putriház

a földfelszín alá mélyülő nyeregtetős lakóépület, amelynek felmenő fala nincs. Általában idényszállásként használták. Kertészek, csőszök, dinnyések meleg évszak idején használt lakóépülete. Tűzhelyeik általában másodlagosak. A → földházakkal szemben sajátos vonásuk, hogy mindig a rövid oldalukon van a bejáratuk. Legtöbb esetben egyetlen egységes térből állnak, legfeljebb bejáratuknál választanak le kisebb előteret. – A kiásott putriház gödrét kitapasztják. Tetőzetük szelemenes. Burkoló anyagul nádat, gallyat, kukorica-, napraforgószárat használnak, amit gyakran kívülről vastagon leföldelnek, s letapasztanak. Belülről szintén kitapasztják, gyakran meszelik. Szerkezete, építéstechnikája a → sírveremhez, → veremólakhoz hasonló. Gondosabb karbantartás esetén hosszabb ideig, több éven át is használhatók. Megjegyzendő, hogy hazánk területén a neolitikum óta kimutatható ilyen jellegű épületek használata.

Dohányoskunyhók (Lüders metszete nyomán, Tápiószentmárton-Sőreg-puszta, Pest m., 1886)

Dohányoskunyhók (Lüders metszete nyomán, Tápiószentmárton-Sőreg-puszta, Pest m., 1886)

Dohányoskunyhó belseje (Lüders metszete nyomán, Tápiószentmárton-Sőreg-puszta, Pest m., 1886)

Dohányoskunyhó belseje (Lüders metszete nyomán, Tápiószentmárton-Sőreg-puszta, Pest m., 1886)

„Földház” külső képe (Ricse, Borsod-Abaúj-Zemplén m., 1938)

„Földház” külső képe (Ricse, Borsod-Abaúj-Zemplén m., 1938)

Földház belseje (Ricse, Borsod-Abaúj-Zemplén m., 1938)

Földház belseje (Ricse, Borsod-Abaúj-Zemplén m., 1938)

Veremház gádorral (Karcag, Szolnok m., 19. sz.)

Veremház gádorral (Karcag, Szolnok m., 19. sz.)