mohácsi kerámia

A → korsósok Mohácson kizárólag → fekete kerámiát készítettek: korsókat, kantákat nagy menyiségben. A „Korsós és Fazekas” céh 1718-ban alakult, később szétvált. Nemcsak a hazai piacot látták el ezekkel a keresett víztároló edényekkel, hanem a Balkán félszigetet is. Mohácson hajóra rakták az árut és vízi úton juttatták el távoli vidékekre. Évente mintegy 30000 edényt szállítottak, főleg az ún. → török korsókat. – A mázas edények (→ ólommáz) készítésével az általánosan fazekas szóval jelölt mesterek foglalkoztak. Főleg tálakat és tányérokat készítettek sötét és fehér alapszínekkel. (→ sárközi kerámia) – Irod. Szepes Lajos: A mohácsi fazekas és korsós mesterség (Népr. Közl., 1959); Sarosácz György: Mohácsi kerámia és története (Pécs, 1972).

Korsó és mozsár. Fekete, mázatlan kerámia (Janus Pannonius Múzeum, Pécs)

Korsó és mozsár. Fekete, mázatlan kerámia (Janus Pannonius Múzeum, Pécs)

Kanta fekete, mázatlan díszítéssel (Janus Pannonius Múzeum, Pécs)

Kanta fekete, mázatlan díszítéssel (Janus Pannonius Múzeum, Pécs)

Kétfülű korsó ujjbenyomásos abroncsdíszítéssel, 1877 (Janus Pannonius Múzeum, Pécs)

Kétfülű korsó ujjbenyomásos abroncsdíszítéssel, 1877 (Janus Pannonius Múzeum, Pécs)