Hajnalkötöző királyfi

mitikus → mesehős, kalandjairól jellegzetesen formált → hősmese szól. Ennek cselekménye: egy király halálos ágyán meghagyja, hogy sírját három fia egy-egy éjjelen át őrizze. A fiúk tüzet raknak, úgy őrködnek. Minden éjjel egy-egy sárkány (vadkan, medve, saskeselyű stb.) jelenik meg, akik az elhalt király fejét (bőrét) akarják. A fiúk megvívnak velük, megvédelmezik apjuk holttestét (vagy csak a legkisebbnek sikerül a király végakaratának eleget tennie; → apjuk sírját őrző fiúk). A legkisebbnek kialszik a tüze. Magas fa tetejéről távolban nagy tüzet pillant meg. Útra kel. Útközben megkötözi az Estét, az Éjfélt és a Hajnalt, hogy addig meg ne virradjon, amíg ő vissza nem tér. A tűz körül 12 óriás (rabló) ül. Hajnalkötöző királyfi nyilával kilő egy tüzes üszköt. Elfogják, arra kényszerítik, hogy egy királyi palota ormán levő kakast (kutyát), melytől ők a királyt kirabolni nem tudták, lőjön le. A királyfi megteszi s bemegy a palotába. Sorra járja a szobákat, s a király, királyné és a királykisasszony(ok) szobájából valamit elhoz, égő gyertyájukat eloltja stb. Az óriások közben lyukat ásnak a vár falába. Hajnalkötöző királyfi sorra levágja a fejüket (→ molnár leánya, a), és eltűnik a palotából. Visszatér testvéreihez, útközben elengedi Hajnalt, Éjfélt és Estét. A király keresteti vára felszabadítóját. Fogadót építtet, melyben mindenki ingyen kap enni-inni, aki elmondja az élete történetét. A három királyfi is betér ide, Hajnalkötöző királyfit felismerik, a királykisasszony férje és az ország királya lesz (MNK, 304A* AaTh 304 + H 727*). A mesének gyakran kerete és folytatása az → állatsógorok mese (AaTh 552A). A redakciónak 24 magyar változata ismert az egész magyar nyelvterületről. A változatok közül Majláth János Pengő c. bonyolult szövege korán ponyvára került „Arasztos Tóbiás” címmel. Több népi szövegünk ennek a származéka. Kriza János „A vadász királyfiak” c. meséjének Benedek Elek feldolgozásában („A fekete havas”) szintén ismerjük utánamesélt változatát, változatainak nagyobb részének azonban írott-nyomtatott eredetije nem ismert. A középkori lovagregényekre emlékeztető magot: a királyfi kalandja az óriásokkal, a vár felszabadítása és a fogadó (AaTh 304) sajátos keretbe foglalják a samanisztikus és a szláv mitológiával kapcsolatot tartó motívumok („apjuk sírját őrző fiúk”: MNK 304A** „Hajnalkötözés”: H 727*). A redakciónak közeleső román változatairól tudunk, némi rokonságot mutatnak a török változatok is. A mag több-kevesebb eltéréssel egész Európában ismert. – Irod. Bolte, J.–Polivka, G.: Anmerkungen zu den Kinder- und Hausmärchen der Brüder Grimm (I–V., Leipzig, 1913–31); Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok (II., Pécs, 1940); Eberhard, W.–Boratav, P. N.: Typen türkischer Volksmärchen (Wielbaden, 1953); Dégh Linda: Kakasdi népmesék (I., UMNGy VIII. Bp., 1955); Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok (I., Pécs, 1957); Kuntár Lajos: Az aranyrózsafa. Vasi népmesék (Szombathely, 1957); Liungman, W.: Die schwedischen Volksmärchen (Berlin, 1961).