Vadrózsa-pör

vita a magyar és a román népballadák eredetiségéről. Kríza János az 1840-es években kezdte gyűjteni székely népköltési gyűjteményét, azonban hosszú ideig nem talált kiadóra. Műve végül 1863-ban Gyulai Pál ösztönzésére Mikó Imre anyagi támogatásával jelent meg Vadrózsák címen. A lelkes fogadtatást hamarosan megzavarta Grozescu Julian heves és kíméletlen támadása (Fővárosi Lapok, 1864. 114. sz.), amelyben eredeti után készült hamisítványnak nevezte a Kőmíves Kelemen és a → Molnár Anna balladákat. Forrásul Vasile Alecsandrit, ill. Marinescu gyűjtését jelölte meg. A cikket követő szenvedélyes vitát Arany János nevezte el Vadrózsa-pörnek. A tudományos kutatás Grozescu rosszhiszemű és igaztalan vádjait visszautasította, Kríza gyűjtéseinek hitelét bizonyította. A Vadrózsa-pör jelentős állomás volt a magyar népköltési gyűjtés történetében. A bizonyítás és a cáfolás érdekében nagy lendülettel megindult a → balladák gyűjtése. Továbbá felismeréssé vált, hogy az egyoldalú nemzeti szemléletet föl kell adni és helyet kell biztosítani az összehasonlító folklorisztikai kutatásoknak. – Irod. Alexics György: Vadrózsapör (Ethn., 1897); Buday Ilona: A népballada iránti érdeklődés története 1880-ig (Bp., 1934); Ortutay Gyula: A Magyar Népköltési Gyűjtemények története (Ethn., 1939).

Kríza János Vadrózsák c. könyvének címlapja