kóta, kotta | TARTALOM | Kotlóstyúk, Kotlós |
fonáltekerő pálca, amelynek egyik végét a hónalj alá szorítva készítik a fonálgombolyagot, hogy az így képződött középső nyíláson át fonalat lehessen átfűzni, majd kettesével a mennyezetről alácsüngő → rúdra akasztani a gombolyagokat. A szatmári Erdőhátról ismert, ahol szépen kivitelezett példányai → szerelmi ajándékul szolgáltak. A 19. sz. első feléből ólomberakásos, évszámos példányai fennmaradtak. Általánosan a kótis egyik vége a biztosabb tartás érdekében gyűrűsen rovátkolt, többnyire esztergályozással kivitelezve. (→ kenderpuhítás)