még nem történt meg. – Irod. Bolte, J.–Polivka, G.: Anmerkungen zu den Kinder- und Hausmärchen der Brüder Grimm (II–III., Leipzig, 1913–31); Berze Nagy János: Baranyai néphagyományok (II., Pécs, 1940); Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok (II., Pécs, 1957); Kovács Ágnes: A bolondmesék típusmutatója (Kézirat az MTA Népr. Kutatócsoport adattárában).