békászás

a katona- vagy kecskebékát (lat. Rana esculenta) a békászok úgy fogják, hogy horogra piros rongydarabot kötnek s a vízben gyorsan ide-oda húzgálják. A béka belekap a horogba. A merítőhálóhoz (→ ághegyháló) hasonló, zöld kákából font kákamerettyűvel is fogják a kecskebékát. A békászás és a fogott kecskebékák hátsó combjának fogyasztása a paraszti konyhában helyenként a Tiszántúlon ismert. Valószínű, hogy itt sem régi, mert a 18–19. sz.-i irodalom nem tud róla. A Szeged vidéki néphit szerint a béka a föld mérgét szívja el, s ezért nem szabad bántani. (→ még: teknősbéka) – Irod. Ecsedi István: Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken (Debrecen, 1934).