konyhamalac

a → summásbanda alkalmi, kisegítő munkát végző kiskorú tagja. Inasnak is nevezték. A népesebb summásbandákon belüli rokoni kapcsolatok tették lehetővé, hogy pl. 60 felnőttel akár 10 ún. konyhamalac is elutazzék; általában ennél kevesebb szokott lenni, olykor pedig idősebb felnőttek dolgoztak helyettük. A konyhamalac vízhordásban, nyársfaragásban és egyéb alkalmi, kisegítő munkákban vett részt. E kiskorú gyermekekre rokonaik vigyáztak: a leánykákat apjukkal, bátyjukkal osztották be egy csoportba, ezek híján idősebb nőrokonok vállalták a gondozásukat. Ősszel sem mindig küldték haza őket iskolába járni. Mezőkövesden a kisegítő munkára még nem alkalmas 2–5 éves gyermeket nevezik konyhamalacnak, akit édesanyja magával visz, a maga kosztjából etet. Napközben az ilyen kis konyhamalacok a hodály körül vagy a tanyán magukban töltik az időt. (→ még: csikó, → fécikés, → kordésgyerek) – Irod. Koós Imre: Summásélet (Borsodi Szle, 1960); Tanner József: Egerszalók. A szolgaságtól a szabadságig (Bp., 1961).