piritty

TARTALOM

Piroska és a farkas

piritty háló

a → laptoló tiszai elnevezése. Herman Ottó Mesterszótárában a piritty háló 10–12 m hosszú, lócsontokkal súlyzott szegedi → kétközháló. Baja környékén viszont egy kisméretű emelőháló (→ ághegyháló), a kiscsuhé. Ez kb. 80×80 cm-es léhés, két db. ívesen meghajlított vesszőkáván, melynek sarkai erősen ólmozottak. Jellegzetes alkatrésze a pöcök, egy piskóta alakú bőr- vagy fadarab, esetleg 8-as alakban meghajlított drót, mely a háló sarkainál az inra van fűzve. A piritty hálót kötélen eresztik le tuskós helyekre a pontyfészekhez, s a fölé kerülő halat hirtelen rántással emelik fel. Ilyenkor a háló öblösen összehúzódik, a pöckök az inon összecsúsznak, s nem engedik a hálót kifeszülni. – Főleg idős halászok olcsó, de eredményes szerszámja. Ismert a jugoszláviai Dunán és a Dráván, Száván is potez vagy celinac néven, de ezeknél hiányzik a pöcök. A piritty háló szó eredete nincs megnyugtatóan megfejtve, de lehetséges, hogy ugyanúgy az emelést jelenti, mint a laptolás. – Irod. Herman Ottó: A magyar halászat könyve (I–II., Bp., 1887–88); Cvar: Ethnografska istrzivanija i grada (III., Zagreb, 1941); Solymos Ede: Dunai halászat (Bp., 1965).