pantalló

hosszú, egyenes szárú, elöl gombolódó szövetnadrág. Eredetileg az É-amerikai függetlenségi háború köztársasági katonáinak viselete. A Ny-európai polgárság közvetítésével a 19. sz. elején a hazai polgári és nemesi körökben is divatossá vált. „Megmagyarosítva”, a szárak végére varrt talpaló segítségével csizmába húzva is viselték dolmánnyal, ill. atillával. A polgárosodó parasztság csak a századforduló óta használta kék, nyáron világos (Alföld), az iparosok fekete színben. A hagyományos életformát folytató parasztság azonban még a két világháború között is az → ellenzős nadrághoz ragaszkodott. – Az ördögbőr (Csongrád m.) a pantalló kordbársony változata, amelyet anyagával együtt a Tisza szabályozásánál foglalkoztatott olasz kubikosok nyomán először a Duna–Tisza közén és a Dunántúlon a kubikosok, erdőmunkások, dinnyések használtak. Munkanapokon cipővel, bakanccsal, ünnepen esetleg csizmával is felvették, ez utóbbi viselési móddal a paraszti öltözködésben is feltűnt. (→ még: nadrág, → kazári viselet) – Irod. Katona Imre: A kubikosok viselete (Ethn., 1961).