rest macska, a

tréfás mese (→ reális mese) egy → lusta asszonyról. Cselekménye: szegény legény feleségül vesz egy dologtalan gazdag leányt, s megfogadja az anyjának, hogy soha nem dolgoztatja s nem veri meg. A leány asszonyfejjel sem hajlandó semmit dolgozni. Az ember végül elveszti a béketűrését, s minthogy az asszonynak nem parancsolhat, a macskának hagyja meg, hogy takarítson ki, főzzön meg stb., mert ha nem, megveri. A macska természetesen nem teljesíti a kapott parancsokat, s az asszony sem végzi el tannivalóit, erre az ember a macskát az asszony hátára kötözi, s ott veri meg. Ez így megy két alkalommal, harmadszor az asszony mindent elvégez „a macska helyett” (AaTh 1370). Kriza János híres meséje, ill. annak Benedek Elek-féle feldolgozása a mesét az egész magyar nyelvterületen elterjesztette. A három újabban feljegyzett változat közül kettő ennek a szövegnek a származéka, a Bodnár Bálint által gyűjtött gégényi mese azonban arra mutat, hogy a rest macska meséje ismeretes nálunk a Kriza-féle változattól függetlenül is. Szomszédaink, a románok, szerbek, szlovének, oroszok a mesét jól ismerik, de ismeretes a mese É- és Ny-Európában, a finneknél, észteknél, svédeknél, dánoknál, németeknél és angoloknál is. – Irod. Kriza János: Vadrózsák (Kolozsvár, 1863); Schullerus, A.: Verzeichnis der rumänischen Märchen und Märchenvarianten (Helsinki, 1928; FFC, 78.); Dégh Linda: Kakasdi népmesék (II., UMNGy, IX., Bp., 1960); Andrejev, N. P.: Az orosz mesetípusok Aarne-rendszerű mutatója (MNKF, 1., Bp., 1960); Bosnyák Sándor: A mohácsi hajósok, komposok és gátmunkások meséiből (Janus Pannonius Múz. Évkve, 1967).