próba

1. A rátermettség és alkalmasság mérése, – az „ember próbája” életének fordulópontjai előtt az egyént befogadni készülő társadalmi csoport vagy szervezet meghatározott normái és szokásai szerint. – 2. Az európai parasztságnál a → legényavatást megelőző vizsga, amelyen az avatásukra váró fiatalok bizonyítják a legények közössége előtt, hogy alkalmasak a legényjogok birtoklására. A próbának a legényavatáshoz fűződő ceremoniális formái igen változatosak. Általában a paraszti munka legnehezebb válfajai szerepelnek próbaként, mint a kaszálás, a rakodás, a zsákolás. Ezeket egészítik ki vagy helyettesítik az erő- és ügyességpróbák, mint pl. egy malomkő felemelése, a fájdalom tűrése stb. A próba felsorolt formái csak a Kisalföldön, a Felvidéken, Erdélyben terjedtek el, de ezeken a vidékeken is egymás mellett élnek a ceremoniálisan lebonyolított próbák (a legénybanda tagjai között kell a suhancnak kaszálni pl.) és az áttételes próbák. (Az a serdülő, aki már kaszált, szántott vagy aratott, legénnyé avatható.) A próbák változatait számos helyi–egyéni ötlet tarkítja még. (→ még: avatás, → korcsoport) – Irod. Szendrey Ákos: Legényavatás (Ethn., 1952); Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964); Németh Imre: A népi közösségekben élő fiatalok életmódja és kultúrája (Arrabona, 1966).