szemhúzó

a gabona összehalmozásának eszköze, amit főleg → nyomtatás és cséplés (→ csép) idején alkalmaztak. Alakja szénvonóra emlékeztet, azaz téglalap vagy trapéz alakú deszkalapba hosszú, kb. 1 1/2 m-es nyelet tűztek. Az eltipratott, elcsépelt ágyások alól e szerszámmal húzták vagy tolták össze a szemet az ágyáson kívüli halomba, garmadába. De ezzel az eszközzel húzták össze szóráskor is a különböző minőségű szemeket külön határba. Legújabban, a szélrosta bevezetése után, ezzel az eszközzel húzták el a rosta alól a felgyülemlett tiszta szemet. De használták a szemhúzót a padláson vagy magtárban összeöntött s még teljesen ki nem száradt gabona forgatására, kavarására is. A szerszám nagyobb szerepet kapott a gabonatermesztés jelentősebb kibontakozásával. Ezután készült nagyobb, lóval húzott változata is. Azelőtt viszont e célra gyakran alkalmi eszköz szolgált: gereblye foka vagy gereblyefejre kötött deszka, olykor szénvonó vagy Ny-on gesztenyeforgató gereblye. – Irod. Györffy István: Takarás és nyomtatás az Alföldön (Népr. Ért., 1928); Gunda Béla: Népi mezőgazdálkodás a Bodva völgyében (Népr. Ért., 1937).

Szemhúzó (Alföld, általános forma)