faddi bútor

→ asztalosbútor, melyet Faddon (Tolna m.) asztalosok és faragóspecialisták (kontárok) állítattak elő a község és a környező falvak, így részben a Sárköz számára. A jellegzetes virágozású faddi bútor a 19. sz. közepétől a 20. sz. elejéig készült; díszítőstílusa a → komáromi bútor második periódusának hatására bontakozott ki. A faddi bútoron a tulipáné a főszerep. Virágkorának – a 19. sz. második fele – darabjaira a lényegében két színre leszűkített színskála a jellemző: sötétkék alapon erőteljes piros virágok, amit csupán élénkít a fehér cifrázás, míg a zöld belevész az alapba. Az idők folyamán a virágkompoziciók túlburjánzanak a század végére, különösen a menyasszonyi ládákon és a tisztaszobák (→ szobaberendezés) bútorain a díszítmény szerkezete megbomlik, miközben az alapszín is részben fehérré, zölddé válik, sőt szokásba jön, hogy az egyazon szoba számára egyidejűleg készülő bútorokon is váltogassák az alapszíneket. – Irod. K. Csilléry Klára: A Néprajzi Múzeum 1962. évi tárgygyűjtése (Népr. Ért., 1963); Molnár Mária: Faragóspecialista műhelye Faddon (Népr. Ért., 1965); K. Csilléry Klára: A magyar nép bútorai (Bp., 1972).

Faddi bútor (Tolna m.)
Sarokpad fele (Felirata: „Keserű Ádány Anno 1865”), Téka (19. sz. 3. negyede), Szék (1876) Mindhárom Bp. Néprajzi Múzeum