korozsma

öltözet, amelyet a csecsemő keresztszüleitől (→ keresztszülő) kapott. Szerényebb formában a gyermek neme szerinti kisfőkötő, kalap vagy más ruhácska is lehetett. Megválthatták korozsmapénzzel is, amelyet abba a kendőbe kötözött bele a keresztanya, amellyel a gyermek arcát kereszteléskor betakarták. A korozsma átadásának ideje néhol 6–8 hónappal, 4–5 évvel, sőt a keresztgyermek lakodalmáig is elhúzódhatott. A korozsma jelzőként is szerepelt a kapott ajándék neve mellett, pl. korozsmakalap (Erdély). (→ még: csecsemőöltözet) – Irod. Fludorovics Zsigmond: A matyókról (Népr. Ért., 1913); Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése (Kaposvár, 1914).

Kisfiú és kislány keresztanyjuktól kapott gyöngyös sapkában (Inaktelke, v. Kolozs m.)