korosztály

1. a származási rend szerint életük azonos szakaszát ugyanabban az időben élő emberek összessége. Az emberi élet szakaszainak (ciklusainak) meghatározása társadalmi osztályonként, rétegenként, csoportonként erős eltéréseket mutat, ezért a gyerek, a serdülő, az ifjú, a felnőtt és az öreg korosztályok megkülönböztetése csak durva általánosítása a társadalom korosztályok szerinti tagozódásának. Különbségek mutathatók ki a korosztályok közötti életkorhatárok ingadozásaiban, a megélt életszakaszra jellemző jogok és kötelességek tartalmában, ezek működésének közvetlen feltételeiben és formáiban (erkölcsi normáiban, szokásaiban, az életszakaszhoz kapcsolódó intézményekben) és mindenekelőtt az adott korosztály előtt nyíló, társadalmilag biztosított perspektívák rendszerében. A tudományos megközelítéssel szemben az állam jogrendje áthidalja a különbségeket, és egységes korosztályokat állapít meg (pl. iskolaköteles korosztály, hadköteles korosztály stb.). Ennek alapja, hogy a korosztályok valóban egységesnek tekinthetők a megélt életszakasz jellegében (→ belenevelődés), életkori sajátosságaikban és általános törekvéseik fő irányaiban. – 2. A fentiekből adódóan a néprajztudomány az életük azonos szakaszát ugyanabban az időben azonos módon megélő emberek összességét nevezi korosztálynak. Az adott korosztálynak megfelelő konkrét társulási, szervezeti forma a → korcsoport, történelmi mozgását, szerepét pedig a nemzedék fogalma fejezi ki. A magyar falu mindennapi életében komoly jelentősége volt a korosztályok szerinti tagozódásnak. Történelmi-társadalmi előzményeit töredékesen ismerjük, de minden aggály nélkül feltételezhetjük, hogy a korosztályok szerinti tagozódás különböző formái messze a történeti múltba visszanyúlóan létrejöttek. Erre utalnak a szilárd és körülhatárolt jelentésű korosztálynevek, valamint azok a szokások és intézmények, amelyek egy-egy korosztály belső életét szervezték, jogait, kötelességeit meghatározták. Az alábbi táblázat jól érzékelteti, hogy az egymást követő korosztályokhoz meghatározott, az illető korosztályra jellemző intézmények, szokások kapcsolódnak. (Természetesen csak illusztrációképpen soroljuk fel mindezeket, azzal a megjegyzéssel, hogy a feltüntetett életkorok hozzávetőleges átlagok. A táblázat adatai fiktívek, nem kötődnek egyetlen tájegységhez sem.)

Életkor	Korosztály	A korosztályhoz kapcsolódó feladatok, szokások, intézmények, jegyek pl.
–6	kisgyermek	gyermekgondozás, játék, ruházat, kis mértékben gyermekmunka
6–12	fiúgyermek leánygyermek	gyermekbanda, gyermekmunka, iskola gyermekbál, ruházat, iskola, gyermekmunka
12–17	suhanc, siheder, süldőlány	suhancbanda, próbák, az udvarlás, kocsmázás, dohányzás tilalma, suhancbál, ruházat, konfirmáció, legény- és leányavatás
17–25	legény, leány (öregleány, öreglegény)	az udvarlás, dohányzás, kocsmázás tilalmának feloldása, legénycéh, leánykoszorú, legényeste, fonó, kaláka, legény- és leányavatás, ruházat
25–35	újember, menyecske	lakodalom, családalapítás, ruházat
35–60	ember asszony	közéleti funkciót vállalhat (bíró, presbiter), nagycsalád feje búcsúvezető, siratóasszony, asszonyfarsang, ruházat
60–	öregember, öregasszony	unokák nevelése, hagyományátadás, ruházat, gyógyítás

Természetesen a valóságban ennél sokkal árnyaltabbnak és változatosabbnak találjuk a korosztályok szerinti tagozódás rendszerét. Egy intézmény közbeiktatódása is megváltoztathatja a beosztást (pl. az ismétlő iskola bevezetésével a gyermekkorosztály felső korhatára két évvel emelkedett), de megváltoztathatják olyan szokások és előítéletek módosulásai is, mint az ideális házasulandó korra vonatkozó közvélemény gyakori ingadozása vagy az avató szokások (→ avatás) beiktatása egy-egy korosztály közé. A mindenkori korosztálybeosztást döntően átformáló hatások az életmód átalakulása során érnek be, és a korosztályt alkotó egyének feladatkörének újrarendeződésével – némi késéssel – megjelenik a tagozódás új, mértékadó rendszere. E rendszer fokozatait, lépcsőit a születő új évjáratok tagjai nem egyénenként, hanem a korosztály tagjaiként és a korosztály feladatait, jövőjét meghatározó-szervező szokások, hagyományok, elvárások és lehetőségek szerint járják végig. – 3. A történelmi eseményekben kiemelkedő szerepet játszó, nagyjából azonos életkorú emberek összességét is korosztálynak nevezzük (pl. háborús korosztály, forradalmi korosztály). A kifejezésnek ez az értelme rokon a nemzedékkel. –Irod. Szendrey Ákos: A népi társadalom tagozódása (Ethn., 1937); Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964); Németh Imre: A népi közösségben élő fiatalok életmódja és kultúrája (Arrabona, 1966).