üveges tánc, üveges, üvegtánc

Legáltalánosabb formája, hogy férfiak kezükben üveggel, szólóban vagy csoportosan táncolnak (→ eszközös táncok, → ügyességi táncok). Mutatványos, virtuskodó típusainak kétféle változata ismeretes: 1. Üvegek körül, között, ill. fölött járják a táncot. A földre helyezett üvegek száma egy, kettő vagy négyszögbe rakott négy üveg, néha ennél több is. (→ kanásztánc-típus) – 2. Fejre tett üveggel táncolják. A változatok együttes előfordulása gyakori. Lépésanyagára elsősorban a régies → ugrós motívumok jellemzőek, de előfordulnak a → csárdás, a → verbunk lépései is. Formai sajátosságaira utalnak egyes népi megjelölései is: verbunk üveggel (Somogy m.), üveggel dusolni (Rábaköz), → kanásztánc. Dunántúlon egyazon hangszeres dallamra járt sajátos változatát gyakran üvegcsárdásnak nevezik. Szóló, páros, néha csoportos változatai általánosak. Férfiak és nők egyaránt táncolják, főleg lakodalmakban. Elterjedési területe leginkább a nyugati → táncdialektus vidékei, bár változatai az egész nyelvterületen ismertek. – Irod. Morvay Péter–Pesovár Ernő: Somogyi táncok (Bp., 1954); Lakodalom (A Magyar Népzene Tára, III., B., Bp., 1956); Pesovár Ferenc: Fejér megyei népi táncok. I. Alapi táncok (Alba Regia, 1960).

Üveges tánc (Pákozd, Fejér m.)