székely táncok | TARTALOM | szekér |
→ verbunk tánctípus székelyföldi változata, mely a gyimesi csángóknál és a Mezőség keleti felén (v. Maros-Torda, Torda-Aranyos m.) is ismert. A székely verbunk gyors (Mm. = 140180) tempójú, 4/4-es ütemű, lassú → düvő kíséretű, hangszeres dallamai között műverbunk, sőt németes jellegű darabok is előfordulnak. A székely verbunkot a férfiak egyéni, kötetlen vagy szabályozott, csoportos formában, köralakzatban járják tánckezdéskor a párostánc bevezetéseként vagy a táncszünetben a zenekar előtt. Tapsos körbesétálás, figurázó, csapásoló motívumsorokkal váltakozik. Motívumkincse viszonylag csekély és egyszerű, a tánc fél- és együtemes és ritmusú motívumokból épül fel. A (4-, 6-, vagy 8-ütemes) motívumsorok végén szabályosan megjelenő zárlatok ritmusa: . A motívumsorok szerkezete többnyire: a a a b. A székely verbunk jellegzetes dallamai újabban a Mezőség nyugati részén, Kalotaszegen és D-Erdélyben (v. Alsó-Fehér m.) lakodalmi menet és lassú csárdás kíséreteként divatosak. Néhol a -es metrikájú, gyors verbunk zenére mintegy ráhúzzák a -os metrumú, mérsékelt tempójú, régibb legényes táncfajta motívumait. Az É-mezőségi (v. Beszterce-Naszód m.) románság ugyanezt bârbunc vagy bătuta néven táncolja. A székely verbunkban az új népi-nemzeti táncstílus formai és zenei jegyei már erőteljesen érvényesülnek, formailag azonban jóval egyszerűbb a közép-erdélyi régi stílusú legényes-pontozó táncfajtánál. (→ még: figurás, → ritka legényes, → székely táncok) Irod. Costea, C.: Jocuri fecioreşti din Ardeal (Bucureşti, 1961); Kallós ZoltánMartin György: A gyimesi csángók táncélete és táncai (Tánctud. Tanulm., 196970, Bp., 1970); Martin György: A marosszéki táncciklus (Táncműv. Ért., 1970); Martin György: Mezőségi férfitáncok (Táncműv. Ért., 1970); Martin György: Magyar tánctípusok és táncdialektusok (IIII., Bp., 1970); Martin György: Legényes, verbunk, lassú magyar (Népi Kultúra Népi Társadalom, 1973).