pünkösd

TARTALOM

pünkösdi királyság

pünkösdi királynéjárás

kislányok → termékenységvarázslással összekötött pünkösdi → köszöntője a Dunántúlon. Elnevezései: pünkösdölés, pünkösdjárás, pünkösd-köszöntés. A játék négy fő mozzanatból áll: 1. négy kislány vezet egy ötödiket: a legkisebbet és legszebbet, a pünkösdi királynét (kiskirály, királykisasszony, királynéasszony, kiskirályné, cucorka – utóbbi elnevezés Somogy és Baranya megyében ismert), akinek a kezében kosár van rózsaszirmokkal; 2. egy házhoz érve az udvaron vagy az ajtó előtt megállnak, a kiskirályné feje felett kendőt feszítenek ki vagy fátyollal borítják be a fejét; 3. az ének közben mozdulatlan állnak vagy lassan körbejárják a királynét; 4. termékenységvarázsló mondóka kíséretében felemelik a kiskirálynét. Ezenkívül még a következő mozzanatok járulhatnak a játékmenethez: virághintés, általában a királyné kosarából; bizonyos funkciókra elkülönült szereplők tevékenysége (adománykérés: cigányasszony, kosaras stb., zászlóvivés: zászlótartó stb.). Ez utóbbi a szereplők számának növekedését jelenti. A négy fő mozzanatból álló játékmenet a Vas megyei változatokra jellemző. Az → adománygyűjtés funkciójára elkülönült szereplő megjelenése összefüggésben lehetett azzal a folyamattal, amelynek során a termékenységvarázsló szokásból adománykérő jellegű szokás lett. A pünkösdi királynéjárás dunántúli változatainak nagy csoportja már nem kapcsolatos termékenységvarázslással. Egyes Győr-Sopron megyei változatok jellegzetes mozzanata a kiskirálynéra vonatkozó nevetési tilalom, talán ősi → avatási próbatétel emléke. Szövegében különböző eredetű és tartalmú elemek kapcsolódtak össze. Eléggé általános kezdősora a Dunántúlon: „Meghozta az Isten piros pünkösd napját, mi is meghordozzuk királykisasszonykát.” Ezen kívül leggyakrabban a következő négy szövegelem kapcsolódik hozzá:

Jácintus, jácintus, tarka tulipánus

Hintsetek virágot az isten fiának.

Nem anyámtól lettem, rózsafán termettem,

Piros pünkösd napján, hajnalban születtem.

Öreg embereknek csutora borockot,

Öreg asszonyoknak kemence kalácsot,

Ifjú legényeknek szegfübokrétájuk,

Ifjú leányoknak rózsakoszorújuk…

Az ének végén a mondóka: „Ekkora legyen a kendtek kendere” szövegű → szerencsekívánó mondóka kíséretében emelik magasra a kiskirálynét. Kapcsolódhatnak még hozzá adománykérő formulák és főként gyermekjátékdalok. A pünkösdi királynéjárás dalainak másik nagy csoportját egyházi énekek alkotják. Legfontosabb: „A pünkösdnek jeles napján, szentlélek isten küldötte…” Ez már az 1675-ös Canthus Catholiciben is „régi ének” jelzéssel szerepel. A pünkösdi királynéjárás egyes változataiban csak az egyházi ének szerepel, míg másokban kiegészül az adománykérő formulával, búcsúzó verssel, de ez a játék menetén mit sem változtat. A pünkösdi királynéjárás legközelebbi párhuzamai Ny-Európában ismertek, Németalföldön és a Rajna vidékén. – Irod. Sebestyén Gyula: A pünkösdi király és királyné (Ethn., 1906); Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964); Tátrai Zsuzsanna: A pünkösdi királynéjárás dunántúli változatainak szerkezeti elemzése (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1977).