kóró és a kismadár, a

→ halmozó mese, → láncmese, funkciója szerint óvodáskorú gyerekek mulattatására szolgáló → gyermekmese: a kóró nem akarja ringatni a kismadarat. A kismadár elmegy a kecskéhez, hogy rágja meg a kórót, a farkashoz, hogy egye meg a kecskét, a faluhoz, hogy üsse agyon a farkast, a tűzhöz, hogy égesse meg a falut, a vízhez, hogy oltsa el a tüzet, a bikához, hogy igya meg a vizet, a furkóhoz, hogy üsse meg a bikát, ezek mind nem engedelmeskednek, végül a féreghez, hogy fúrja a furkót. „Szalad a féreg, fúrja a furkót; szalad a furkó, üti a birkát; szalad a bika, issza a vizet; szalad a víz, oltja a tüzet; szalad a tűz, égeti a falut; szalad a falu, üti a farkast; szalad a farkas, eszi a kecskét; szalad a kecske, rágja a kórót; végre a kóró is ringatja a kismadarat” (AaTh 2034A*). Arany László híres meséje meséskönyvek és iskoláskönyvek közvetítésével az egész magyar nyelvterületen ismertté vált, valószínűleg ennek köszönhető, hogy változatait gyűjtőink kevéssé érdemesítették feljegyzésre. A Németh Sándor által gyűjtött s Benedek Elek által népszerűsített változat azonban arra enged következtetni, hogy a kóró és a kismadár Arany László meséjétől függetlenül is ismert volt. Erre vallanak azok a redakciók is, melyek más bevezetéssel ugyan, de hasonló állomásokon vezetik végig a „szenvedő hőst” („A kiskakas és az üröm”: MNK 2034C*; → Jakab és a zab: AaTh 2030E; → fejőnóta: MNK 2018B* és „A bot és a bak”: MNK 2018B*1). A kóró és a kismadár redakciónak Thompson mindössze litván változatait ismeri (a magyarokat válogatás nélkül AaTh 2030 mt.-hoz sorolta!), pedig a nemzeti katalógusok közel eső román (FFC 78: 1962 mt.), vallon (FFC 101:*2037 mt.) és török (Eberhard–Boratav: Typ 24) párhuzamokról is tudnak. Vargyas Lajos a magyarokhoz nagyon hasonló, teljes egészében énekelt francia és elzászi német szövegeket ismertek, s ezeket tartja azok forrásának. (→ még: formulamese) – Irod. Haavio, M.: Ketten märchenstudien (I–II., FFC 88, 99, Helsinki, 1929, 1932); Thompson, St.: The Folktale (New York, 1946); Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok (I–II., Pécs, 1957); Vargyas Lajos: Magyar népdalok francia párhuzamai (Népr. Közl., 1960); Kovács Ágnes: Magyar formulamesék típusmutatója (Kézirat az MTA Néprajzi Kutató Csoport Adattárában); Kovács Ágnes: A XX. században rögzített magyar népmeseszövegek XIX. századi nyomtatott forrásai (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1969).