halotti főkötő | TARTALOM | halotti köntös |
azok a ruhadarabok, amelyeket haláleset alkalmával a halott, a → ravatal és a lakás öltöztetésére használnak. Egy részüket a halottal eltemetik (→ halálra való, → halálra való ing, → halotti köntös, → halotti papucs, → halotti ruha, → szemfedél), a többi marad, és más hasonló alkalommal újból használják, esetleg kölcsönbe adják őket (→ bakacsin, → halottas lepedő, → halottas párna, → halottfogó ruha, → koporsófedő ruha, → orcatakaró, → tükörlekötő ruha). Ha a halott fiatal leány vagy olyan fiatalasszony, akinek nem maradt leánygyermeke, eltemethetik vele még szép ünneplő öltözeteinek javát is, pl. Kalotaszegen, Csökölyben, Sárközben, Martoson. Csökölyben, ha a meghalt asszony „java kezemunkája” nem fért volna a koporsóba, külön ládában engedték a koporsó fölé a sírba. A Sárközben a tágas családi kriptákba fogasra akasztották be az öltözeteket. A ravatal kellékeit kiegészíti még a ház öltözetének a ravatal színeihez választott többi darabja, párnák, kendők, rúdravalók. A rúdravalók a halottas szobában vannak kiaggatva, míg a halott bent fekszik, amint azonban a gyászszertartásra kiviszik az udvarra, összekapkodják és a tornác alján rudakra vagy kötelekre ismét kiterítik. A halotti készületek közé tartoznak végül törülközőkendők is, a halott korának megfelelő díszítéssel, amelyekbe a temetésről a torra visszaérkezők kézmosás után kezüket megtörlik. Irod. Fél EditHofer TamásK. Csilléry Klára: A magyar népművészet (Bp., 1969).