karácsony zabja | TARTALOM | karakterizálás |
a dunántúli viseletek között átmeneti helye van: kevés a régies jegye, de ez sem parádés, pompázó. A múlt század végén az öregebb férfiak bő ujjú, gallértalan T-szabású és pertlivel összekötött nyakú inget hordtak. A fiatalabbak ingének már volt gallérja, gombbal záródott, és bő ujját szűk kézelőbe ráncolták. Az ünnepre való ún. vőlegénying nyaka, kézelője fehér hímzéssel, ritkán piros keresztszemmel volt hímezve. A rövid, fekete posztó → pruszlikot 2 vagy 3 sor→ pitykével díszítették. Századunkban a bő (az ünnepin kimesterkélt szárú) gatya helyett főként télen már zsinóros fekete, feszes posztó → nadrágot viseltek a csizmához. Fejükbe kicsit hegyesedő tetejű kerek kalapot tettek, melynek szalagján elöl csat volt. A nyakravaló háromszög alakú, fekete klott kendő megcsomózva. Előkötőt (kötényt) férfiak is viseltek. Cifra, kivarrott szűrben mentek esküdni is. A nők dudos vagyis bő, buggyosra húzott (bevarrott) ujjú inghez vállpántos vagy anélküli, pintlis pruszlikot vettek fel. Ünnepen erre tilángli, kasmír vagy selyem, nyakban ráncolt, mellen keresztezett és hátul megkötött vállkendőt tettek. Az alsótesti vászon pöndő felett, az alkalomtól függően, 28 keményített fehér alsószoknya, ezeken föstő, karton, szövet, selyem, nagyünnepen leginkább bársony fölső szoknya volt. A fölső szoknya aljára piros koptató zsinórt, alján belül körbe másfél arasznyi, többnyire piros → kebélt, kívülre pedig 12 sima vagy ráncokba szedett selyemszalagot varrtak. Maguk elé pucok-selyem (atlasz) fényes-kék vagy fekete, hosszú keskeny → kötény került. A lányok hajukat lógósan, leeresztősen, hátul hármasan összefonva hordták, az egyes ágakat színes selyemszalagokba tekerték. Az asszonyok 1620 kis lapos ágba befont hajukat kontyba tűzték, és azt a tarkón fekete kendővel kötötték le. Lábukon gombos harisnyát, nyáron félcipőt, télen színes cérnával kivarrott fekete klott magas szárú bruner ebelaszti (cúgos) → cipőt viseltek. A télen viselt cifra ködmönben volt szokás a múlt században esküdni. A múlt század közepén itt is fehér lehetett a gyászviselet. Irod. Fél Edit: A karádi Gyöngyös Bokréta hitelesítése (Ethn., 1937).