| kordésgazda, ritkábban gödörgazda | TARTALOM | kordéskocsis |
a → kordéskocsis segédje, a munkába állított kordéslovak irányítója. (Kevésbé ismert neve még a lóhajtó és az uradalmi eredetű ostorosgyerek.) Alkalmazásukra az 1880-as évek után elterjedt kordésmunkán került sor, különösen ahol sok kordéval dolgoztak; az 1930-as évek után számuk jelentősen csökkent. Általában 10–14 éves fiúkat és kivételesen, az egész család jelenlétében 14–16 éves leányokat is alkalmaztak. Kisebb részük a → kordésgazdák, többségük a → kordérakó munkások gyermekei közül került ki. Rokonaikkal együtt laktak és étkeztek, eszerint kapták fizetségüket is: a napszámot a lovak száma szerinti pótlékkal egészítették ki. A kordésgyerek az egyszerre rakodó és vonuló kordéoszlop első lovát vezette el az ürítés helyéig, a többi ló ballagott utánuk. Bizonyos idő elteltével minderre nem volt szükség, de a kordéval mindig volt dolog, és az állandó felügyelet sem ártott. (→ még: csikó, → fécikés, → konyhamalac) – Irod. Katona Imre: A kubikos kordé és a kordésmunka (Ethn., 1961).