orsós utcájú falu

olyan település, amelynek szalagtelkei egy térszerűen kiszélesedő, majd fokozatosan újra elkeskenyedő utcát fognak közre (→ szalagtelkes falu). A két sorban fekvő telkek csak a lakóház helyét, a gazdasági udvart és az esetleges kertet foglalják magukba. A szántók elkülönülnek a belsőségtől. A térré szélesedő utca neve német nyelvterületen Anger, a falutípusé pedig Angerdorf. Legtöbbször más népek településtudományi munkáiban is e néven szerepelnek. Az Anger eredetileg közterület volt, amelyen az aprójószág járt és amelyre éjszakánként kiverhették a nagyjószágot is. Gyakran víz állt a térség egy részén. Legtöbbször itt épült fel a falu temploma és itt volt a lakosság gyülekezőhelye. Később előfordult, hogy az Angert kiosztották telkeknek. A település növekedésével új utcák nyílhattak, de a régi orsós utca továbbra is a település központja maradt. A középkori eredetű orsós utcájú falu különösen Németo. északi területein gyakori. Angerszerű városi utcaterek Németo. más tájain is előfordulnak. Több É-mo.-i civitás és mezőváros → piacutcája orsós utcának tekinthető (pl. Kassa, Szepsi). A középkori Mo.-on nemcsak városoknak, hanem falvaknak is volt orsós főutcájuk. Erre utal néhány élő példa (pl. Magyarbőd, v. Abaúj-Torna m.). (→ még: körfalu) – Irod. Mendöl Tibor: Általános településföldrajz (Bp., 1963); Szabó István: A középkori magyar falu (Bp., 1969).

Orsós utcájú falu sematikus alaprajza