hatan a világ ellen

→ hősmese vagy meserészlet. Cselekménye: egy királyfi házasodni indul, vagy emberfeletti feladatot kell végrehajtania. Útjában találkozik → Nagyehetővel, Nagyihatóval, Nagyfázhatóval, Nagyhajígálóval, Nagyszaladóval (vagy más rendkívüli képességű és nevű mesealakokkal), ezek hozzászegődnek. Elérkeznek egy királyi udvarba, ahol éppen férjhez menendő a királykisasszony. A kérőinek adott feladatok: megenni rendkívüli mennyiségű ennivalót, meginni nagy mennyiségű italt, versenyt futni a királykisasszonnyal stb. A királyfi helyett kísérői mindent elvégeznek, s a királyfi elnyeri a királykisasszonyt (AaTh 513A). A számos változatában inkább hősmese-paródiának ható mesének a magyarban minden változata tréfás színezetű. Önálló meseként előforduló változatai nem haladják meg a 10-et, gyakran előfordul azonban az → Égitestszabadító típus második vagy befejező részeként: → Szépmezőszárnyának vagy → Királyfia Kis Miklósnak e mese keretében kell az újra elrabolt égitesteket az elpusztított sárkányok apjától, a → bakarasznyi embertől visszaszereznie, vagy más összetételben az → ólomfejű barát számára Tündér Ilonát (→ Árgirus) elhoznia. Ebben a formában további 8 változatát tartjuk számon. Előfordul még a mese az álmát eltitkoló fiú és a → Hamupipőke királyfi típusok keretében is. Sajátos módon a Grimm-gyűjtemény ide tartozó darabjai nem hagytak nyomot mesekincsünkön. A mese egész Európában ismert, előfordul Spanyol-Amerikában és az amerikai indiánok és négerek között is. – Irod. Schullerus, A.: Verzeichnis der rumänischen Märchen und Märchenvarianten (FFC 78. Helsinki, 1928); Gulyás József: A sárospataki kéziratos nép. mesegyűjtemeny (Sárospatak, 1931); Eberhard, W.–Boratav, P. N.: Typen türkischer Volksmärchen (Wiesbaden, 1953); Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok (II., Pécs, 1957).